Bejárta a világsajtót, így Magyarországot is a hír, hogy az elkövetők a Playstation 4 játékkonzolon szervezték a párizsi terrortámadásokat. Itthon is lehetett találkozni olyan drámai megfogalmazásokkal, mint hogy “játékkonzolon tervezett terror”, vagy hogy biztosan az olvasó se gondolta, “milyen eszközt ad a gyereke kezébe”. Azon túl, hogy ez utóbbi olyan, mintha azt mondanánk, hogy többé senki ne vegyen jegyet focimeccsre, mert az egyik merénylő is vett, az egész PS4-szál erős túlzás. Egyrészt nem tudjuk, hogy valóban használták-e ebben a konkrét esetben, másrészt ha igen, abban sincs különösebb újdonság, ami pánikkeltésre adhatna okot.
A kiindulópontot egy Forbes-cikk jelentette, amely tévedésből úgy idézte Jan Jambon belga belügyminisztert, mintha a párizsi támadás után beszélt volna a Playstation 4-ről, holott valójában napokkal előtte tette. Ezt azóta javították is, de addigra a cikk már végigszaladt az online médián.
Jambon november 11-én, tehát még két nappal a párizsi események előtt mondta a Politicónak egy rendezvényen, hogy úgy általában nehéz a terroristák kommunikációja ellen fellépni, például mert napi 100 ezer Twitter-üzenetet küldenek, vagy éppen a PS4-en toboroznak, ami sokkal nehezebben nyomon követhető más megoldásoknál.
.@JanJambon on difficulty for law enforcement to intercept PS4 communications. pic.twitter.com/sRoEQ7Ij7J
— The OSINT (@theosint) 2015. november 15.
Az idézet terjedésébe az is belejátszhatott, hogy a hírek szerint a brüsszeli razzia során találtak egy PS4-et ott, ahol az elkövetők élhettek. Ezt viszont szintén nem erősítették még meg, és egyébként se bizonyítana túl sokat, hogy egy lakásban találtak egyet a világ egyik legnépszerűbb játékkonzoljából.
Valójában viszont nincs rá semmi bizonyíték jelenleg, hogy a tényleg így kommunikáltak volna a párizsi mészárlás szervezői vagy elkövetői. Ez ugyan nem jelenti azt, hogy biztosan nem használták vagy használhatták volna ezt a módszert, de azt igen, hogy ezt most tényszerűen megállapítani hiba. Ráadásul a konkrét párizsi esetben egyre inkább úgy tűnik, hogy az érintettek nagy része ugyanabban a városnegyedben lakott Brüsszelben, ami csökkenti a trükkös online kommunikáció szükségességét.
A PS4-et gyártó Sony közleményeiből nem sok konkrétum derül ki, csak annyit jegyeznek meg, hogy védik a felhasználókat a visszaélésektől, és ha bejelentés érkezik ilyesmiről, letiltják az illetőt. A Vice ezért megkérdezte Julian Sanchezt, a Cato Intézet a személyes adatok titkosításával és megfigyelésével foglalkozó főmunkatársát. Sanchez szerint úgy tűnik, a PS4 nem is használ végpontok közötti (end-to-end) erős titkosítást. Erre utal az is, hogy ha a Sony bejelentésre le tud tiltani valamit, akkor megvannak az eszközei, hogy hozzáférjen a felhasználók közötti kommunikációhoz. Sőt, a Sony a felhasználói feltételei közt világosan jelzi is, hogy rálát a hálózatra, ha akar.
Graham Cluley kiberbiztonsági szakértő hangsúlyozta azt is, hogy ahogy a PS4-et, úgy bármilyen jól bevált, bárki által elérhető, mindmáig feltörhetetlen titkosítású appot is használhattak volna a terroristák. A PS4 mellett az szólhat, hogy váratlanabb választás, nem az, hogy biztonságosabb. Pláne, hogy technikailag semmivel nem is biztonságosabb, mint a titkosított csatornák.
John Kaplan, az NSA korábbi munkatársa szerint is jelenthetne ilyen nem tradicionális platform akár nagyobb kihívást, de a feltörhetetlenségnél valószínűbb, hogy egyszerűen kevésbé figyelik az ilyen hálózatokat, vagy a rengeteg adat miatt könnyebb elsiklani a fontosak felett, hiszen a Playstation hálózatát a korábbi konzolgenerációk tulajdonosaival együtt 65 millióan használják.
A váratlanság éléből is elvesz ugyanakkor – és egyúttal a mostani rácsodálkozásnak is álszent színezetet ad –, hogy Edward Snowden szivárogtatásának köszönhetően tudjuk: mind az amerikai NSA, mind a brit GCHQ megfigyelte a játékosok online kommunikációját, az Xbox Live hálózatától a World of Warcrafton át a Second Life-ig – és nem is csak az üzenetek meglesésével, hanem a játékba beépülő ügynökökkel is.
Ettől függetlenül tény, hogy az Iszlám Állam minden korábbinál gyakorlottabban használja fel az internetet és a modern digitális eszközöket a kommunikációjához. Októberben mi is megírtuk, hogy a sorozatos twitteres tiltások után új propagandaeszközt találtak maguknak: a Telegram nevű üzenetküldő appot. A szolgáltatás különösen figyel a titkosításra, és egy közelmúltban bevezetett funkció, a Csatornák lehetővé teszi, hogy a szervezet rugalmasan közvetítse az üzeneteit korlátlan számú felhasználó számára – vagyis toborozzon. Éppen ezért hirdetett háborút ellenük Párizs után (megint) az Anonymous nemzetközi hekkercsoport, hogy letörjék a terroristák online jelenlétét.
Egyébként pont a titkosítás kérdése az, ami miatt mindenféle terroristapánik-keltés fokozottan káros lehet, ugyanis már hosszú ideje óriási vita folyik a titkosításról. Ennek egyik oldalán a politikusok és a titkosszolgálatok azt mondják, hogy ha nem kapnak hozzáférést minden szolgáltatás minden adatához, nem tudnak hatékonyan harcolni a terroristák ellen. A másik oldalon viszont a biztonsági szakemberek állnak, akik szerint épp a titkosítás mesterséges gyengítése jelentene katasztrófát, mert nincs olyan, hogy biztonságos hátsó ajtó, ahol csak a hatóságok járkálnak be a magánéletünkbe. Vagyis a terrorizmus elleni harc nevében gyengített titkosítás egyúttal a rosszfiúknak is kiszolgáltatná az adatainkat.
Érdemes megjegyezni, hogy a hangzatos címek ellenére a PS4 esetében idáig el se kell menni:
Videojátékozó terroristák ide, titkosítás oda, összességében inkább az a sokkal prózaibb ok állhat a kritikus üzenetváltások elmulasztása mögött, hogy még a legjobb titkosszolgálatok se mindenhatók.