A második világháborúban Reinhold Hanning az auchwitzi koncentrációs tábor őre volt. A táborban több mint 1,1 millió embert gyilkoltak meg a náci Németország katonái. Hetven évvel a tábor felszabadítása után elkészült a haláltábor virtuális mása. Ez győzte meg a törvényhozás embereit, hogy bűnrészesnek tartsák Hanningot 170 ezer ember meggyilkolásában.
A haláltábor virtuális modelljét nem használták a tárgyaláson, de egy bíró megemlítette, hogy a háromdimenziós modell segített benne, hogy a bíróság megértse, mit láthatott Hanning az egyik auschwitzi őrtoronyból. Ez azért lényeges, mert a korábban őrként dolgozó legtöbb vádlott utólag azzal védekezett, hogy fogalma sem volt arról, mi zajlik a táborban.
A MEL Films új dokumentumfilmében a rendező David Fried körbejárta, hogy a virtuális valóságot hogyan lehet bizonyítékként használni háborús bűnösök pereiben:
Az auschwitzi tábor modelljét Ralf Breker, egy korábbi helyszínelő segítségével készítették. A kriminalisztikai szakértő és munkatársai lézerszkennereket használnak, hogy villámgyorsan modellezhessék a tetthelyeket. A nyomozóknak így nem kell újra bejárniuk a bűncselekmények helyszíneit; elég egy VR sisakot használniuk.
Auschwitz lemodellezéséhez Breker és csapata napokat töltött a táborban, és lézerszkennerrel rögzítették a látottakat. Az azóta lerombolt épületeket számítógépes modellekkel rekonstruálták, a tábor eredeti építései tervei alapján. A virtuális modellt az ügyészség ugyanolyan horderejű bizonyítékként kezelte, mint az idős auschwitzi túlélők vallomásait.
Hanningot a német bíróság öt év börtönbüntetésre ítélte. A 95 éves Hanning fellebbezett az ítélet ellen, de a bíróság döntését már nem érte meg: idén nyáron meghalt.