Még a kerekei sem láthatóak annak a Rolls-Royce-nak, amit a napokban mutattak be anyacégének, a BMW-nek centenáriumi ünnepségén. És nem ez a legjobb benne, hanem az, hogy próbál szakítani a klasszikus autóformával kívül és belül is.
Annyira persze nem mertek elrugaszkodni a ma jellemző trendektől, hogy az autókedvelők se ismerjék fel az autót benne, de inkább néz ki motorcsónakba oltott repülőnek, mint klasszikus négykerekűnek.
Az önmagukat vezető autók már a sarkon vannak, bár egyelőre még csak tesztüzemmódban közlekednek a többi autó között. Nincs olyan magát valamire tartó gyártó, ami ne készülne saját önjáró autóval. Annyira közel az áttörés, hogy a Volvo már jövőre adna ilyen autót Göteborg száz szerencsés lakosának, hogy a mindennapi életben is próbálgassák az új technológiát.
Közben azonban számos kérdésre még mindig nincs válasz. Például az egyik olyan alapvető kérdésre, hogy legyen-e kormánykerék az autóban. Ha önműködő, akkor minek, mondja az egyik tábor. Hogy bármelyik pillanatban be tudjon avatkozni az ember, hangzik a válasz. A kérdés valóban elég összetett.
Mielőtt továbbmennénk, tisztázzuk, mit jelent az önjáró autó. A kérdés egyszerűnek tűnik, az a jármű, ami vezeti önmagát. Ugyanakkor már most vannak olyan autók az utakon, amelyekben van autópilóta rendszer és bizonyos szakaszokon tudják irányítani magukat a sofőr közbeavatkozása nélkül, mint például a Tesla Autopilot vagy az Audi Traffic Jam Assist rendszere. Ezeket félautomata rendszereknek nevezzük, mivel itt a vezető sosem kapcsolhat ki teljesen, bármelyik pillanatban át tudja venni az irányítást.
A teljesen automata autókban sokkal több az érzékelő, összetettebbek a rendszerek. A legfontosabbaknál, mint a fék, kormányzás még pótrendszerek is vannak, ha véletlenül meghibásodna valami, azonnal bekapcsol a tartalék. Ezek az autók minden helyzetben fel kell hogy találják magukat, egyáltalán nem számítanak az emberre. Pont ez az értelme az egésznek, hogy emberi beavatkozás nélkül is közlekedjenek.
Most térjünk vissza eredeti kérdésünkre, hogy kell-e kormány a teljesen automata autókba? A Google önjáró autóiban nincs kormánykerék és pedál se. Egyszerűen azért, mert a cég álláspontja, hogy az autó önmaga a sofőr, nem az ember, aki benne ül. A szintén amerikai General Motorsnak teljesen ellenkező az álláspontja. Ők nemcsak tesznek kormányt és pedálokat autóikba, de szigorú szabályozást is követelnek erről. Szerintük ugyanis ezek szükségesek ahhoz, hogy teljesen biztonságosnak tekinthessük az autókat.
Az elmúlt hetekben kereszttűz alá kerültek a Tesla önjáró autói, mert több balesetben is érintettek voltak. A legsúlyosabb az volt, amikor az autó automatikája nekivezette a kocsit egy elékanyarodó teherautónak, mert a rendszere nem érzékelte a veszélyt. A sofőr, aki a baleset pillanatában nem figyelt az útra, meghalt. Később két másik baleset is történt Teslákkal, de itt már nem a rendszer hibája miatt történt baleset. A Tesla hangsúlyozza, hogy még csak béta a rendszer, és a vezetőknek figyelniük kellene az utat. Ugyanakkor az autókban nincs olyan műszer, amely érzékelné, hogy tényleg figyelik-e. Fogyasztóvédők most már azt követelik, hogy teljesen alakítsák át az önvezető rendszert, hogy érzékelje, ha a vezető kezei nem fogják a kormányt.
Maguk a felhasználók sem biztosak abban, hogy mit akarnak. A University of Michigan Transportation Research Institute intézete néhány hete végzett egy felmérést a vásárlók között és majdnem felük egyáltalán nem akar teljesen önjáró járművet, de néhány automatizmust szívesen látna autójában. A válaszadók 37 százalékát aggasztaná, ha 100%-osan automata autóba ülne be, további 30 százalék közepesen aggódna. Nem meglepő, hogy a fiatalabbak elfogadóbbak voltak, a 18-29 éveseknek a 44 százaléka csak picit aggódna egy ilyen autóban.
Az egyik legsarkalatosabb pont a bizalom, a felhasználók mennyire hajlandóak kiadni a kezükből az irányítást. A válaszokból kitűnik, hogy a vezetők nem hajlandók lemondani legalább az irányítás látszatáról sem, 95 százalék szeretne kormánykereket és pedálokat az autóban, esetleg valamilyen más irányítórendszert. Ez a határozott vélemény biztosan befolyásolja majd az autógyártókat és elérhetővé tesznek valamilyen könnyen elérhető irányítórendszert.
Hasonló eredményeket hozott a Volvo saját kutatása is. Náluk 43 százalék mondta azt, hogy szívesen ülne be egy olyan autóba, amelyben nincs kormánykerék, ugyanakkor 93 százalék szeretne olyan lehetőséget, hogy bármikor át tudja venni az irányítást az autó felett.
A bizalom a kulcsszó. Ha a gyártók be tudják bizonyítani azt, hogy autóik teljesen biztonságosak, a vásárlóknak is nagyobb lesz a bizalma. Ezt azonban nem könnyű megszerezni. Amikor a Google elkezdte tesztelni az önjáró autóikat, azok még inkább félautomata kocsik voltak, szükség volt az emberi beavatkozásra. Alkalmazottaik azonban úgy viselkedtek, mintha teljesen önjárók lennének és őrült dolgokat csináltak, például átmásztak az anyósülésbe, miközben az autó az autópályán haladt. A Google brutális fejlesztésbe kezdett, hogy teljesen automata legyen az autó és levegye a felelősséget a benne ülő emberek válláról. Ekkor döntöttek úgy, hogy nem tesznek bele kormánykereket se.
Számításaik szerint ugyanis az embernek átlagosan 17 másodpercébe telik, hogy átvegye az irányítást az autótól. És aki vezet, az tudja, hogy 17 másodperc nagyon hosszú idő még a legártalmatlanabbnak tűnő szituációban is. A Google annyira komolyan gondolja azt, hogy az autó önjáró, hogy még az autó (car) szót sem használja, helyette járművet emleget. Azt akarják, hogy az önjáró járművekre ne úgy gondoljunk, hogy mi vezetjük, hanem ez egy eszköz, amely elvisz minket A-ból B-be.
A Volvo más utat választott, az autópilóta rendszerét úgy kell be- és kikapcsolni, hogy húsz másodpercig fogjuk a kormányt. Ennek egészen egyszerű oka van, nem akarják, hogy véletlenül kapcsolgassa a vezető vagy egy gyerek, akik, mint tudjuk, szeretnek minden gombot megnyomni, ami szembejön velük.
Ha elfogadjuk azt, hogy ezek az autók biztonságosak lesznek, tehát az embernek egyáltalán nem kell beleavatkozni a vezetésbe, akkor könnyű belátni, hogy a kerék inkább teher, mint plusz. Ha most vadnak is tűnik az ötlet, idővel megszokjuk és akkor az autó belső terének elrendezéséhez csak a képzeletünk szab határt.
Például hol van az megírva, hogy az összes ülésnek a menetiránnyal szemben kell állnia? Miért ne lehetnének úgy elrendezve, mint egy vonaton, középen egy asztallal? Vagy hátra is dönthetjük az ülést, hogy munkába menet még kiegészítsük az éjszakai alvásunkat néhány perccel. Hazafelé megnézhetjük kedvenc sorozatunk következő részét vagy olvasgathatunk a legnagyobb nyugalomban anélkül, hogy bármi megzavarna. A munkaidő is megrövidülhet, hiszen az utolsó feladatokat az autóból is elvégezhetjük online.
A fent felsoroltakból is látni, hogy teljesen átalakulhat az utazással töltött idő, már nem nem elvesztegetett percek lesznek a dugóban töltött negyven-ötven percek, hanem tartalmasan ki lehet tölteni ezeket. Ha lesznek egyáltalán dugók, mert az önjáró autók egymás helyzetét is felismerhetik és intelligens rendszerük segítségével közlekedhetnek úgy, hogy ne kelljen senkinek araszolni.
Ne maradjon le semmiről!