Oroszország hivatásos hekkerei támadják azoknak a katonáknak az okostelefonjait, akik a NATO kötelékében az országhoz közel állomásoznak, például Lengyelországban vagy a balti államokban – írja az ITcafé a Wall Street Journal nyomán, amelynek nyugati katonai vezetők beszéltek minderről.

A lap cikke szerint a támadók időnként sikerrel járnak, ilyenkor kompromittálják a katonák Facebook-fiókjait, egyes esetekben megszerzik a telefonokon található adatokat, illetve törlik a kontaktlistát. A lap forrásai megjegyzik, hogy a támadások nem tűnnek igazán összehangoltnak, ám a felhasznált eszközök arra utalnak, hogy nem egyszerű kiberbűnözőkről van szó: olyan hordozható antennákat, néha drónokat alkalmaznak, amelyek állami háttérre utalnak.

A támadások elleni védekezés nem túl bonyolult, a SIM-kártya kivételével és speciális, védett hotspotok használatával kivédhetők, és például az észt újoncok a katonai műveletek során egyáltalán nem is használhatnak okostelefont. Önmagukban a sikeres behatolások sem okoznak különösebb károkat, de kockázatuk mégis van, például ha olyan kémprogramot telepítenek a telefonokra, amely figyeli, mikor és hogyan csatlakozik a készülék egy biztonságos hálózathoz. A katonai vezetők mindenesetre a megelőzés érdekében át fogják dolgozni az okostelefon-használat szabályait a NATO-csapatoknál – derül ki a Wall Street Journal cikkéből.

A spájzbvan vannak vagy a rémálmainkban?

Annyit azért érdemes hozzátenni mindehhez, hogy bár az mára nyilvánvaló, hogy Oroszország propagandaeszközökkel igyekezett befolyásolni a tavalyi amerikai választásokat, és feltehetően több esetben valóban kibertámadások mögött is az orosz állam állhat, érdemes óvatosan kezelni a bizonyíték nélkül elhangzó vádakat.

Egyrészt azért, mert ahogy a választási kampányban történt hekkelések kapcsán mi is írtuk, alapból igen nehéz biztosat állítani az ilyen akciók elkövetőiről, a konkrét esetben pedig nagyon kevés és helyenként megkérdőjelezhető konkrét bizonyítékot mutatott csak be az Egyesült Államok, így több szakértő óvatosságra int.

Másrészt azért, mert nemcsak a múltból akad bőven példa arra, hogy tényként kezelt állításokról kiderült, hogy nem pont úgy történtek, hanem a valós és valóban aggasztó orosz befolyásolási szándéktól feltüzelt amerikai és európai sajtó már minden sarkon előszeretettel lát orosz ármánykodást – amely aztán olykor erős túlzásnak bizonyul.