Kimondottan nagy érdeklődés övezte kedden a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének fővárosi székházában a GlovEye olvasókesztyű átadóját, a magyar fejlesztésű eszközt szinte egymás kezébe adták az olvasni vágyó látássérültek és vakok. A publikusan elérhető készüléket a Fülöp Ádám, Klinkó Krisztián, Zagyva Dániel és Zemkó Boglárka, a GlovEye-t megalkotó diákcsapat négy tagja adta át Angyal Gábornak, a MVGYOSZ szakmai vezetőjének, aki hangsúlyozta, hogy az olvasás a digitális korban kiemelten fontos a vakok számára, és a GlovEye mint kicsi és hordozható eszköz nagy szolgálatot tehet nekik.
Mint kiderült, nemcsak a vakok szövetsége, de a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ is kap egy készüléket, hogy gyűjteményüket látássérült kutatók is használhassák. Kapus Erika, az MTA főkönyvtárosa egyrészt az esélyegyenlőség megteremtéséről beszélt ezzel kapcsolatban, másrészt a könyvtár világát olyannak festette le, amiben kicsit mindenki világtalannak érezheti magát, olyan értelemben, hogy számára szokatlan, idegen rendszer veszi körül, de ami hamar kiismerhető és megszerethető.
A GlovEye digitális Braille-olvasóról már írtunk korábban, amikor a fejlesztő csapat megnyerte a Microsoft diákoknak szóló nemzetközi startupversenyének, az Imagine Cupnak magyar döntőjét. Az általuk kitalált és megvalósított okoseszköz tetszőleges nyomtatott szöveget alakít vakok által is olvashatóvá, ezzel jócskán megkönnyítve a látássérültek életét.
Az eszköz kamera, szövegfelismerő app és egy Braille-panel segítségével bármilyen nyomtatott szöveget a felhasználó ujjbegyére tud juttatni, csakúgy mintha az Braille-írással nyomtatott papír lenne. A GlovEye alkalmazás elvileg bármilyen, kamerával rendelkező eszközön futtatható, okostelefonon, tableten, laptopon, asztali számítógépen egyaránt. A szoftver beolvassa és felismeri a kamera által látott szöveget, az egyes betűket, írásjeleket pedig a szöveget követő kéz mozgásának megfelelően elküldi a kesztyűbe épített Braille-cellára, ami Braille-karakterek formájában jeleníti meg azokat a felhasználó ujjbegye alatt.
A keddi bemutatón egy számítógéphez kötve próbálhatták ki az eszközt az eseményen részt vevők, és szinte kivétel nélkül érdeklődéssel és lelkesedéssel fogadták a magyar diákok találmányát. Klinkó Krisztián (ő a csapatban a műszaki fejlesztésért felelő tag) mindenkinek segített megismerni a rendszert, és a kis egérgörgős Braille-cellával felismerni a kamera alá helyezett könyv betűit.
“Nagyon tetszett, már első próbálkozásra is tök sok betűt el tudtam olvasni” – mondta az Indexnek az eszközt kipróbáló Lakatos Melitta, aki elárulta, hogy nagyon szeret olvasni, pont a minap járt a vakok könyvtárában, ahonnan egy nagy kupac kikölcsönzött könyvvel tért haza. “Az Iphone-omon van Voiceover app, amivel fel szoktam olvastatni a nyomtatott szövegeket. De azt leginkább pénz felismertetésére használom” – tette hozzá, elmondva azt is, hogy meggyőződése szerint nagyon jól használható eszköz lenne a hétköznapokban a GlovEye is.
Egy nő kipróbálás közben arról kérdezte Klinkó Krisztiánt, hogy mennyibe kerülne a GlovEye, ha már lehetne kapni: a fejlesztő szerint százezer forint körüli árat saccolnak, és ha sikerül befektetőket találni, akkor egy-két év múlva már konkrét termékké is válhat az ötletük. Felmerült az is, hogy egyetlen betű helyett miért nem egész szavak megjelenítésére alkalmas Braille-egységet építettek a találmányukba, ezt Klinkó Krisztián gazdaságossági megfontolásokkal magyarázta: a GlovEye legköltségesebb része a Braille-cellácska, és jelentősen megdrágítaná az eszközt, ha egynél többet építenének bele, ők viszont azt szeretnék, ha a termék nem túl drága és sokak számára elérhető lenne.
Az Imagine Cup magyar döntőjének megnyerése után a GlovEye csapata július 23 és 26 között Seattle-ben képviseli Magyarországot a Microsoft innovációs világversenyén, és megpróbálja folytatni az utóbbi évek magyar startup diáksiker-sorozatát. (Az utóbbi években a magyar csapatok nagyon szépen szerepeltek Seattle-ben: 2014-ben a Tep nevű fitnessapp-tamagocsi keresztezés a kategóriájában második lett, 2015-ben a Mistory nevű turisztikai kalandjáték a közönségdíjat hozta el, 2016-ban pedig az InSimu Patient nevű orvosi szimulációs oktatóapp a kategóriája harmadik helyét nyerte el.)