Egynapos halasztás után, vasárnap, magyar idő szerint délután 15:38-kor elstartolt a SpaceX Falcon-9 űrhajója a floridai Kennedy Űrkozpontból, hogy a cég Dragon űrhajója felszerelést vigyen a Nemzetközi Űrállomásra (International Space Station, ISS).
Egy nappal ezelőtt, szombaton, 13 másodperccel a start előtt szakította félbe maga Elon Musk, a SpaceX főnöke, a fellövést, miután az egyik szenzor rendellenességet érzékelt a rakéta második fokozatának hajtóművét kormányzó rendszerben:
Második próbálkozásra már nem volt semmi fennakadás, az időjárás a felhős idő ellenére is kedvező volt, a Falcon-9 rakéta hibátlan startot vett.
A mai start egyik különlegessége volt, hogy a Falcon-9 első fokozata a start után 7 és fél perccel vissza is tért a Cape Canaveral légibázis 1-es számú landolópontjára (Landing Zone 1 – LZ-1), azaz, ahogy ezt az utóbbi időben már megszokhattuk, a SpaceX újrafelhasználást célzó programja újabb sikeres landolást könyvelt el.
Maga a Dragon teherűrhajó a start után kb. tíz perccel kapcsolódott le a rakéta második fokozatáról, hogy körülbelül két nap múlva az ISS-hez dokkoljon. 13 és fél perccel a start után a Dragon napelemei rendben ki is nyíltak, így elvileg semmi akadálya, hogy az űrállomást beérje a SpaceX űrhajója.
Idén ez volt a második sikeres SpaceX rakétaindítás: január 14-én, négy és fél hónap kényszerű szünet után startolt újra a cég Falcon-9 rakétája fedélzetén tíz Iridium Next kommunikációs műholddal.
A SpaceX személyzet nélküli Dragon űrhajója a NASA megbízásából visz az ISS-re kb. 2,5 tonnányi nélkülözhetetlen felszerelést, ellátmányt, több tucat tudományos kísérlethez szükséges műszert, alapanyagot, és egy Holdra szánt szobor modelljét. A CRS-10 (Commercial Resupply Services) küldetés már a tizedik a SpaceX teherűrhajós küldetései sorában, a mai rakétastart pedig történelminek mondható abból a szempontból is, hogy a Falcon-9 rakéta a Kennedy Űrközpont legendás LC-39A startállásáról startolt el.
Az LC-39A indítóállást 2014-ben bérelte ki a SpaceX húsz évre, és a mai volt az első alkalom, hogy innen indult magánűrhajó az űrbe. Az LC-39A az Apollo-program keretén belül épült, és az amerikai űrprogramban 92-szer indult innen űrhajó: a holdutazások idején tizenkét hatalmas Saturn-V rakéta startolt innen, az ember nélküli Apollo-4 től kezdve, a felejthetetlen Apollo-11-en át, az Apollo-10 kivételével az összes. Később az indítóállást átépítették az űrsiklóprogram kívánalmainak megfelelően, és a 135 űrsiklóküldetés közül 80 innen indult, beleértve az elsőt és az utolsót is (STS-1, STS-135), amiről bő öt évvel ezelőtt, 2011 nyarán az Index is tudósított.
A NASA-val kötött első kereskedelmi szerződés értelmében 2024-ig összesen húsz CRS küldetést vállalt a SpaceX, ennek tart most a felénél Elon Musk cége. Emlékezetes, hogy az eddigi kilencből egy, a CRS-7-es küldetés kudarccal végződött, a Falcon-9 rakéta start után 2 perc 19 másodperccel felrobbant. A tervek szerint 2018-ban (kritikus hangok szerint 2019-nél nem hamarabb) a Dragon űrhajó módosított verziója (Crew Dragon) már amerikai űrhajósokat is vinne az ISS-re.