A Google nem szokványos vállalat, és nem is akarunk azzá válni
– ezzel az iránymutatással lépett a tőzsdére a keresőóriás 2004-ben. Ma már teljesen nyilvánvaló, hogy a két alapító, Larry Page és Sergey Brin nem a fő termékeik finomhangolásával akarnak foglalkozni, hanem inkább holdraszállás léptékű ötletek megvalósításával.
Hiába mondták meg jó előre, hogy miként fogják menedzselgetni a több tízmilliárd dolláros forgalmú céget, a befektetők régóta cseszegetik őket, hogy miért indítanak gigabites internet-szolgáltatást, minek röptetnek netetelérést nyújtó léggömböket, és egyáltalán, mit bohóckodnak négylábú robotkutyákkal meg önjáró autókkal?
Elterjedt vicc az iparágban, hogy a Google rendkívüli módon fókuszál - mindenre.
Most ezt tették rendbe azzal, hogy létrehoztak egy Alphabet nevű holdingcéget. Ennek a vállalatnak került a száz százalékos tulajdonába az összes olyan egység, amit korábban csak részlegként vagy alosztályként kezeltek a Google-nél. Mostantól azonban ezek mind különálló cégek, saját vezérigazgatóval, könyveléssel, negyedéves pénzügyi jelentéssel. Így egyszerűbb lesz kezelni a különbségeket, amik abból adódnak, hogy a Google és a Youtube már érett, jól futó cégek, ezzel szemben vannak olyan új területek, amelyek még befektetésre, támogatásra szorulnak, hogy nyereségessé váljanak.
Természetesen mind közül a Google a legfontosabb új cég, és ennek az irányítását az indiai származású Sundar Pichai kapta meg.
Pichai egyszerű középvezető volt, amikor a Google 2008-ban bemutatta a Chrome böngészőt, és senki meg nem mondta volna, hogy hat év múlva ő lesz a vezérigazgató jobbkeze. Pichai előtte a Google Toolbar nevű kiegészítőért felelt, és igazából már ez is létfontosságú volt a Google sikeréhez. Ezzel tudták a legkönnyebben lecserélni a piacvezető Internet Explorer böngésző alapértelmezett keresőjét, és nyomon követni a felhasználók böngészési szokásait.
Amikor a Microsoft 2006-ban frissíteni készült a böngészőjét, Pichai világvége-szituációt vázolt fel a Google vezetősége előtt: a redmondi óriás kiteheti őket a webes bizniszből, ha úgy módosítja az Explorert, hogy ne fusson rendesen a Toolbar. Azonnal bele is vágtak a Chrome böngésző fejlesztésébe.
A Chrome bemutatója alelnöki kinevezéssel is járt - Sundar Pichai ekkor került először a nyilvánosság elé. A böngésző bombasiker lett, ma már világszinten piacvezető, sőt, a Statcounter mérése szerint az elmúlt hónapokban is növelni tudta a részesedését.
Ez a lendületes növekedés részben a Chrome böngészőre épülő többi terméknek köszönhető. Ilyen például a szabadon letölthető Chrome OS operációs rendszer, a diákok körében népszerű, rendkívül olcsó Chromebook laptopok, a Chromecast, és persze az Androidhoz is jár a Chrome böngésző, ami milliárdnyi felhasználót jelent.
Nem túlzás azt mondani, hogy Pichai tanácsára jött létre a Google legfontosabb pénztermelő gépezete.
Sundar Pichai Indiában született, Csennai középosztálybeli környékén élt a családja, de annyira szegények voltak, hogy nem volt se telefonjuk, se autójuk, se tévéjük. Felsőfokú tanulmányait Kharagpurban kezdte el (Indian Institute of Technology műszaki egyetem), majd a kaliforniai Stanfordon ösztöndíjas hallgatóként szerezte meg a mesterfokozatú diplomáját. Közben a Pennsylvania Egyetem üzleti képzésén egy MBA-t is begyűjtött.
Pinchai kinevezésével három indiai születésű vezérigazgató áll a legbefolyásosabb, legismertebb technológiai vállalatok élén. Ide sorolhatjuk Satya Nadellát, a Microsoft vezérigazgatóját, és Rajiv Surit, a Nokia vezetőjét. A triumvirátus által vezetett cégeknek összesen 159,6 milliárd dollár volt az éves forgalmuk tavaly.
Extra móka, hogy a Quartz.com ezt a számot Magyarország tavalyi GDP-jével hasonlítja össze, és ez csak 137 milliárd dollár volt.
Az biztos, hogy minden tudására szükség lesz a következő években. A Google jövője attól függ, hogy miként tudnak pénzt termelni az okostelefonokon, tableteken, és ebben komoly kihívásokkal kell szembenézniük. Rengeteg adat bújik el az appokban, ahová a keresőmotor nem lát be, és a legnagyobb riválisok is aktívak: a Microsoft szinte mindent kiad Androidra, kikezdve a Google hegemóniáját, sőt, az Apple is megmozdult ebbe az irányba - a Music zenestream szolgáltatás Androidon is elérhető lesz. A Mozilla pedig egy tollvonással kitette őket a Firefoxból, és az USA-ban a Yahoo az alapértelmezett keresőjük.
A Google+ elvesztette a csatát a Facebookkal szemben, az elektronikus kereskedelemben az Amazonnal kell megküzdeni, a Windows 10 pedig a Bingnek adhat nagy lökést, ha a Microsoft ügyesen kihasználja az egy gombnyomással elérhető webkeresőben rejlő lehetőségeket.
Bár az Alphabet nevű cég fogja össze a cégcsoportot, az már most biztos, hogy ezzel a márkanévvel nem fogunk találkozni. Csak az Egyesült Államokban több száz kisvállalat használja ugyanezt a nevet, és számos variációja van márkaoltalom alatt. A legnagyobb nyertes azonban Larry Page és Sergei Brin lesz, akik mostantól hivatalosan is egy dologra fókuszálhatnak:
Egymástól függetlenül futtathatják azokat a projekteket, amiknek semmi közük nincs egymáshoz, de hosszú távon nagyon ígéretesek. Folytathatják az álmodozást a világmegváltó ötletekről, legyen az robotautó, vércukormérő kontaktlencse, vagy egy tényleges holdraszállás, apró távirányítású robotokkal.