2017. február 20., hétfő 20:25
Vasárnap új időszámítás kezdődött a NASA-nál: egész pontosan 5 év, 7 hónap és 10 nap után újra rakétahajtóművek dübörögtek a Kennedy Űrközpontban. A SpaceX Falcon-9 rakétája egy nap halasztást követően sikeresen elstartolt az LC-39A startállásról, hogy Föld körüli pályára állítsa a Nemzetközi Űrállomásra ellátmányt, tudományos felszerelést szállító Dragon teherűrhajót.
Az LC-39A indítóállást 2014-ben bérelte ki a SpaceX húsz évre a NASA-val kötött kereskedelmi célú megállapodáson belül, és a vasárnapi volt az első alkalom, hogy innen indult magánűrhajó az űrbe. A mostani rakétastartot történelmi jelentőségűnek tartják, mivel az amerikai űrkutatás történetének emblematikus helyéről van szó. Az LC-39A az Apollo-program keretében épült, a gigantikus Saturn-V holdrakétákra méretezve. Az amerikai űrprogramban 92-szer indult innen űrhajó: a holdutazások idején tizenkét Saturn-V rakéta startolt innen, az ember nélküli Apollo-4 től kezdve, a felejthetetlen Apollo-11-en át, az Apollo-10 kivételével az összes.
Később az indítóállást átépítették az űrsiklóprogram kívánalmainak megfelelően, és a 135 űrsiklóküldetés közül 80 innen indult, beleértve az elsőt és az utolsót is (STS-1, STS-135), amiről bő öt évvel ezelőtt, 2011 nyarán az Index is tudósított. Alábbi nagyképes összeállításunk a legendás startállás történetét tekinti át.
1966: SA-500F, egy röpképtelen Saturn V modell a LC-39A startálláson. A mockup rakétával a komplexum működőképességét vizsgálták, hogy minden rendben van-e a például a szervizplatformmal, a lánctalpas transzporterrel, az üzemanyagtöltő rendszerrel. (Fotó:
NASA)
1967. november 9. Az első Saturn V rakétastart. Az Apollo-4 még egy ember nélküli küldetés volt, amivel a rakéta működőképességét, a fokozatok tervszerű leválását, a parancsnoki modul hőpajzsának megfelelőségét vizsgálták. (Fotó:
NASA)
1968. április 4. Az Apollo-6 startja. ugyancsak ember nélküli tesztrepülés. (Fotó:
NASA)
1968. december 17. Az első Holdig eljutó emberes űrrepülésre, az Apollo-8 küldetésre kész Saturn V pár nappal a start előtt. (Fotó:
NASA)
1969. február 23. A 39A startállás és az Apollo-9 küldetésre kész rakéta reflektorok esti fényárjában. (Fotó:
NASA)
1969. május 20. A 39A startállás és az Apollo-11 küldetésre készülő Saturn V-ös rakéta madártávlatból. (Fotó:
NASA)
1969. július 16. Ikonikus fotó az Apollo-11 startjáról, a különleges perspektíva jó rálátást nyújt a 39A startállásra is. (Fotó:
NASA)
1969. november 14. Az Apollo-12 startja. (Fotó:
NASA)
1970. március 25. Az Apollo-13 meghiúsult Holdküldetés rakétájának éjszakai látványa. (Fotó:
NASA)
1971. február: Az Apollo-14 egy visszaszámlálásos teszt közben. (Fotó:
NASA)
Csak az Apollo-10 indult a B startállásról, mint azt ez a korabeli tábla is mutatja. (A háttérben az Apollo-15.) (Fotó:
NASA)
1971. július 30. Az Apollo-15 startja. (Fotó:
NASA)
1972. április 16. Az Apollo-16 startja. (Fotó:
NASA)
1972. december 7. Az Apollo-17, az utolsó Holdküldetés startja, egyben az egyetlen éjszakai Saturn V start. (Fotó:
NASA)
1981. március. Egy új korszak kezdete. Az első útjára készülő Columbia űrsikló a teljesen átalakított LC-39A startállásáon (Fotó:
NASA)
1981. március. A NASA űrhajósai (John W. Young, Robert L. Crippen, Joe H. Engle, és Richard H. Truly) a startállás csúszódrótos mentőrendszerével ismerkednek. Baj esetén az űrhajósok a képen látható kosárba szállva menekültek volna a startállásról. (Fotó:
NASA)
1981. április 12. Az első űrsiklóstart: a Columbia az STS-1-es küldetéssel bizonyította, hogy működőképes az űrrepülésnek ez a formája. (Fotó:
NASA)
1981. augusztus 31. A Columbia második útjára készül. (Fotó:
NASA)
1985. október 3. Az Atlantis űrsikló első küldetésére indul. (Fotó:
NASA)
1998. december 4. Az Endeavour űrsikló éjszakai startja, rakterében az épülő Nemzetközi Űrállomás második moduljával. (Fotó:
NASA)
2003. január 16. A Columbia űrsikló utolsó startja, ami során végzetesen megsérült a szárny belépőéle. Az STS-107 küldetés végén az űrsikló a légkörben széthullott, a hétfős személyzet életét vesztette. (Fotó:
NASA)
A 39A startállás és az utolsó űrsiklóküldetésre készülő Atlantis. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
2011. július 8-án dübörögtek fel utoljára az űrsiklóhajtóművek a Kennedy Űrközpont LC-29A startállásán. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
2017. február. A SpaceX Falcon-9 rakétája a történelmi startálláson. (Fotó:
Kim Shiflett / NASA)
2017. február 6. Esti fények a startálláson, ahol új rakéta várja a történelmi startot. (Fotó:
SpaceX)
Február 19. Egy nap halasztás után gond nélkül elstartolt a SpaceX rakétája. (Fotó:
SpaceX)
A Falcon-9 a Nemzetközi Űrállomásra tartó Dragon teherűrhajót állította Föld körüli pályára. (Fotó:
SpaceX)
Majdnem hat év kellett hozzá, hogy újra ilyen látványban részesülhessenek a Kennedy Űrközpont látogatói. (Fotó:
Ralph Martinez / NASA)
Cover fotó: 2010. február 9. Az STS-130 éjszakai startja a 39A kilövőállásból. Az STS-130 volt az Endeavour űrsikló 24. útja (NASA)