Tudják, hogyan lehet felismerni egy egymillió dolláros ötletet? Az ember első reakciója az rá, hogy “Ööö... hát ez egyáltalán nem olyan nagy dolog”. A második: “Basszus, hogy ez nem nekem jutott eszembe!”. És a harmadik: “Hogy a fenébe nem jutott ez még eszébe SENKINEK?” A Tep, szegedi egyetemisták okostelefonos alkalmazása, amivel éppen a Microsoft-féle Imagine Cup innovációs világverseny döntőjére készülnek, pontosan ilyen. A recept:

Ugye, hogy nem tűnik olyan nagy cuccnak? Vesz az ember egy standard fitneszalkalmazást, ami GPS-szel követi futó- vagy biciklis edzéseinket, felrajzolja ezeket térképre, számon tartja a sebességet, az elégetett kalóriákat, és hasonlók. Ilyesmiből több tucatnyi létezik, a legnépszerűbbek simán csinálnak havi 100 ezer dolláros forgalmat, és egymillió feletti facebookos bejelentkezést. Hogyan lehet kitűnni ebből a tömegből? A magyar egyetemisták azt találták ki, hogy az edzéssel az ember pontokat gyűjt, a pontokból virtuális kaját vesz, amivel egy virtuális kisállatot tud etetni, konkrétan egy zsiráfot. Ha lusták vagyunk futni, a zsiráfunk éhes lesz, és hát ki tudna azzal a tudattal lerogyni a tévé elé este edzés nélkül, hogy egy állatkölyköt kínoz éppen?!

Ugye hogy zseniális.

Ezt a trükköt egyébként gamificationnek hívják, és évek óta forró téma a szoftverfejlesztésben, arról szól, hogy videojátékokból kölcsönözzünk hatásmechanizmusokat, motivációs trükköket unalmas és fantáziátlan szoftverekbe, hogy az emberek szívesebben használják őket. Legutóbb a Waze villantott ezzel igazán nagyot, az izraeli fejlesztőcsapat egy standard autós navigációs szoftvert dobott fel pontgyűjtögetéssel, szintlépéssel, avatárcsinosítgatással. Aránylag bejött nekik, egymilliárd dollárért vette meg a céget a Google.

És máris ott tartunk, hogy hogy a fenébe nem jutott még senkinek eszébe ugyanezt egy fitneszalkalmazással megcsinálni.

“Az app ötlete tavaly májusban merült fel egy Hackhaton-in-a-box ötletversenyen. Az ötletgazda az egyik programozónk, Norbi volt, és eredetileg egy olyan app ötlete merült fel, ami a felhasználót a valós fizikai teljesítéseiért valós fizikai jutalmakban részesítette volna, valamilyen kuponrendszer keretében (ezt továbbra is tervezzük, esetleg mint a Tep kiegészítését). Aztán ebből jött, hogy kössük össze a tamagocsit a tracker alkalmazásokkal (szintén Norbi ötlete volt), amelybe egyből beleszerettünk” – meséli a Tep születésének történetét Boros Ákos, a fejlesztőcsapat vezetője. A csapat egyébként öt egyetemistából áll, ketten programoznak (egyelőre Windowsra illetve Androidra, az iOS csak később jön), egy ember tervezi a kezelőfelületet és felhasználói élményt, ketten rajzolnak és animálnak.

Irány Seattle!

A Microsoft 12 éve rendezi meg az Imagine Cup versenyt, idén először lesz a döntő hazai pályán, Seattle-ben (A Microsoft főhadiszállása, Redmond, Seattle egyik külvárosa). A verseny jövő szerdától péntekig tart, az érdekesebb részeket élő streamben is lehet majd követni a neten.

A versenyen kizárólag diákokból, jellemzően egyetemistákból verbuválódott csapatok vesznek részt. Idén 190 országból több százezer versenyző indult (a 2015-ösre egyébként már most lehet jelentkezni, itt), három kategóriában: játék, innováció és világ-állampolgárság, utóbbiba a globális problémákkal, főként egészségüggyel foglalkozó projektek kerültek. Annyi a kikötés, hogy az egész Windowson (vagy Windows Phone-on, esetleg Azure-on) fusson, ami a szervezőt tekintve nem olyan nagy meglepetés, és nem is egy különösebben lehetetlen kérés.

A szegedi csapat az innováció kategóriában jutott be a végső megmérettetésbe, a legjobb 11 csapat közé. A konkurencia sokszínű, és tele van kreatív ötletekkel. A bahraini csapat körömlakkmixelő gépét például nehéz komolyan venni, de a ciprusiak Ladybug projektje (egy alkalmazás, amivel a lakásunk áramfogyasztását tudjuk nyomon követni, készülékekre lebontva) a milliárd dolláros okosotthon-bizniszek világában biztos, és sok számjegyű siker. A japánok Kinect-kamerán át távolról irányítható robot-játékmackója nem kicsit bizarr, az uruguayiak egyetemi előadások online közvetítésére épített rendszere nagyon hasznosnak tűnik, a venezuelaiak appját (lefényképezed a kajád, és megmondja, mennyi kalória van benne) pedig hiszem, ha látom.

A csapatok rövid prezentációban mutatják majd be a projektjeiket, a zsűri kérdéseire válaszolnak, és a következő körben a közönség is kipróbálhatja, amit hoztak. Ja igen, a zsűri. Hogy mennyire komolyan veszi a Microsoft az eseményt, az jelzi a legjobban, hogy kiket ültet a zsűribe: a Code.org alapítója, Hadi Partovi, és a Reddit vezetője, Erik Martin mellett maga a Microsoft-nagyvezér Satya Nadella dönt majd a nyertesekről. És ott lesz Bill Gates is, nanáhogy.

A felkészülés

Az Imagine Cup évtizedes történetében akadnak szép magyar sikerek, a legnagyobbat 2008-ban sikerült elérnie a Team Digital Mania nevű csapatnak egy harmadik hellyel a szoftverdesign kategóriában, plusz beválogatták őket a Microsoft Innovation Accelerator startup-inkubátor programjába (a csapat egyébként ma Distinction néven sikeres magyar-brit kétlaki szoftverfejlesztő cég). Bár a magyar csapatok ötletekben, innovációban sosem maradtak el a konkurenciától, a nemzetközi versenyben rendszerint a projektjeik menedzselésén, prezentálásán véreztek el. Ez valahol a magyar oktatási rendszer bűne, ami az ilyesmire egyáltalán nem készít fel, nem bátorít, nem támogat. Ennek orvoslására találta ki idén a magyar Microsoft az Imagine Cup Academy-t, mondta el Grósz Judit, a cég hazai fejlesztési igazgatója. A rendezvénysorozat tulajdonképpen egy startupindítási és menedzselési tanfolyam volt, amit többek között a szegediek is végigcsináltak, pedig akkor még nem tudták, hogy tovább fognak jutni a magyar, majd a közép-európai selejtezőkből.

“Nagyon sokat gyakoroltuk magát a prezentációt, amivel készülünk, megnéztük az elmúlt évek döntőinek csapatait is, hogy felkészüljünk azokra a kérdésekre, amelyeket majd kaphatunk a zsűritől, vagy a bemutatók alatt. A Microsoft rengeteget segített nekünk már az Imagine Cup Academyvel, az ottani előadások és workshopok nagyban hozzájárultak ahhoz, ahol most tartunk” – mondja Ákos a felkészülésről.

Na és aztán mi lesz?

Hogy a Tep nyer vagy sem, most már tulajdonképpen nem is lényeges, a fontos az, hogy az alkalmazás a Seattle-i nagydöntőn megkapja azt a figyelmet, ami egy startupot elindít az igazi nagypályás versenyben (bár a 300 ezer dolláros összdíjazás azért kétségtelenül jól hangzik). A csapat most egyetem mellett, félig-meddig hobbiból fejleszt, és keres befektetőt, hogy igazi startup céggé válhassanak – ez egy hét múlva már valószínűleg nagyságrendekkel lesz könnyebb, mint most.

 Az edzéssel hajtott tamagocsiban pedig rengeteg lehetőség van, Ákos vég nélkül sorolja, mi mindent szeretnének még beleépíteni. “Heti 1-2 edzés elegendő a zsiráfot jóllakottan tartó élelem megvásárlásához. Nem profi sportolókat akarunk nevelni, de aki többet mozog ennél, annak is lesz lehetősége elkölteni a pontokat, különböző kiegészítőket vagy háttereket vásárolhat belőle. Tervezzük olyan ételek bevezetését, amelyektől megváltozik a kisállat színe és állapota, illetve egy saját kis közösségi oldalt is építünk, ahol a felhasználók csoportokat hozhatnak létre, a csoportokon belül láthatják a többiek állatait, elért eredményeit, megszerzett achievementjeit, edzéseit.”

 Aki látott az elmúlt 2-3 évben okostelefonos játékot, annak legkésőbb most kellene, hogy leessen a tantusz, hogy hol van itt a nagy trükk és a sok pénz. Hát a mikrotranzakciókban. Az apphoz valós pénzért megvásárolható minikiegészítőkben. A Tep fejlesztői nem is titkolják, hogy ilyesmiben is gondolkodnak, igazi pénzért vehető új nevelgetnivaló állat, vagy ahhoz optikai tuning, ruha, és hasonlók. Egyvalami nem lesz soha: pénzért vehető kaja, az szembe menne az egész alkalmazás filozófiájával. Ezzel pedig vissza is értünk az alapkérdéshez, miszerint miért is nem nekem jutott eszembe ez az egész.

És most elnézést, de le kell ugranom futni pár kört, éhes a zsiráf.