Kedd reggel, helyi idő szerint 8:41-kor útjára indult a második rakéta Oroszország új, még építés alatt álló űrkikötőjéből, a Vosztocsnij kozmodromból. A távol-keleti űrközpontból – amivel a kazahsztáni Bajkonurt szeretné hosszabb távon kiváltani Oroszország – tavaly áprilisban lőtték föl az első rakétát, a Szojuz-2.1a-t, most bő másfél év elteltével került sor a második startra.
A most gond nélkül elindított Szojuz-2.1b rakéta is polgári jellegű terhet vitt az űrbe: egy orosz Meteor-M2-1 meteorológiai műholdat, valamint 18 kisebb műholdat pakoltak az orrkúpjába amerikai, kanadai, japán, norvég, svéd és német ügyfelek megbízásából.
10:37, rendkívüli hír: úgy tűnik nem sikerült a kijelölt Föld körüli pályára állítani legalább egy műholdat. A Roszkoszmosz szerint a a Soyuz rakéta a kijelölt közbülső pályára állította a Fregat nevű, műholdakat hordozó végső fokozatot, de később elvesztették a Meteor-M2-1-gyel a kapcsolatot, mert nem állt a végső pályára, írja a TASZSZ hírügynökség az orosz űrkutatási hivataltól származó forrásokra hivatkozva.
A helyzetet még elemzik, közölte szűkszavúan a Roszkoszmosz, így egyelőre nem tudni, mi történt a Fregat fokozattal és a többi műholddal. Mivel a Meteor-M2-1 lett volna az elsőként pályára állított műhold, amennyiben a Fregat fokozattal van gond, akkor az összes többi műhold pályára állítása is kudarccal végződhet.
11:44: Sem Meteor-M 2-1 meteorológiai műholdat, sem a többi 18 kisebb műholdat nem sikerült a megrendelők által megadott pályákra állítani, közölte a Roszkoszmosz, amely szerint a Fregat elnevezésű gyorsító fokozat kudarcot vallott. Ennek pontos okairól és hogy egyáltalán mi történhetett, egyelőre nem érkezett információ.
12:20: Egyes meg nem erősített információk szerint a negyedik fokozat rossz irányba fordult és rakománya végül az Atlanti-óceánban kötött ki. Az Interfax híre szerint emberi mulasztás történt: a repülésirányítás rossz utasítása következtében az első impulzust nem a megfelelő irányban bocsájtotta ki a hajtómű, aminek következtében a Fregat fokozat a még rajta lévő műholdakkal együtt letért a közbülső pályáról, visszatért a légkörbe, ahol nagy része valószínűleg elégett, majd maradványai az Atlanti-óceánba csapódtak.
Az orosz meteorológiai műhold mellett még egy orosz, a Baumanyec-2 műhold, valamint a kanadai LEO Vantage, a norvég AISSat-3, a japán IDEA, a svéd SEAM, valamint két amerikai Landmapper-BC, tíz amerikai LEMUR és a német D-Star One műholdak szerepelnek a tetemes nemzetközi kárlistán.
A küldetés kudarca valószínűleg alaposan megtépázza a Szojuzokba vetett legendás bizalmat és az orosz űrkutatási hivatal renoméját, és jó pár hónappal visszaveti az orosz űrtevékenységeket. Putyin elnök, aki kiemelt presztízsberuházásként tekint a Vosztocsnij központra, ugyancsak nem fog örülni.
Az alábbi galéria megmutatja, milyen volt a keddi rakétastart, érdemes végigkattintani, pazar képeket kaptunk az AFP-től:
Igor Komarov, a Roszkoszmosz orosz űrkutatási hivatal vezetője korábban a világ legmodernebb űrközpontjának nevezte a tavaly nagy médiafigyelem mellett felavatott Vosztocsnij űrközpontot. Az első startot eredetileg 2015 végére tervezték, az első emberes repülést pedig 2018-ra, de az építési munkálatok elhúzódtak, és Vlagyimir Putyin elnök az átütemezés mellett döntött, miközben az űrrepülőtér építésével kapcsolatban többtucatnyi vizsgálat és néhány büntetőeljárás is indult sikkasztás, hűtlen kezelés és csalás címén. A módosított tervek szerint az Amúr térségében kiépített űrkikötő 2017-ben kezdte volna meg üzemszerű működését, ami végülis e mostani, november végi starttal éppen csak hogy, de teljesült.
A mintegy 700 négyzetkilométeren elterülő kozmodromot Oroszország fő polgári űrkikötőjének szánják. A Vosztocsnij űrközpont kapacitásainak kereskedelmi értékesítése 2018-tól lesz folyamatos, onnantól évi 5-10 felbocsátással számolnak. Embert szállító űrhajó az aktuális tervek szerint csak 2023 után szállhat majd fel először Vosztocsnijból.
Nyitókép: Kirill Kudrjavcev/AFP