Egy dél-koreai bíróság szerdán elutasította a korrupciós ügyeket vizsgáló különleges ügyészek kérését, és nem adott ki elfogatóparancsot Li Dzsejong, a Samsung alelnöke ellen – írja az IT Café.
Az ügyészek a múlt heti kihallgatás után bizonyítottnak találták, hogy Li Dzsejong összesen 43 milliárd vont, nagyjából ötmilliárd forintot fizetett kenőpénzként Csve Szunsilnek és lányának, Pak Gunhje elnök bizalmasának.
Csve állt a korrupciós ügyek középpontjában: ő szervezte azokat az akciókat, melyek során nyomást gyakoroltak a dél-koreai nagyvállalatokra, hogy üzleti, gazdasági előnyökért cserébe nagy összegeket fizessenek különböző, az elnökhöz és köréhez tartozó alapítványoknak. Ezzel gyakorlatilag az elnök körének magánvagyonát növelték. Az ügyészség emiatt kezdeményezte a letartóztatási parancs kiadását.
A szöuli központi kerületi bíróság úgy ítélte meg, hogy a vizsgálat mostani szakaszában sem oka, sem szüksége nincs a letartóztatásnak. Szerintük még hiányosak a bizonyítékok, és az ügyben még több fontos kérdés tisztázatlan.
A döntés kihirdetése után a 48 éves vállalatvezetőt és örököst azonnal kiengedték a fogdából, ahol a határozatra várva közel 14 órát töltött a rácsok mögött. Li az összegyűlt újságírók sorfala között egy fehér bevásárlótáskával távozott, és egyetlen kérdésre sem válaszolt.
Az eddigi vizsgálatok során Lee elismerte az adományt, de a vesztegetést tagadta. Azt mondta, kényszerítették az alapítványok támogatására, és a Samsung viszonzásképp semmilyen előnyben nem részesült.
A Samsung megkönnyebbüléssel fogadta a bíróság döntését. Közölték, hogy tovább folytatják a küzdelmet, és be fogják bizonyítani az alelnököt ért vádak alaptalanságát.
Egy helyi jogi szakértő szerint valószínű, hogy Lit nem fogják letartóztatni, de úgy véli, hogy már elég bizonyíték gyűlt össze, hogy a szabadlábon védekező cégvezető ellen vádat emelhessenek. A történteket a jogi szakértők a különleges ügyészek kudarcként értékelik, de a vizsgálat folytatódik. Várható, hogy a többi, az elnöki alapítványoknak szintén adományozó dél-koreai nagyvállalat, például az LG vagy a Hyundai) is sorra kerül a nyomozás során.