A technológiai cégek közti verseny mindig is arról szólt, hogy a felhasználók minél több időt fordítsanak rájuk. Egyre jobb appokkal és szolgáltatásokkal akarták uralni a számítógépeinket, okostelefonjainkat, hogy a velük eltöltött idő alatt kereskedelmi szempontból értékes információkat gyűjtsenek rólunk, és hirdetéseket toljanak az orrunk elé.
Az elmúlt években azonban egy új verseny vette kezdetét a Szilícium-völgyben, a cégek ugyanis szemet vetettek arra az időre is, amit nem a kijelzők előtt töltünk el. Ezért fejlesztették ki a hangvezérelt személyi asszisztenseket, hogy akkor is ott legyenek velünk, amikor nem érünk rá telefont vagy számítógépet nyomkodni.
Január elején a CES kiállításán a legtöbb izgalmas bejelentésben felbukkant Alexa, a kereskedőóriás Amazon hangvezérelt asszisztense, amely 2014-ben jelent meg az Echo nevű eszközön. Ez egy csőre hasonlító, hét mikrofonnal és hangszórókkal felszerelt vezérlőközpont, amelynek kérdéseket tehetünk fel, és azokra szóban válaszol, tehát egy pillanatra sem kell letenni a konyhakést a csirkefarhát előkészítése közben. És ami még fontosabb, elintézhetjük vele az online bevásárlást, ha hiányzik a vacsorához egy összetevő.
A Las Vegasban megrendezett kütyüparádén Alexa megjelent az autókban, porszívókban, hűtőkben, humanoid robotokban, és persze rengeteg új, az Echo funkcióit másoló vezérlőközpontban. Ebben pontosan ugyanaz a logika, mint amikor pár évvel ezelőtt robbanásszerűen elterjedtek az Androidot futtató mobilok, tévék, médialejátszók és másféle kütyük. Izgalmas szoftverek és szolgáltatások kellenek ahhoz, hogy a hardvergyártók el tudják adni a vasat.
Piackutatói becslések szerint - mert hivatalos számokat az Amazon nem közölt - körülbelül 5,1 millió Echo került a felhasználókhoz 2014 óta. Ennek a túlnyomó többségét az Egyesült Államokban adták el, mert az amerikai kereskedőcég csak tavaly szeptemberben indította el az Alexát szolgáltatást a brit és a német piacokon. A terjedését nagyban segítheti a tavaly bemutatott Echo Dot, a kütyü kisebb és jóval olcsóbb változata, ami csupán 60 euró, míg az eredeti Echo 180 euróba kerül. Hasonló árakkal dolgozik a többi gyártó, például a Jam Audio hordozható wifi + bluetooth hangszórója 60 dollárba kerül, és ez is támogatja az Alexát.
Elméletileg a földrajzi korlátozás feltörhető némi szakértelemmel, ehhez át kell állítani az időzónát és más egyebeket, ám ennek semmi értelme nincs. Az Alexa működését ugyanis nagyban meghatározza a helyi kultúra, valamint a kereskedelmi lehetőségek.
A briteknél a piacra lépésé előtt nemcsak az akcentust állították át, hanem
És persze olyan apróságokra is figyelni kellett, hogy amikor a brit felhasználó a Vörösek legfrissebb sporteredményéről érdeklődik, akkor valószínűleg a Manchester Unitedre gondol, és nem az óceán túlfelén aktív Cincinnati Reds csapatra.
Az Amazonnak sem éri meg támogatni olyan országokat, ahol nincs kiépítve semmilyen infrastruktúrája. Ahogy az elején írtuk is, az igazán nagy biznisz nem a felokosított hangszórók eladásában van, ezen főleg a hardvergyártók nyerészkedhetnek, minimális haszonnal. Az a fontos, hogy a kütyük segítségével a felhasználók egy rakás más szolgáltatást elérjenek, és árukat tudjanak rendelni az Amazontól. Éppen azért az Alexa bevezetését meg kell előznie a helyi vásárlókat kiszolgáló raktárak kiépítésének.
Mivel az Alexa nyílt platform, arra más szolgáltatók is ráépülhetnek. Az Egyesült Államokban már több mint 3000 képessége van az Alexának, amit úgy kell elképzelni, mint a mobilokon az appokat. Az a fő különbség, hogy ezek a képességek nem a felhasználónál futnak, hanem az Amazonnál, a felhőben. Néhány népszerűbb képesség:
Az általános képességek mellett vannak kimondottan helyi jellegűek is. A briteknél és a németeknél a BBC, a Guardian, Jamie Oliver, az okosotthon-eszközöket gyártó Netatmo, valamint a National Rail és a Deutsche Bahn vasúti társaságok építettek képességeket. Ha Alexát, vagy valami hasonló hangvezérelt asszisztenst szeretnénk Magyarország határain belül szeretnénk működni látni, akkor azt kell elérni, hogy a fentiekhez hasonló magyar cégek elkezdjenek ráépülni erre a platformra.
A Gartner elemzői szerint 2019-re a mobilok folytatott interakciók 20 százaléka hangvezérelt asszisztensen át történik. Ebben biztosan lesznek régióbeli eltérések, az átlagosnál sokkal nagyobb arányra számítunk azokban az országokban, ahol az emberek elképesztően sok időt töltenek el az autójukban (gondolom nem meglepő, hogy a hangvezérlés egyik fő terepe továbbra is az autó lesz), mert nehéz elhinni, hogy a buszon és a villamoson a telefonjuknak kiabálnának az emberek.
Az is lényeges szempont, hogy az USA-ban más a kisboltok felszereltsége, messze nincsenek olyan jól ellátva a hétköznapi sütéshez/főzéshez szükséges alapanyagokkal, mint mondjuk a magyar ábécék, és nagyobb szükségük van az online rendelésre.
Arra is számít a Gartner, hogy a 2020-ban piacra kerülő eszközök egy része már minimális érintkezésre lesz felkészítve, azaz megtörik az érintőkijelzők dominanciája. Ennek egyrészt örülhetünk, mert egészen újszerű formájú mobilok jelenhetnek meg, de azért bízunk benne, hogy a hangvezérlés előre törése nem megy majd a hagyományosabb használati mód rovására.
Az Alexa sikere néhány technológiai áttörésnek köszönhető. Elég jók lettek a mikrofonok ahhoz, hogy ne kelljen közvetlen közelről beszélni, mégis elég pontosan rögzítsék, amit mondunk. Sőt, már az Echo megjelenése óta is akkorát léptünk előre, hogy nincs szükség az eredeti kütyü hét mikrofonjára. A
CES-en bemutatott eszközök zömében ennél jóval kevesebb van, ma már két mikrofonnal is elég jó eredményt tudunk elérni. A mondatok értelmezéséhez szükséges technológiák, a hangfelismerés és a mélytanuló algoritmusok is drámai fejlődésen mentek át az elmúlt években.
Az Amazon versenyelőnye éppen abban rejlik, hogy az Alexa minden tudása a felhőben fut. Az Echo és a többi eszköz csak az átvitelről gondoskodik, az operációs rendszer folyamatosan frissíthető a szervereken. Amerikai elemzők és tesztelők beszámolói szerint az elmúlt két évben érezhetően sokat fejlődött az Alexa.
Persze még mindig előfordulnak bakik, részben a felhasználók óvatlansága miatt. Nemrég tévéműsorban szerepelt egy kislány, aki sikeresen rendelt magának egy babaházat, a szülei ugyanis nem kötötték speciális kódhoz a vásárlási szándék igazolását. Az igazán nagy felfordulás azonban csak ezután jött, miután pontosan elhangzott a műsorban a rendelés leadásához szükséges utasítás: ahol az Amazon Echo közelében ment az adás, mindenhol lefutott ugyanaz a rendelés.
Már csak az a kérdés, hogy ez az előny meddig tartható.
Mindenki felfigyelt az Amazon sikerére: az Apple nekilátott a Siri továbbfejlesztésének, a Google is kiadta Home néven a saját Echo-szerű eszközét, a Microsoft is beletette a Cortanát a Windowsba, a Samsung pedig megvette a hangvezérelt asszisztenst fejlesztő Viv Labs nevű startupot, valamint a hangrendszereket gyártó Harmant, és ebből a kettőből elég komoly dolgok születhetnek 2017-ben.
A jövőben sok múlhat azon, hogy ezek a riválisok az Amazonnál sokkal jobban értenek a kütyügyártáshoz, és tonnaszámra onthatják magukból a nem Alexát futtató klienseket. A Google kezében van az Android, amely a mobilpiac 88 százalékát uralja. Az Apple a második legnagyobb okostelefon-gyártó. A Samsung a legnagyobb mobilcég, és nem utolsó sorban a világ egyik vezető háztartásigép-gyártója is. A Microsoft pedig a számítógépek piacát uralja, évtizedek óta megdönthetetlenül.
Bár van abban is némi előny, hogy az Alexa hardver- és platformfüggetlen, azaz minden létező rendszer futtatható, van abban némi veszély, hogy az asszisztens minden tudása a felhőben fut. Az autókat, porszívókat, hűtőket, humanoid robotokat és tévéket gyártó cégek csak azért sorakoztak fel az Alexa mögött, mert mindenki a piacvezetőt akarja támogatni. A dominancia azonban nagyon törékeny, és a partnerek bármikor dönthetnek úgy, hogy mégsem Alexát emelik a trónra.