„Annyi pénzem van, amennyit már nem tudok magamra költeni, szóval ha szereted a luxy életmódot, akkor írj rám! De csak ha jól nézel ki!” – írja Tamás Tinderen. Hamar kiderül, hogy ez mindössze annyit jelent, hogy szexet akar, pénzért. Egyre több férfi keres pénzért partnert az alkalmazással, a budapesti prostituálttarifáknál magasabb összegért. Gumi nélküli szextől videózásig sok mindent várnak cserébe. Ez a Tinder szabályai szerint tilos, de úgy tűnik, ez senkit nem érdekel.
A jóhiszemű, nagy szerelmet kereső srácok tengeréből Tamás nagyon kitűnik. A 34 éves férfi a beszélgetés közben olyan türelmetlen, hogy alig győzöm tartani a tempót.
Kiderül, hogy tízezret fizet, ha filmezheti a lányokat („az unokáknak jó lesz mutogatni”), de az „extrák”, mint az anális szex vagy a mélytorok, „simán megérnek egy kis plusz lóvét”, azaz még ötezer forintot. Csak pár percig sikerül lekötnöm a figyelmét, ezalatt felváltva követel meztelen képet, és idegeskedik, hogy még mindig beszélgetünk, és nem egy taxiban ülök a lakása felé. Amikor rájön, hogy ebből nem lesz semmi, és lelép („baszni szoktam, nem mesélni, szia”), nekem már remeg a kezem.
Tamás abban is különbözik a többi, pénzt ajánló férfitól, hogy nem rejtegeti az arcát, de még a személyes adait sem. A 34 éves férfi Tinder-profilja linkel a blogjára, ahonnan kiderül a teljes neve és a számlaszáma is, ugyanis nemrég sikeres jótékonysági kampányt futtatott közösségi médián.
A társkeresőn Facebookkal lehet regisztrálni, a profilon a keresztnév, pár kép, esetleg a munkahely és a közös ismerősök látszanak. Az app beméri, hol vagyunk, és kikeresi az összes közelben lévő jelöltet, akiket jobbra (tetszik) vagy balra (nem tetszik) lehet húzni. Ha kölcsönös a vonzalom akkor megvan a „match”, és kezdődhet a beszélgetés.
A többiek nem olyan bevállalósak mint Tamás. A pénzt ajánló férfiak jellemzően 35 és 45 év közöttiek, profiljukon csak a legritkább esetben van saját kép, „Szerencse”, „Álruhás” és hasonló álneveken futnak. Eddig ilyet csak az csinált, aki nem akart lebukni a tinderezéssel. Most viszont egyre több az olyan profil, ami nyíltan pénzt kínál egy-két óra szexért.
– így szól a félreérthetetlen hirdetés a 43 éves Balázs profilján. Nem mindenki készpénzt ígér; „Szatén” például harmincezer forint értékű ajándékot adna két óráért, mások luxusautós, dizájnercipős képekkel próbálnak lányokat felszedni.
Bár sejtem, azért megkérdezem Balázst, hogy milyen kikapcsolódásra gondol, a válasz: kölcsönös francia. A férfi végig korrekt és távolságtartó, de kicsit türelmetlen. Telefonszámot kér, fizetné a taxit, akár házhoz is jön, mindegy, csak találkozzunk már.
Annyit kérj, amennyiért neked megéri, akkor nem bánod meg
– írja.
Hogy ki mennyit tart korrekt összegnek, az eltérő. „Szerencse”, mint Tamás, egy tízest ajánl a lányoknak. Ez a lakáson dolgozó prostituáltak átlagos óradíja extrák nélkül, amivel, úgy tűnik, a hirdető férfiak is tisztában vannak. Balázs azt akarja, én mondjak árat. Tízezerre és harmincezerre is rábólint, pedig az utóbbi a piaci ár több mint duplája. Másik, már profilján pénzt kínáló matchem, egy 42 éves férfi azzal indít, hogy a szex öröm és nem üzlet, és neki nem kell fizetnie érte, mert „állítólag jóképű és szingli”. Pár óra csönd után egyszer csak újra rám ír:
De azért ajánlatom neked 20 ezer forint. Rendben van?
Nem értem az egészet, Balázs sikeres üzletember, olyannak tűnik, mint aki meg tudna fizetni akár egy drágább szexmunkást is. De azt mondja, sokat dolgozik és utazik, se ideje, se kedve nincs egy kapcsolathoz. Profival szexelni viszont szerinte „nem ugyanaz”, és végül azt is kijelenti, hogy mivel csak kölcsönös franciát akar, ahhoz nem is kell gumi. Óvszer nélkül persze drága felárat kellene fizetnie egy profinak, így a harmincezer már egyáltalán nem olyan nagyvonalú.
Szerencse, akinek képén a lehúzott slicce mögül egy tízezres kandikál ki, sokkal romantikusabban áll a dologhoz. Ő sem menne profihoz („az iszonyú lelombozó”), de nem győz lelkendezni, mennyire izgatja a dolog a fantáziáját – már azt is elképzelte, honnan és hogyan kellene a lánynak elvennie tőle a pénzt.
Már épp megjelenik a szemeim előtt a kép, hogy félhivatásos szexmunkásokkal van tele a Tinder, mikor Szerencse elszólja magát: „Még nem találkoztam senkivel. Már írtak néhányan, de egyik sem volt nyerő”. Akkor lehet, Tamás túlzott azzal a heti kettővel, és igazából nem is lesz találkozó a beszélgetésekből?
Mivel a pénzt kínáló matcheim nem voltak hajlandóak a korábbi tapasztalataikról mesélni, nem maradt más hátra, megcsináltam a saját férfiprofilomat. Igyekeztem pont olyan lenni, mint a többiek: arc nélküli, de bizalomgerjesztő képek, fura álnév, egzotikus úti cél képe. Az ígéret: a velem töltött éjszakát szívesen honorálnám.
Sokan csak késve eszméltek rá, mit ajánlok, és egyből elutasították, páran viszont izgalmasnak tartották. Ők voltak kevesebben, de még így is több mint egy tucat lányt találtam öt nap alatt, akiket komolyan érdekelt volna a dolog.
A lányok mind rettentő fiatalok voltak: Zsuzsi csak 19, a legidősebb Rozi, ő 22 éves. Átlagos, jól szituált lányoknak tűnnek, a képeiken a barátnőikkel, bulikban, iskolában vannak. Zsuzsi egy nagyon drága táskát szorongat, gyönyörű lakásban fotózkodik. A beszélgetés során pont olyan hűvös és tárgyilagos, mint Balázs volt, gyorsan a tárgyra tér: mi az ajánlat, hol kellene találkozni?
Kiderül, hogy a szexmunkában megszokott árakat már rég elhagytuk:
Szerintem 50 ezer egy éjszakára elég korrekt
– írta. Aztán az is kiderült, hogy egyszer már csinált is ilyet, nem nagyon aggódik, de azért egy valódi képet még szeretne látni. A többiek próbálták felmérni a helyzetet, végül 20 és 30 ezer között mondtak összeget, egyikük pénz helyett inkább 100 ezer forintos dizájnertáskára vágyott.
A többi beszélgetés sokkal vontatottabban ment, kezdtem megérteni Balázs türelmetlenségét. A matcheim egy része nem is olvasta a profilom, fogalmuk sem volt róla, miről van szó. A legtöbben viszont, pont mint annak idején én is, döbbentek és kíváncsiak: miért ajánl bárki pénzt egy társkeresőn? Mennyit? Milyen ajándékot? Pontosan miért cserébe?
Minél több a matchem, annál inkább úgy érzem, a lányok csak el akarják mondani a véleményüket a pénzért szexelésről. Ugyan szívesen találkoznának, de az ellenszolgáltatás miatt rossz érzéseik vannak, gyanús nekik, hogy valami nagyon vadat várnak majd tőlük a pénzért cserébe.
Hiába próbálok nyitott hangot megütni, az egyikük szerint „azt a nőt, aki pénzt kér a szexért, úgy hívják, hogy kurva”. Mások szerint a szex „úgy jó, ha igazi szeretetből csinálják”, az egyik matchem pedig kijelenti, hogy biztosan csak azért ajánl fel valaki pénzt, mert azt hiszi, ettől majd mindenki beleszeret.
Habár a mintázat hasonló, a Tinderre nem özönlöttek be (még) a szexmunkások. A Szexmunkások Érdekvédelmi Szervezete (SZEXE) szerint ennek két oka van: tilos nekik, és amúgy nem is tudnak róla. Földi Ágnes, a SZEXE vezetője azt mondja, azok a szexmunkások, akiket megkérdezett a Tinderről, nem is tudták, mi fán terem a társkereső app. Ez annak ellenére van így, hogy Magyarországon a szexmunkások nagy része kizárólag az interneten hirdeti magát.
Persze nem véletlen, hogy az alkalmazás nem lett világszerte a prostitúció színtere, a Tinder szabályzata ugyanis tiltja bármiféle szolgáltatás felkínálását vagy hamis profil használatát. Ebbe beletartozik az összes fodrász, fotós és divattanácsadó, akik az alkalmazást hirdetésre használják. A profilok szűrésében kétlépcsős regisztráció és a felhasználók panaszai segítik a céget. Ha valakit sokan jelentenek, akkor a Tinder figyelmeztetést küld, majd előbb-utóbb törli a problémás profilt. Ha viszont az emberek nem jelentik a hirdetőket, akkor nem tudnak mit tenni – feltehetően így úszhatták meg a pénzt ajánló magyar férfiak is a letiltást.
Bár az alkalmazás eredetileg alkalmi szexpartnerkeresőnek indult, itthon sokan társkeresőnek használják, és ma már a cég is így reklámozza magát. Honlapjukon bárki megírhatja a maga Tinder-sztoriját, azaz hogy hogy találta meg az Igazit online.
Hogy mennyire zavaros, amikor egy ilyen szexi alkalmazás szép lassan hagyományos párkeresővé és furcsa hirdetőfelületté növi ki magát, azt egy nemrég megjelent, az egész világon egyedülálló magyar kutatás is megmutatta.
Orosz Gábor és csapata az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai karán és az MTA TTK-n készült kutatásában azt vizsgálta, hogy lehetne megmérni, amikor már problémássá válik a Tinder. Például ilyen, amikor valaki állandóan az appra gondol, azért használja, hogy csökkentse a szorongásait vagy emiatt alszik kevesebbet. Eredményeik szerint a Tinder sokkal kevésbé szippantja be a felhasználóit, mint a Facebook, de ebbe is órákra bele lehet merülni. Gyakorlatilag önbizalom-fényezőnek találták ki – nincs kötöttség, nincs veszély, és amint belépünk, ömlik ránk a pozitív visszajelzés.
Csak akkor szól az alkalmazás, ha kölcsönösen tetszettünk egymásnak valakivel, a legrosszabb, ami történhet, hogy egy matchünk bontja a kapcsolatot, vagy nem válaszol. De semmi gond, végtelen sok profil közül lehet válogatni, és bármikor szembejöhet a következő, aki szerint nagyon szép a mosolyunk, és szívesen összefutna velünk. A magyar kutatók által megkérdezett tinderezők közül a legtöbben tényleg a szex miatt voltak fent, szorosan második helyen viszont a romantikus szerelem, az Igazi megtalálása állt. Ez a kettősség viszonylag új dolog, régen mindenki csak az előbbit, egyéjszakás kalandot keresett a Tinderen.
A cég által folyamatosan csiszolgatott élmény kicsit keserédes a férfiaknak, mivel sokkal kevesebb a nő, kisebb az esélye a matchnek. Sok frusztrált kiírást látni („Minek vagy fent, ha úgysem válaszolsz?”), és akár ez a bizonytalanság is okozhatja a fizető férfiak megjelenését, akik fel akarják gyorsítani a randikat, és le akarják egyszerűsíteni a helyzetet anélkül, hogy úgy éreznék, prostituáltnál jártak.
A motivációk néha ellentétesek egymással, ami nemcsak frusztrációt okozhat, de akár veszélyessé is teheti az online ismerkedést. A Tinder szuper hír volt a szabad szerelem hívőinek – végre egy hely, ahol nem kell úgy tenni, mintha nem azt akarnák, amit: egyszerű, kötöttségek nélküli randikat.
Arról már mi is írtunk, hogy az online randikkal nő az erőszak veszélye, legalábbis ezt mutatták a norvég statisztikák. A BBC híre szerint is súlyos a helyzet: az Egyesült Királyságban 2009 óta hatszor több első randin elkövetett nemi erőszakot jelentettek, ahol a két fél online társkeresőről ismerte egymást. Az elmúlt három évben az áldozatok 85 százalékban nők voltak.
A Belügyminisztérium saját statisztikái szerint nagyon ritka, hogy valakit az alkalmi szexpartnere bántalmazna. Érdemes összehasonlítani, hogy míg idegenek által elkövetett szexuális erőszakból évi 70-80 esetet jegyez a rendőrség, alkalmi szexpartner által elkövetett erőszakról csak évi 7-12 esetben tudnak. Valószínű, hogy az alkalmi szex tabuja miatt a valósnál kevesebben jelentik, ha bajba kerülnek, ha az általános látenciával számolunk, akkor
évi 70-120 főre becsülhető az áldozatok való száma.
Az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) munkatársa, Parti Katalin azt mondta, az áldozatkutatások szerint Magyarországon 28 százalék azoknak a nőknek az aránya, akik 15 éves koruk után szexuális vagy fizikai bántalmazást szenvednek el. Ez az uniós átlag (33 százalék) alacsonyabb, de ennek az a magyarázata, hogy a megtörténtnél sokkal kevesebb eset kerül valóban a rendőrséghez. Az OKRI becslése szerint csak minden tizedik esetben történik feljelentés.