Vagyonokat érő kincs lapulhat a fiókjában
További Cellanapló cikkek
- Eddig nem látott funkcióval debütálhatnak a Samsung jövő évi csúcskészülékei
- Rajongóknak szinte kötelező: szó szerint varázslatos lett a Harry Potter-telefon
- Máris befutott az Android 16 első előzetes kiadása
- Megállíthatatlan hegyomlásként zúdul ránk az Asus új telefonja
- Ár-érték arányban komolyan odarakja magát a Xiaomi új telefonja
Az elmúlt tíz évben hatalmas növekedést könyvelhetett el a mobilpiac, az eladások megsokszorozódtak, a gyártók pedig évente új készülékeket adnak ki, ezzel azt sugallva, hogy a korábbi tulajdonképpen már semmit sem ér. Éppen ennek köszönhető az, hogy a Föld lakossága elképesztő ütemben cseréli mobiltelenfonját – arra azonban csak nagyon kevesen gondolnak, hogy vajon mi lesz a régi készülékek sorsa.
A GSMA által elvégzett legfrissebb felmérés szerint megközelítőleg mintegy ötmilliárd, évek óta nem használt okostelefon hever ebben a pillanatban is a felhasználók fiókjaiban. A GSM Association (röviden GSMA) egy nonprofit iparági szervezet, amely a mobilhálózat-üzemeltetők érdekeit képviseli világszerte. Több mint 750 mobilszolgáltató teljes jogú és további 400 vállalat társult tagja a GSMA-nak, ebből kifolyólag kifejezetten nagy hatást tudnak gyakorolni a piacra, amivel maguk is tisztában vannak.
A szövetség a hét elején jelentette be, hogy egytucatnyi szolgáltatóval összefogva kidolgoztak egy olyan tervet, ami megoldás lehet a használaton kívüli és újrahasznosításra nem kerülő mobiltelefonok számának csökkentésére. Elmondásuk szerint minderre azért van szükség, mert a telefonok belsejéből 50 ezer tonna rezet, 500 tonna ezüstöt és 100 tonna aranyat tudnának kinyerni; emellett pedig tízmillió elektromos jármű akkumulátorának építéséhez elegendő kobaltot szereznének a művelettel.
Így végeznék el
A GSMA szerint rendkívül nagy pazarlás ezt a sok nyersanyagot a fiókokban hagyni, mivel az új fémek földből való kinyerése és finomítása végtelenül környezetszennyező és energiaigényes folyamat. Ennek megfelelően tervüket két külön részlegre bontották, ezek a következők:
- A mobiltelefonok visszavételének növelése
- A mobilokban fellelhető nemesfémek kinyerése és a hulladéklerakókba vagy égetésre kerülő készülékek visszahívása
Előbbi alatt a GSMA azt érti, hogy 2030-ra úgy módosítanák a kezdeményezésben részt vevő szolgáltatók rendszereit, hogy azok mindenképp alkalmasak legyenek a használt készülékek visszavételére, emellett pedig hangsúlyoznák is ennek fontosságát. Az a terv, hogy 2030-ra annyi használt készülék érkezzen be rendszeresen, hogy annak mértéke elérje a közvetlenül az ügyfeleknek kiosztott új mobilok számának legalább 20 százalékát.
Papíron mindez jól hangzik, azonban ahogy arra a The Register is felhívja a figyelmet, a mindössze 20 százalékos visszavételi arány kifejezetten alacsony, így egyelőre kérdőjeles, hogy ilyen számokkal elérhető-e egyáltalán változás. A második – és egyértelműen nagyobb – probléma az, hogy a rendszerhez csatlakozott szolgáltatók (BT Group, Globe Telecom, GO Malta, Iliad, KDDI, NOS, Orange, Proximus, Safaricom, Singtel, Tele2 és Telefonica) egyike sem képvisel olyan óriási mobilpiacot, mint Kína, India, Indonézia vagy éppen az Egyesült Államok, így ha ezekről a területekről egy lakos hajlandó lenne beszállni a kezdeményezésbe, csak falakba ütközne.
Nem biztos, hogy az újrahasznosítás a legjobb megoldás
Alapjáraton elmondhatjuk, hogy a tíz évnél régebbi okostelefonok mára teljesen elértéktelenedtek, azokat már csak egykori áruk töredékéért lehet eladni – de nem minden esetben, így érdemes szétnézni otthon. Ahogy arról korábban az Index is beszámolt, könnyen megeshet, hogy egy vagyon rejtőzik a fiókjában, az elmúlt években ugyanis egyre nagyobb a felhajtás a különböző telefonaukciók körül.
Az abszolút csúcsot jelenleg egy első generációs, teljesen érintetlen csomagolásban lévő iPhone tartja, mely 39 ezer dollárért, azaz körülbelül 16,3 millió forintért talált gazdára az eBayen keresztül. A telefon eredeti ára egyébként 499 dollár volt, az évek alatt azonban az ipar egyik, ha nem a legikonikusabb készülékévé vált – ennek köszönhetően értékelődött fel olyannyira, hogy több mint ötvenszeres áron tudták eladni. Ehhez dobott hozzá még az is, hogy a telefon csomagolása teljesen érintetlen volt, ami manapság szintén nagy ritkaságnak számít.
A használt telefonok között is vannak kelendőbbek, főleg azok, amelyek már megjelenésük idejében is ritkaságnak számítottak. Ilyen például a Motorola DynaTAC 8000X, melyből az elmúlt években 12 talált új gazdára, meglehetősen borsos áron. A közel 40 éves mobil ritkasága annak köszönhető, hogy 3995 dollárért került fel a boltok polcaira, ami manapság is hatalmas összegnek számít, nemhogy 1983-ban, amikor megjelent a készülék; mellette azonban még a HTC Touch Diamond2-ért is kifejezetten sokat fizetnek a gyűjtők.