Elkészítette a megszállt Lengyelországban hetvenhat évvel ezelőtt kialakított hírhedt haláltábor végletekig részletes digitális változatát Ralf Breker, a Bajor Tartományi Bűnügyi Hivatal (LKA) képalkotó szakértője, aki szerint alkotása az eddig elkészült legpontosabb bejárható modell, ami valaha a haláltáborról készült.

Hogy miképp tudja a rendőrség és a szövetségi ügyészség felhasználni a VR-Auschwitz programot? A háborús bűnökkel gyanúsítottak esetében gyakran előfordul, hogy nem emlékeznek, rosszul emlékeznek az auschwitzi helyszínekre, a tábori infrastruktúrára, útvonalakra, épületekre, azok funkciójára, vagy hogy egyáltalán jártak-e, szolgáltak-e a haláltáborban, ami tekintettel korukra, mentális és fizikai egészségi állapotukra jócskán megnehezíti a nyomozást. Egy-egy virtuális valóságban megejtett bejárás sok fontos részletkérdés megválaszolásában segíthet: “Jogi szempontból tekintve a szándék tisztázása a faladat: tudhatta-e például az adott gyanúsított, hogy a deportáltakat gázkamrákba küldik, vagy lelövik?” – nyilatkozta Jens Rommel az AFP hírügynökségnek, a náci háborús búnöket vizsgáló szövetségi hivatal vezetője, aki szerint nagyon jól alkalmazható és igen korszerű eszköz került a nyomozók kezébe.

A bajor rendőrség már jó ideje használ VR-technológiát bűnügyek felderítésében, a tetthelyek lézeres 3D-szkennelése és digitális tárolása lehetővé teszi a történtek könnyebb utólagos rekonstrukcióját, vagy akár egyes bizonyítékok 3D-nyomtatását. A haláltábor VR-modelljének megalkotását azonban egy konkrét, magyar vonatkozású ügy tette szükségessé: a 2014-ben elhunyt Johann Breyer cseh születésű Waffen SS tagot azzal vádolták, hogy aktívan részt vett 216 ezer magyar zsidó tömeges megsemmisítésében. A 17 évesen fegyveres tábori őrszolgálatot teljesítő Breyer tagadta bűnösségét, és azt állította, hogy csupán a rabok kényszermunkára kísérésében vett részt, a kivégzésekben nem vett részt, azokról nem tudott. A weideni ügyészség a tábor VR-modelljének egy korai verziója segítségével állította össze a vádiratot, az ügy lezárását a vádlott kiadatás előtt bekövetkezett halála akadályozta meg.

Ralf Breker és kollégái a piacon elérhető legmodernebb VR-szemüvegek segítségével jelenítik meg a haláltábor korabeli állapotokat tükröző modelljét. Brekerék több mint ezer fotó felhasználásával, valamint korabeli térképek, tervrajzok és leírások alapján rekonstruálták a haláltábort, amit a helyszínen készített lézeres felvételekkel egészítettek ki, beszkennelve a megmaradt épületeket. A hátborzongató virtuális térben egyszerre lehetnek jelen és mozoghatnak szabadon a gyanúsítottak, az ügyészek, a bírók, miközben körülöttük lévő szimulált halálgyárat a táborlakók avatárjai népesítik be. Az alkotók állítása szerint még a fák is ugyanott állnak, ahol annak idején, ami segíthet eldönteni olyan kérdéseket, hogy például egy őr pontosan mit láthatott egy adott őrtoronyból.

2016 júniusában a továbbfejlesztett változatot használva találták bűnrészesnek Reinhold Hanning SS-őrt 170 ezer ember kivégzésében. Jens Rommel szerint még pár tucat életben lévő háborús bűnös bíróság elé állításában és elítélésben kaphat szerepet a haláltábor VR-modellje, amit ezek lezárása után valószínűleg átadnak egy holokauszt-múzeumnak (mint például a Yad Vashem), vagy az auschwitzi emlékhelynek, hogy a látogatók személyesen is megtapasztalhassák, milyen lehetett az 1940 és 1945 között működő földi pokol. Az alkotó, Ralf Breker ezzel kapcsolatban annak az aggodalmának adott hangot, hogy a modell közzététele során rendkívül óvatosan kell majd eljárni, hogy ne kerülhessen illetéktelen kezekbe, így például nehogy számítógépes játékot készítsenek belőle.