A német koalíciós kormány jövő év elején olyan szabályozást készül bevezetni, amely alapján komoly büntetéssel, 500 ezer euróval (156 millió forinttal) lenne büntethető egy közösségi oldal, ha álhír jelenik meg rajta.
Kormánypárti politikusok nyilatkozatai szerint a Facebooknak és társainak létre kellene hozniuk egy napi 24 órában, az év 365 napján elérhető németországi jogi irodát, amely az álhírekkel kapcsolatos bejelentéseket kezeli, és ha az érintett cég 24 órán belül nem töröl egy ilyen álhírt, jönne a bírság. Ezen túlmenően pedig még az adott álhír alanya is a közösségi oldalhoz fordulhatna, hogy az hasonlóan nagy elérést biztosítson a hoax leleplezéséről szóló hírnek is.
A németek már eddig is a legnagyobb kritikusai voltak az utóbbi hónapokban nagy figyelmet kapó álhírproblémának, korábban Heiko Maas igazszágügyi miniszter is azt nyilatkozta, hogy a rágalmazást és a rosszindulatú pletykákat nem védi a szólásszabadság, és ezek ellen a hatóságoknak az interneten is ugyanolyan szigorúan kell fellépnie, mint máshol. Martin Schulz, az Európai Parlament német elnöke még tovább ment, szerinte uniós szinten kellene büntetni az álhíreknek teret adó közösségi felületeket.
Németország kemény álhírellenes fellépése részben annak tudható be, hogy jövőre országos választásokat tartanak, és a jelenlegi törvényhozást alkotó politikusok szeretnék elkerülni, hogy hasonlóan befolyásos tényező kerekedhessen náluk is ebből a problémából, mint az Egyesült Államokban. Ott ugyanis Donald Trump meglepetésszerű győzelme után mindenki a Facebookra kezdett mutogatni, azzal vádolva őket, hogy az álhírek elleni impotens fellépésükkel eldöntötték a választást. Ahogy korábban írtuk, ennél a helyzet jóval összetettebb, az viszont ettől még tény, hogy a kamuhírek komoly problémát jelentenek.
A Facebook a kezdeti hárítás után azóta fokozatosan egyre jobban bele is áll abba, hogy igenis van felelősségük abban, milyen médiatartalmaknak adnak teret. A múlt héten bejelentettek egy sor intézkedést, amelyekkel visszaszorítanák a kamuhíreket, a felhasználói bejelentésektől kezdve a külső szakértők tényellenőrzésein át a vitatott hitelességű hírek jól látható megjelöléséig.
Attól viszont még mindig vonakodnak, hogy visszakézből, saját jogon eltávolítsanak egy kamuhírt, ami részben érthető is, ha arra gondolunk, hogy sok esetben nehéz meghúzni a határt egy nyilvánvaló kamu és egy legitim, de pontatlan, vagy akár egy tényszerűen rendben lévő, de elfogult cikk között. Arról nem is beszélve, hogy messzire mutató következményei lehetnek annak, ha a Facebook tartalom alapján válogat a cikkek között, a republikánusok például már a fenti lépések miatt is elfogultsággal vádolják őket.
A németek viszont nem finomkodnának, ha valóban benyújtják és el is fogadják jövőre a tervezetet, a Facebook (és más közösségi oldalak, például a Twitter) vagy kénytelen lesz végleg beleállni abba, hogy ők bizony egy médiavállalat is, nem csak egy technológiai platform; vagy fizethetnek, mint a katonatiszt.