Két Tibor, egy zseniális úszónő, sok foci, némi alpári humor, meglepően kevés gyűlölködés, annál több émelyítő giccs, és mindent elsöprő Kádár-kori nosztalgia – ez ma a magyar nyelvű közösségi média színe-java. A lájk a lélek tükre, szól a posztmodern online bölcsesség, és ha igaza van, a magyar népléleknél bizarrabb dolog nincs a világon.
Nagyszabású felméréssel állt elő a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete és a Lyzr online médiaelemző cég, amiben a teljes 2016-os év magyar nyelvű közösségi médiás termését elemezték ki az utolsó lájkig és megosztásig. Magyarországon ma már bőven ötmillió felett van az aktív Facebook-felhasználók száma, így nyugodtan mondhatjuk, hogy ami ott jól fut, az érdekli offline is az ország közvéleményét. Ebből kiindulva különösen izgalmas megfigyelni, kik a legnagyobb követőtáborral rendelkező hazai közösségi médiás személyiségek, és mik voltak azok a témák, amelyek 2016-ban a legtöbb lájkot és megosztást kapták.
A kutatásban 6000 magyar nyelvű Facebook-oldalt követtek, ebben benne van az összes nagyobb online újság, a népszerűbb facebookos közösségek, celebek oldalai – gyakorlatilag mindenki, aki számít (céges oldalak, rajongói oldalak nem). A számok, amiket látni fogunk, a lájkok és a megosztások összegét jelentik, a kommenteket nem. Ez azért fontos, mert egyébként a lájk gomb mellett megjelenő szám a kommentekkel is hízik, és a különféle nemzetközi toplisták is beleszámolják az összes interakció számába. Vagyis amikor majd azt látjuk, hogy Tibi atya havi átlagban bő 3,5 millió facebookos interakciót hoz össze (kommentek nélkül), a CNN meg szűk 20 milliót (kommentekkel együtt), az az alig egy nagyságrendnyi különbség valójában még annál is sokkal-sokkal durvább, mint elsőre tűnik.
A legtöbb követővel bíró magyar Facebook-oldalak toplistája kevés meglepetést tartogat: Schobert Norbi az élen közelít a másfél millióhoz, a top 10-be két online szakácskönyv (Receptneked és Nosalty), két, leginkább vicces képekkel nyomuló rádió (Music FM és Radio Face) és egyetlen újság, a Blikk Facebook-oldala került be. Orbán Viktor oldala meg éppenhogy csak kimaradt. Ez a lista azonban valójában nem túl érdekes, hiszen egy Facebook-oldal értékét és befolyását az mutatja meg, hogy mennyire aktív a közönsége, vagyis az oldal posztjai hány interakciót generálnak.
Ezen a listán óriási fölénnyel vezet Tibi atya, a fiktív alkoholista pap, aki tavaly 34,5 millió lájkot és megosztást hozott össze, mögötte Kasza Tibor 30 millióval. Mindketten az aránylag kevéssé kifinomult lakossági humorban utaznak. Mögöttük az egészségügyi kamuhírek legnagyobb magyar zászlóhordozói, a Mindenegyben blog és a Kiskegyed; és a top 10-be – nyilván a magyar fociválogatott tavalyi Eb-sikerének köszönhetően – befért még a Trollfoci, a Nemzeti Sport és a Focihirado.hu is. A követők számában listavezető Norbi Update itt csak a 31. helyen áll.
Érdekességképpen térjünk ki még a legtöbbet posztoló oldalak toplistájára is, ahol a dobogón a már említett Kiskegyed–Mindenegyben-duó, valamint egy bizonyos dr. Tihanyi László oldala áll. Utóbbi nem azonos a hírhedt tévés távgyógyító sarlatán Tihanyi Tamással, de nem is áll olyan messze tőle: webshopjában a kamuskála lúgosítástól immunerősítésig terjedő szeletéből kínál gyanús csodaszereket, olykor 50-100 ezer forintért. Mindezt a bő 200 ezres facebookos követői táborának tavaly 86 124 posztban terítette, amivel simán vezeti ezt a listát. Ez napi 236 posztot jelent, nyilván automata csinálja, de akkor is elég súlyos.
A tuti nyerő recept a sok lájkot hozó posztra a statisztika alapján:
Nagyon érdekes képeket mutat 2016 legnépszerűbb magyar nyelvű Facebook-posztjainak toplistája. Az első négyből három Hosszú Katinkáé, aki a közösségi médiát legalább olyan ügyesen kezeli, mint ahogy úszik (bár azt azért tegyük hozzá, hogy a posztjain a lájkok számát a külföldi sportrajongók is megtolhatták kicsit az olimpia alatt). A dobogóra felfért még az Index élő videós bejelentkezése Marseille-ből, a magyar szurkolók utcai vonulásáról az izlandi meccs előtt. A Facebook statisztikája szerint ebbe a videóba 2,5 millióan néztek bele, ami simán abban a nagyságrendben mozog, ahányan aztán a meccset nézték a tévében.
Az élmezőny telis-tele a nemzeti büszkeségre apelláló focis és olimpiás posztokkal, néha egészen szégyentelen lájkvadász szövegekkel kísérve, kedvencünk az „Ennyi!!!!!! Lájk, ha Magyar vagy!” a focisták sikerére rákapaszkodó Update Norbitól (87 ezer lájkot hozott is neki), és a Trollfoci felhívása, miszerint „10000 like-onként rúg a válogatottunk 1 gólt Ausztriának! Döntsétek el a meccset!” (ez 65 ezer lájkot ért, mégis csak kettőt rúgtunk az osztrákoknak). A listán kicsit lejjebb, ahogy elmúlik a sportos eufória, átveszik a hatalmat Tibi atya változó mértékben alpári viccei: a top 300-ból 139 (!) az övé. Kasza Tibor 43 toplistás poszttal, messze lemaradva a második, Hosszú Katinka 25-tel a harmadik.
Ez pedig nem más, mint a Facebookra belinkelt külső tartalmak, cikkek népszerűségi toplistája. Az ilyen anyagok nyilván több megosztást tudnak kapni, mint az eddig tárgyalt, direkt a Facebookra írt bejegyzések, hiszen az eredeti helyükön, és a közösségi oldalon is van lájk gombjuk, és azzal terjedési lehetőségük. Ezen a listán a harmadik helyen áll az Index 240 ezer lájkot gyűjtött cikke az Európa-bajnokságot nyert magyar vízilabdás lányokról (nagyon érdekes sztori, itt írtunk róla bővebben).
A Mindenegyben egy egészen egyedülálló sikersztori a magyar interneten, a készítői – valószínűleg inkább ösztönösen, mint tudományos alapon – tökéletesen ráéreztek arra, milyen tartalmak terjednek jól a közösségi média hazai fertályán. Mint valami magyar Buzzfeed, csak egymilliárdszor igénytelenebbül. A legócskább álhírek keverednek itt cukormázas-nyálas bölcsességekkel, főzőcske és nosztalgia a legszemérmetlenebb kattintásvadász ostobaságokkal. A tartalom túlnyomó része innen-onnan összelopkodott, sok esetben tartalomnak is csak nagy jóindulattal nevezhető: egy kép, két sor szöveg, egy „Lájk, ha még emlékszel erre” típusú felütéssel.
Emlékszel még a papír tíz- és húszforintosra? Hát a Sokol rádióra? Máté Péter számaira? A kotyogós kávéfőzőre? A Surda-sorozatra a tévében? A vállalati beutalós balatoni nyaralásokra? A brutális régenmindenjobbvoltozás köröket ver olyan témákra, amikről az ember naivan úgy gondolná, hogy tavaly érdekelték a magyarokat. Mondjuk olimpia, foci-Eb, a Saul fia Oscar-díja, a vasárnapi boltzár eltörlése, a brexit, a menekültválság a kvótanépszavazási hisztériával, a szörnyű terrortámadások Nizzától Brüsszelig. De nem, ezek senkit nem érdekelnek, amíg van ilyen tartalom is:
Édesanyád sose bántsd
Karjaiddal öleld át,
Puszit adj az arcára
Simogatást a hajára.
Vagy:
Várunk... és közben szépen... lassan eltelik az Életünk... Várunk... Az idő múlik... De mi csak várunk... A pillanat elmúlik és a múlt része lesz... És mi csak várunk...
Ez a két poszt (csak részleteket emeltem át ide, nagyon bátrak megnézhetik a teljes műalkotásokat itt és itt) összesen közel félmillió lájkot ért el tavaly, pedig hát, legyünk őszinték, az első – hacsak nem egy maximum 10 éves gyerek írta anyák napjára – kínosan gagyi, a második pedig úgy ahogy van, teljesen értelmezhetetlen.
Kik azok, akikben a papírhúszas, a Sokol rádió, vagy a Surda tényleg kellemes nosztalgiát kelthet? Akik a hetvenes-nyolcvanas években voltak fiatalok, vagyis a mostani 50-60+os korosztály (pontosan őket látni a posztok alatt is topkommentelőként is). Ez a réteg, a nyugdíjasoké és nyugdíjközelieké hajtja a magyar nyelvű internetet, és most szólok, hogy
A fontos facebookos véleményvezérek és a politika egyébként kezdik felfedezni egymást: Tibi atya egyre többet posztol közéleti témákban, Schobert Norbi vagy Kasza Tibor meg olyan elánnal osztja a Habony-lapok posztjait, mintha pénzt kapnának érte (nagyon meg lennénk lepődve, ha nem kapnának). Egyelőre nem a direkt kormánypropagandát, de hát hol van még jövő tavasz.
A nyugdíjashajtású internet speciális magyar anomáliának tűnik, a nemzetközi statisztikákban ilyesmit nem találunk. Ott jellemzően a virális tartalmakban utazó és inkább a fiatalokat megcélzó Buzzfeed–Boredpanda-9gag-vonal, a kicsit bulvárosabb híroldalak-magazinok (Huffington Post, USA Today) és a sajtó legkomolyabb részének online kiadásai, a CNN, a New York Times, a Washington Post töltik fel a toplistákat. (Az online celebeket most ne is keverjük ide.)
Mivel arányaiban itthon sincs több idős netező, mint máshol, a jelenség hátterében csak az lehet, hogy a magyar 50+os korosztály kiemelkedően aktív a közösségi médiában, rengeteg időt töltenek el a Facebook előtt ülve, és lájkolnak, mintha nem lenne holnap. (Ezzel egyébként egybevág a nyugdíjasok internetezési szokásaiban elmélyedő kísérletünk tanulsága is.) Ez egyrészt csodálatos dolog, hogy nem zárkóznak el az új dolgoktól, a modern technikától, az internettől – de egyben veszélyes is lehet, hiszen ők a legveszélyeztetettebb réteg az interneten, legyen szó átverésekről, vírusokról, álhírekről, gyűlöletcsoportokról vagy propagandáról.
A fiatalabb korosztályok lájkjait felszívó Tibi atya, Trollfoci meg Kasza Tibor sikere már beleillik a nemzetközi trendekbe, ők egy az egyben a 9gagen, Redditen, 4chanen uralkodó mémdivat hullámán lovagolnak, ügyesen a maguk arculatára szabva a vicces képeket (amelyek egyébként sokszor pont ezekből forrásokból vannak átemelve).
Az elemzés készítői összeállítottak egy olyan listát is a legtöbbet megosztott cikkekről, amiből kiszűrték a Mindenegyben posztjait. A 300-as toplistán nagyjából húsz gyűlöletpropaganda-cikket, és egyéb, egyértelmű álhírt találtunk – vagyis bármennyire is ijesztő, annyira azért nem hatékony az alternatív tények hódítása. Egyébként itt is hódít a retró, a clickbait, az émelyítő giccs, a megható, és/vagy nemzeti büszkeségre okot adó hírek. Utóbbi kategóriában már nem egyeduralkodó az olimpia és a foci: van Oscar, Golden Globe, Boscue D'Or, kajak-kenu Eb, magyar diákok sikerei tetszőleges tanulmányi világversenyen. És ami még hihetetlenebb: a kis színes hírek meg a lájkvadász címmel újracsomagolt internethulladék mellett elfér a toplistán néhány igazi újságírói munkával készült anyag is. Például a magyar egészségügyről, oktatásról, a brexitről, a klímaváltozásról vagy a svábok hetven évvel ezelőtti kitelepítéséről.
Igen, most csupa indexes cikket linkeltem, és még csak nem is szégyellem magam emiatt.
(A kutatás eredményeit részletező teljes tanulmányt az összes statisztikával együtt innen töltheti le.)