Index Vakbarát Hírportál

Mind felelősek vagyunk a hülyeség világhódításáért

2016. november 23., szerda 16:17

Donald Trump amerikai elnökválasztási győzelme óta a világsajtó és a közösségi média egy merő pánikban van. Mindenki a Facebook iszonyatos médiahatalmáról beszél, és arról, hogy a közösségi oldal jobban kedvez a hamis hírek terjedésének, mint az igaziakénak. Ez a kettő pedig együtt azt eredményezi, hogy a felhasználók facebookos hírek alapján alkotott valóságképe elég ijesztően el tud torzulni - és ez egy idő után elkezdi formálni a valódi világot.

Az amerikai elnökválasztási kampányban tucatnyi, 0% valóságtartalmú, hasraütés alapján készült álhír ért el sokkal több emberhez, mint a New York Times vagy a Washington Post komoly munkával készült tényfeltáró riportjai. Mivel hagyományosan utóbbiak szokták a közvéleményt befolyásolni, feltételezhetjük, hogy most előbbiek tették - ez pedig elég ijesztő. Az egész jelenséget egyszerű, sőt, már-már logikus lenne a Facebook nyakába varrni, de valójában ennél kicsit összetettebb a dolog. Erre világít rá a New York Times esettanulmánya is, ami gyönyörűen megmutatja, hogy a hülyeség világhódításához csak egy eszköz a közösségi média, a probléma forrása mi magunk vagyunk. Pontosabban az a pszichológiai jelenség, hogy nem kérdőjelezünk meg és nem ellenőrzünk semmit, ami alátámasztja az előítéleteinket.

40 követőtől a világhírig

A történet november 9-én este kezdődik, a választás után egy nappal, amikor Amerika egyik fele még örömmámorban úszik, a másik fele sokkban. Főhősünk, Eric Tucker, 35 éves texasi vállalkozó, még csak nem is Trump-támogató (Gary Johnsonra, a libertariánus jelöltre szavazott), de heves Hillary-ellenes szavazó.

Mr. Tucker Austinban volt a választás másnapján; ez a város a kőrepublikánus Texasban liberális fellegvárnak számít. Ahogy a hasonló nagyvárosokban, úgy itt is Trump-ellenes tüntetések szerveződtek rögtön azután, hogy kiderült a választás eredménye. Mr. Tuckert ez a hardcore trumpistákhoz hasonlóan, rettentően idegesítette. Így aztán, amikor a belvárosban egy parkolóban egy csomó tök egyforma buszt látott, egyből arra gondolt, hogy valakik szervezetten buszoztatják a Trump-ellenes tüntetőket, vagyis az egész megmozdulás egyáltalán nem spontán, hanem a szemét demokraták ármánykodása. A buszokat lefényképezte, és kitette a Twitterére:

Tuckernek ekkor úgy 40 twitteres követője volt. Hogy közülük való-e az a Juju nevű Reddit-felhasználó, aki innen átvette a képeket a legnagyobb Trump-támogató reddites fórumba, vagy csak véletlenül botlott bele Tucker tweetjébe, nem tudni. A reddites profilja mindenesetre arról árulkodik, hogy rengeteg időt tölt az oldalon, és szinte kizárólag a The_Donald subrettitbe posztol és kommentel, kifogyhatatlan lelkesedéssel. Tucker fotói ide hajnal egy előtt nem sokkal kerültek fel, azzal a kommentárral, hogy

Bréking! Megtalálták a buszokat! Több tucat parkol alig pár sarokra az austini tüntetésektől!

A poszt még az éjjel több ezer lájkot kapott, és több száz komment született alatta, ezekben sokan rögtön tudni vélték, hogy a tüntetők buszoztatása mögött Soros György áll.

Twitter -> Reddit -> Facebook -> tévé

Reggel kilenc körül a Redditről elkezdték átvenni a sztorit a kisebb republikánus és Trump-támogató híroldalak. A leggyorsabb és legszerencsésebb a Freerepublic.com volt, nekik sikerült a Facebookon berobbantani a hírt. Ennek nyomán még aznap 300 ezer megosztást kapott a sztori, és tucatjával vették át - természetesen továbbra is mindenféle ellenőrzés és forráskritika nélkül - más, kisebb-nagyobb híroldalak.

Késő délelőtt a legjobboldalibb nagy amerikai tévécsatorna, a Fox jelentkezett be a helyszínről, és megszólaltatta a Coach USA busztársaság vezetőjét is (a cég logója látszik a buszokon Mr. Tucker fotóin). A Coach USA természetesen azonnal cáfolta, hogy bármilyen módon köze lenne a tüntetésekhez, de ez csak olaj volt a tűzre.

Estére gyakorlatilag az egész amerikai jobboldali blogoszféra, közösségi média és alternatív sajtó átvette a hírt, sok helyen már tényként kezelve a Soros-féle hátteret is. Este kilenckor, alig 24 órával azután, hogy Mr. Tucker lefotózta a buszokat, maga a megválasztott elnök, Donald Trump hivatkozott rá a Twitteren, 15 millió követőjéhez eljuttatva a sztorit (és begyűjtve pár százezer újabb lájkot és megosztást):

Just had a very open and successful presidential election. Now professional protesters, incited by the media, are protesting. Very unfair!

— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) 2016. november 11.

Itt már említés sem esik a forrásról, csak sejteni lehet, hogy Trump az internetet éppen felrobbantó buszos botrányra gondol, amikor azt írja, hivatásos tüntetők demonstrálnak ellene, a média felbujtására.

Nagyjából ezen a ponton indult el a történet szkeptikus szála, a Twitteren többen is rákérdeztek a képek eredeti készítőjénél, hogy látott-e bármi mást, van-e bizonyítéka a parkoló buszok megörökítésén felül arra, hogy ezeknek bármi köze lenne a tüntetésekhez. Tucker bevallotta, hogy nem látott senkit se le-, se felszállni, és az összes bizonyítéka annyi, hogy a parkoló elég közel volt a tüntetéshez. Az mondjuk relatív, hogy mi számít közelnek, a tüntetés központi helyszíne a University of Texas egyetem kampusza volt, ami közel öt kilométerre van a parkolótól.

Az igazság nem érdekes

Így jutunk egy november 11-ig, amikor már gyakorlatilag fél Amerika értesült a szervezett tüntetés leleplezéséről. Reggel az ABC tévécsatorna helyi adásában a Tableau szoftverfejlesztő cég szóvivője, Doreen Jarman jelentkezett be, és közölte, hogy a cége éppen egy 12 ezer fős konferenciát tart az Austin Conference Centerben, és a fotókon a résztvevőket a konfenerciaközpontba szállító buszok láthatók. Délelőtt az internet első számú hoax-ellenőrző oldala, a Snopes részletesen cáfolta az egész tüntetés-teóriát, és a legnagyobb helyi lap, az Austin American Statesman is alapos cikkben mutatta be, mi történt valójában.

Eric Tucker belátta, hogy tévedett, és elnézést kért. Ami már az égvilágon semmit nem számított.

Bár Tucker törölte az eredeti tweetet, illetve nagy piros FALSE, azaz hamis feliratot tett a fotókra, ezzel egyidőben a kamuhír megjelent a legnagyobb amerikai összeesküvéselmélet-birodalomnak számító Infowars.com-ra, illetve hosszasan foglalkozott vele a rádióműsorában Rush Limbaugh, szupernépszerű, konteókbanelőszeretettel dagonyázó megmondóember is.

A kamuhír tízmilliókhoz jutott el. A cáfolata ennek a töredékéhez.

Mi a tanulság?

  1. A közösségi médiában kicsit mindenki újságíró lesz
  2. Mégsem törődik senki a forráskritikával és a tények ellenőrzésével
  3. Emiatt a két-három újramegosztáson átesett híreknél lehetetlen ránézésre eldönteni, hogy azok igazak, vagy sem
  4. Tehát ha valamit nem olyan helyen olvasunk, amiről biztosan, és okkal feltételezhetjük, hogy ott valaki leellenőrizte az alaphírt, ne vegyük készpénznek
  5. Még akkor se - és ez a legnehezebb az egészben! -, ha maga a sztori passzol az előítéleteinkbe, a világnézetünkbe

A Facebook most kétségbeesetten teker, hogy mentse a menthetőt, és megállítsa a kamuhírek terjedését, ellehetetlenítse az ilyesmikkel bizniszelő oldalakat. Nehéz dolguk lesz, mert, ahogy a példán láttuk, a folyamat egyszerűen túl jól működik, túl jól passzol az ember alapvető természetéhez. Reszelhetnek bármit az algoritmusaikon, de valójában az emberek gondolkodását kellene megváltoztatni. Zuckerberg igazi dilemmája az, hogy úgy irtsa ki az álhíreket, hogy azzal nem üldözi el a Facebookról azokat, akik direkt ezek miatt járnak oda.

Az egyszeri Twitterező telefonjáról 24 óra alatt az elnökig, és több tízmillió amerikaiig simán eljutó kamuhírben az a legijesztőbb, hogy a kiindulási pontja egy egyszerű, előítéletektől vezérelt, de alapvetően nem rosszindulatú félreértés volt. Gondoljunk bele, milyen félelmetes hatékonysággal működik ugyanez, ha az egészet politikai akarat (lásd az orosz titkosszolgálat információs háborúját, vagy a Breitbartot, aminek a főszerkesztője Trump kampánymenedzsere, és főtanácsadója), vagy anyagi érdek hajtja.

Ne maradjon le semmiről!

Rovatok