Virágkorukat élik a social media platformok, amelyeken a többség igyekszik a legjobb oldalát mutatni. Az már más kérdés, hogy a mentális egészségre milyen hatással van ez a folytonos online jelenlét, illetve hogy miféle tartalmakkal találjuk szemben magunkat az egyes közösségi oldalakon.
Ha nincs Facebookod, nem is létezel. – Kissé erős kijelentés, de napjainkban valóban kisebbségben vannak azok, akik nincsenek fenn a közösségi oldalakon. A fiatalok esetében egy baráti társaságban sem lehet könnyű érvényesülni enélkül, mivel sok mindenből kimaradhat az illető, akár ki is nézhetik a társai. Bár ezen platformoknak közösség-összetartó erejük van, jó kapaszkodót jelentenek azok számára, akik egyedül érzik magukat, és sok egyéb jó tulajdonságot is fel lehetne sorolni, nem szabad elmenni a negatívumok mellett sem.
A social media oldalak könnyen vihetik vakvágányra bárkinek az életét, aki nem tudja helyén kezelni az ott látottakat. Minden platform más és más veszélyt hordoz magában, azonban némelyikük kiemelkedik közülük. Az elmúlt években már számos kutatás született arra vonatkozólag, milyen hatással van mentális állapotunkra, ha az időnk nagy részét a Facebookon, az Instagramon vagy épp a Snapchaten töltjük, és az eredmények meglehetősen nyugtalanítók.
A Royal Society for Public Health (RSPH) és a Young Health Movement még 2017-ben készített felmérést 1479 fő részvételével. 14 és 24 év közötti fiatalokat kértek meg arra, hogy pontozzák a social media platformokat, többek között aszerint, hogy melyik okoz számukra
illetve melyeken tapasztaltak internetes zaklatást.
A felmérésben „digitális bennszülött”-nek nevezték az ebbe a korcsoportba tartozókat, mivel ők már beleszülettek az internet világába. A résztvevők pozitívumként sorolták fel, hogy a social media oldalaknak köszönhetően úgy érzik, egy közösség tagjai, illetve sokkal inkább mernek önmaguk lenni. A fiatalok által elmondott, mentális egészségre gyakorolt pozitív, illetve negatív hatások alapján a szakemberek rangsorolni is tudták a platformokat.
Így alakult ki a következő sorrend:
Ennek értelmében tehát akkoriban a fiatalok a YouTube-ot találták a legkevésbé, míg az Instagramot a leginkább káros közösségi oldalnak. Az általuk tapasztaltak szerint a fentebb felsorolt öt social media platform leginkább érzékelhető negatív hatása az alvászavar, az internetes zaklatás, illetve az attól való félelem, hogy kimaradnak valamiből, ha nincsenek állandóan online.
Mint arról a Harvard Egyetem professzora, Bryn Austin még 2021-ben beszámolt, bár az Instagram igyekszik azt közvetíteni, hogy a felhasználók csak azt látják a platformon, ami az érdeklődési körükbe tartozik, tehát nem manipulálják az ott látottakat, ez nem igaz.
Valójában az ő üzleti modelljük azon alapul, hogy mennyire tudják manipulálni a felhasználók viselkedését az elköteleződés fokozása és a platformon töltött idő meghosszabbítása érdekében, amit aztán bevételszerzésre fordítanak, hogy értékesítsék a hirdetőknek. Az Instagram szó szerint eladja a felhasználók figyelmét
– mondta Austin. Hozzátette: a vállalat tisztában van azzal, hogy ha a felhasználókat erős negatív érzelmek kötik az oldalhoz, akkor még tovább fenn tudják tartani a figyelmüket. Ami némi magyarázatot ad arra a jelenségre is, hogy egyesek miért nézik olyan hírességek, ismert személyek profilját, akiket ki nem állhatnak.
Az Instagram algoritmusait kifejezetten arra tervezték, hogy a tinédzsereket a káros tartalmak felé tereljék, hogy a platformon maradjanak. A testképzavarral, szorongással vagy más mentális egészségügyi problémákkal küzdő tizenévesek számára a másokkal való összehasonlítgatás veszélyes csapda
– fejtette ki a professzor. Azt is kiemelte, a koronavírus-járvány csak fokozta a tizenévesek társadalmi elszigeteltségét, akik ez idő alatt még több időt töltöttek a közösségimédia-oldalakon. Ezzel együtt pedig megsokszorozódott a szorongással, depresszióval, étkezési zavarral küzdők, illetve az öngyilkosságot elkövetők száma is.
A Harvard az utóbbi időszakban egy átfogóbb kutatást is készített, amelyhez éveken át gyűjtötték az adatokat. A több mint ötezer résztvevőnek, akik amerikai felnőttek voltak, naponta kellett beszámolniuk a tapasztaltakról, hogy felmérjék, mely közösségimédia-oldalak a legártalmasabbak, illetve melyek okoznak depressziót.
A 2021-ben publikált jelentés szerint a dobogón a következő platformok állnak:
Mint azt a tanulmányban közölték, a depresszió valószínűsége 53 százalékkal nőtt a Snapchatet, 42 százalékkal a Facebookot és 39 százalékkal a TikTokot rendszeresen használó felnőttek körében. Kiemelték ugyanakkor azt is, hogy éles kontraszt volt megfigyelhető azok között, akik fenn vannak az említett platformon, illetve akik nincsenek. Előbbiek esetében sokkal nagyobb volt a depresszió kialakulásának esélye.
Mark Zuckerberg még 2004 februárjában indította útjára a Harvard Egyetemen a Facebookot, amelyre kezdetben 650 diák regisztrált. Az oldalnak mára napi körülbelül kétmilliárd aktív felhasználója van, azonban a térnyerésével együtt kezdtek el változások megmutatkozni az amerikai statisztikai adatokban is.
A Centers for Disease Control tájékoztatása szerint 2000 és 2007 között az öngyilkosságok aránya a 10–24 évesek körében stagnált, azonban 2007 és 2017 között 57%-os növekedés volt észlelhető. Így világossá vált, hogy a mentális betegségek kialakulása és a közösségi médiában való túlzott jelenlét kéz a kézben járnak. Azok az emberek, akik a közösségimédia-oldalak gyakori fogyasztói, depressziósabbak lehetnek másoknál. A viselkedésük azonban ellentmondásos lehet: a depresszió ellenére még aktívabbak lehetnek a közösségi felületeken.
(Borítókép: Gabby Jones / Bloomberg via Getty Images)