A kriptovaluták - vagyis a Bitcoinhoz hasonló digitális fizetőeszközök - népszerűsége az elmúlt évben rohamosan nőtt. Ezzel párhuzamosan erősödött a kétkedők hangja, akik egy új gazdasági válságba bújtatott dotkomlufit látnak a jelenségben
Idén szeptemberben a bitcoin árfolyama 969 dollárról 5000-re nőtt. A legnagyobb riválisé, az ethereumé év elején nyolc dollár körül járt, mostanra 400-ra szökött. Az új fizetőeszközöket (coin, token) szinte hetente vezetik be, a finanszírozásukat pedig sokszor úgynevezett ICO-kkkal biztosítják. A működéshez szükséges kockázati tőkét ilyenkor kriptovalutában fizetik a befektetők.
A Token Report jelentése szerint az elmúlt pénzügyi negyedévben 105 ICO összesen 1,32 milliárd dollárt hozott össze. Az egy évvel ezelőtti szinthez képest 2,27 milliárd dollár a teljes növekedés.
A felügyeleti szervek viszont nem nézik jó szemmel, ha ekkora pénzmozgás ellenőrizetlenül marad, így a kriptovaluták megítélése országonként más. Sokan csak annyit tudnak róla, hogy ez az a fura fizetőeszköz, amit a drogdílerek és a fegyverkereskedők használnak, meg Észak-Korea, hogy kijátssza a nemzetközi szankciókat.
Egyes országokban már fel is léptek a módszer ellen: először Kína tiltotta be az ICO-kat, majd Dél-Korea is csatlakozott hozzájuk; utóbbiak arra hivatkoztak, hogy a rendszer túl sok lehetőséget hagy a pénzügyi visszaélésekre. (A dél-koreai tiltás után az Ethereum árfolyama 5 százalékkal csökkent; a kínai tiltásnak alig volt kimutatható hatása.)
A szabályozás nem mindenhol ilyen szigorú. A japán kormány már dolgozik rajta, hogy hivatalos fizetőeszközként ismerjék el a bitcoint. India és Svédország saját kriptovalutát bocsátana ki. Vlagyimir Putyin orosz elnök támogat egy ICO-t, ami 37 milliárd dollárt költ kriptovaluta-bányászatra. És a Goldman Sachs szeptemberben bejelentette, hogy hamarosan új kereskedési opciókat indítanak, ami kimondottan a digitális fizetőeszközökre vonatkoznak. Ha ez összejön, a Goldman lesz az első cég a Wall Streeten, ami közvetlenül a kriptók piacán kereskedne.
A nagy lehetőséget már a popszakma is megszagolta; a kriptovaluták mögött elkezdtek felsorakozni a hírességek.
Ez persze még nem jelenti azt, hogy a kriptovaluta-piac betonbiztos. De ha egy szolgáltatás vagy trend mögé egyre több híresség sorakozik fel, az onnantól fogva sokkal nagyobb figyelemre számíthat. Ha ez egy lufi, akkor most még nagyobbra fogják fújni.
A nagy pénz nem a nagy nevektől jön, hanem a kis halaktól. Az elmúlt hónapokban egyre több weboldalba ágyaztak be olyan JavaScript kódokat, amik kriptovaluta-bányászatot indítanak el a felhasználó böngészőjéből. Az ilyen kódot futtató oldalak a látogató gépének erőforrását használják fel; továbbítják őket egy szolgáltatónak, akik kriptovaluta-bányászattal foglalkoznak.
Maga a bányászat nem más, mint a számítógépünk erőforrásainak az átcsoportosítása a hálózaton. Ezt bonyolult matematikai műveletek végrehajtásához használják, ami hatalmas számítási teljesítményt igényel. A műveletek végrehajtásáért a bányászok fizetést kapnak, mivel a szükséges számításokhoz ők is hozzájárultak. A bányászathoz vagy nagy teljesítményű célhardvereket használnak, vagy – ahogy most is – sok-sok felhasználó gépét vonják be a folyamatba.
Hekkercsoportok már korábban is foglalkoztak ilyesmivel: kártékony szoftvereket (malware-eket) juttattak a célpontok számítógépeire, és utána észrevétlenül lopták tőlük a processzorteljesítményt. A Vice cikke szerint hekkerek idén már 1,65 millió eszközre telepítettek malware-eket, hogy bitcoint bányásztassanak a gyanútlan felhasználókkal.
Ma már nem kell malware-t juttatni a gépünkre: mi magunk ajánhatljuk fel a gépünk teljesítményét a kérdéses honlap meglátogatásával. Elég, ha a böngészőnkben aktiválva van a JavaScript, és máris indul az erőforrás-átcsoportosítás. A hekkereknek így annyival könnyebb dolguk van, hogy nem kell több millió gépet megfertőzni, hogy hozzájussanak több millió felhasználó erőforrásaihoz. Elég egy oldalra telepíteni a kódot, és a több millió látogató automatikusan processzorteljesítménnyel fog fizetni.
Mivel ez a módszer igencsak megterheli a számítógépek processzorát, az online hirdetési hálózatok tiltják az ilyen állományok futtatását. Az ilyen kódokat csak malvertisingnek nevezik (a malware [kártékony szoftver] és az advertising [hirdetés] szavak összevonásával).
A közelmúltban a Pirate Bay, a legendás hírű torrentoldal kódjába ágyazva tűnt fel egy kriptovaluta-bányászatra használt kód. A felhasználók csak annyit vettek észre, hogy a Pirate Bayt meglátogatva használhatatlanra lassul a gépük. A kíváncsibbak beletúrtak az oldal kódjába (nem kellett túl mélyre), és észrevették, hogy egy állomány a Coinhive nevű bányászprogramhoz csoportosítja át a gépük erőforrásait.
Ilyenkor az történik, hogy
A Coinhive egy JavaScript alapú bányász, amit bárki beágyazhat a saját weboldalába, mint egy reklámot, egy YouTube videót vagy egy Instagram-képet. Csakhogy a Coinhive-nak nincs látható jele a honlapon: a saját oldalukon azt írják, az üzemeltető felelőssége, hogy jelezze a felhasználóknak, hogy bányászatra használják a gépét. A szoftver enélkül is futtatható, de ők ellenzik ezt.
Alapvetően nem azzal van a probléma, hogy egy oldal ilyen szoftvereket használ. Lehet, hogy a felhasználót nem zavarná, ha inkább ez lassítaná le a gépét, mint a reklámok. A milliós látogatottságú oldalaknak nem is kéne túlterhelniük a felhasználók gépét. De a felhasználóknak ehhez a beleegyezésüket kéne adniuk, és erre a Pirate Bay nem adott lehetőséget. Nem kérdezték meg, hogy „hozzájárul ön ahhoz, hogy Monerót bányásszunk a gépével?” Amíg ezt nem teszik meg, az akár bűncselekménynek is minősíthető.
Nem mintha egy figyelmeztetés bármin változtatott volna. A fogalmatlan felhasználók mindent leokéznak szó nélkül, aztán csak bámulnak, amikor a túlterhelés miatt kigyullad a gépükben a processzor. Nem vicc. A µTorrent 2015-ben észrevétlenül beleágyazott egy bitcoinbányász szoftvert a népszerű torrentkliensébe, és a felhasználók ehhez hozzájárultak. Legalábbis megnyomták az Accept Offer gombot a telepítésnél, ahol a felhasználói szerződésben (amit soha senki nem olvas el) feketén-fehéren le volt írva, hogy
Tegyük hozzá: a Pirate Baynek nem nagyon volt más lehetősége. A szolgáltatás gyakorlatilag jogsértő tartalmak nagyüzemi szintű megosztásával foglalkozik: lopott szajrét osztanak, ingyen. Fenntartási költségeik viszont nekik is vannak; ezt reklámokból finanszírozzák. (A Digital Citizens Alliance 2014-es jelentése szerint a Pirate Bay évente nagyjából négymillió dollár hirdetési bevételhez jut.)
A Pirate Baynek mindig is baja volt a reklám alapú finanszírozással. Jogi szürkezónában hajózó szoftverkalózokat senki nem finanszíroz szívesen – legfeljebb az automatikus hirdetéskiszolgálók, amik a jelek szerint nem elég jók. Hogy hosszú távon mi lesz a kifutása az új modellnek, azt még nehéz megmondani. A McAfee 2014-ben még azt mondta: lehetetlen jövedelmezővé tenni egy bitcoinbányász botnetet. De a kriptovaluta-bányászat egy legális tartalmakat megosztó oldalnak vagy egy hírportálnak figyelemre méltó alternatív bevételforrás lehet.
A Bitcoin – és a hozzá kapcsolódó blockchain-technológia – központi bank nélkül működik, ami igencsak idegesíti a szabályozó testületeket. A kriptovaluta-felhasználók sokszor névtelenek maradnak, ami megnehezíti a kormányoknak a pénzmozgások követését. A bankoknak sem könnyű dönteniük, hogy a befektetői nyomást követve beszálljanak-e az üzletbe, vagy maradjanak távol a drogdílerek és fegyverkereskedők kedvenc valutájától.
David Siemer kockázatitőke-befektető, a kriptovaluta szakértője szerint legalább ezerféle digitális fizetőeszköz lehet a piacon, de szerinte a mostani helyzet legalább olyan kritikus, mint az 1995-1996-os dotkomválság idején. Az 1999-es összeomlás még messze volt, de akkor még volt rá lehetőség, hogy az olyan óriásvállalatok, mint az Amazon, a Facebook vagy a Google megvessék a lábukat a piacon.
1995-ben az egész internet értéke 80 milliárd dollár lehetett. A kriptovaluta-piac értékét 170 milliárd dollárra becsülik. 1995-ben 24 millióan használták az internetet; a kriptót ma még 20 millióan se. Szinte minden szinten tökéletes az analógia.
(Borítókép: Dimitrij Gutov orosz bitcoinbányász az oroszországi Krasnogoroskban 2017. szeptember 7-én. Fotó: Andrey Rudakov/Bloomberg via Getty Images)