Némi halogatás után az Apple végül engedélyezte a Telegram nevű titkosított csevegőapp új verzióját, az orosz kormány kérése ellenére – írja a Washington Post.
Az Apple már februárban is ideiglenesen törölte az app új verzióját az alkalmazásboltjából, arra hivatkozva, hogy az nem felelt meg az App Store feltételeinek. Május végén aztán a Telegram alapító-vezetője, az orosz Pavel Durov azt írta, hiába frissítették az appot (többek között azért, hogy megfeleljenek az új európai adatvédelmi rendeletnek, a május 25-én élesedett GDPR-nak), az Apple nem fogadta el ezt a frissítést, így az nem települhetett az iOS-t futtató eszközökre. Durov szerint az Apple azért blokkolta globálisan a frissítést, mert Oroszország elrendelte, hogy a töröljék az appot az App Store-ból.
Most azonban úgy tűnik, az Apple mégse enged az orosz nyomásnak: engedélyezték a frissítést, és az orosz kormány kérése ellenére nem blokkolták az appot az orosz felhasználóknak.
Oroszország márciusban szállt rá a Telegramra, a titkosítókulcsokat követelte a cégtől, és amikor az ennek nem tett eleget, április közepén elkezdték blokkolni a hozzáférést az apphoz, több-kevesebb sikerrel. Április végén egyébként Irán is betiltotta a Telegramot.
A történethez persze az is hozzátartozik, hogy amikor gazdasági érdek fűződik hozzá – vagyis leginkább a nyugati cégeknek hagyományosan nehéz diónak bizonyuló kínai piacon –, akkor a nagy techcégek, az Apple-t is beleértve, némileg megengedőbbek a nem éppen a szólásszabadság barátaiként fellépő helyi kormányok kéréseit illetően.
A Telegram ma már Twitter-szerű blogfelületként is üzemel, de ez volt az egyik első olyan mobilapp, amely végpontok közötti titkosított üzenetküldést és beszélgetést tesz lehetővé, bár ennek technikai megvalósítását sok szakértő kritizálta, és általában nem ajánlják azoknak, akiknél a biztonság és az anonimitás a legfontosabb szempont. A szolgáltatást a korábban a VKontaktét is alapító orosz Pavel Durov indította, idén márciusban világszerte 200 millió aktív felhasználója volt. Korábban több ország kormánya bírálta, mert a titkosítás miatt bűnözők és terroristák, például az Iszlám Állam is előszeretettel használta .