Az emberek általában azt szokták gondolni, legalábbis a vasúti balesetek tanulságairól összeállítást közlő Livescience szerint,  hogy a közvetlenül a mozdony mögötti kocsi a legkevésbé biztonságos a belerohanós balesetek miatt, és az utolsó vagon is veszélyes, mert mi van, ha hátulról szaladnak rá a szerelvényre. Ha tényleg így gondolják, tévednek: az amerikai vasúti hatóság statisztikái szerint az ütközésnél nyolcszor több esély van arra, hogy kisiklik a vonat. Az FRA kimutatása szerint az elmúlt tíz évben 13200 kisiklásos eset volt Amerikában, szemben az 1450 ütközéses balesettel - és az arányok alapvetően máshol is hasonlóak lehetnek.

A philadelphiai vonat valószínűleg az óriási sebsségtúllépés miatt siklott ki, de a legtöbb lefutás oka általában a síntörés és a rossz hegesztés szokott lenni. Ez pedig leginkább az első vagonokat fenyegeti. A helyes következtetés: legbiztonságosabb a vonat közepe mögött egy-két vagonnal helyet foglalni.

A megfelelő vagonon belül sem mindegy, hogy hova ülünk. Jobbnak számít a folyosóhoz közeli hely, logikus, hogy az ablaknál egy vonatbalesetnél könnyebben vághat meg a törött üveg, nem beszélve a kiesésről.

Miközben sokan, főleg az idősebbek szeretnek a menetirány szerint ülni, biztonsági szempontból jobb fordítva háttal helyet foglalni. Logikus, hiszen ha a berendezés nem törik ripityára, így inkább csak belepasszírozódunk a székbe, de nem repülünk előre, mint az előrefelé néző utastársaink - ha szerencsénk van, nem a nyakunkkal fogjuk megállítani őket. Ha patologikusan aggódunk a vonaton, nagyon fontos, hogy ne töltsünk túl sok időt az étkezőkocsiban, hiszen ott a kemény bútorok, poharak, miegyéb extraveszélyt jelenthet.

Azér túlaggódni sem kell a dolgot. A vasút mindennel együtt az egyik legbiztonságosabb közlekedési forma. A közútiaknak a töredéke a vasúti tragédiák száma, és az ezekben meghaltak döntő többsége nem a kusettekben ül: a vonat üti el szegényeket.