Idén sem hagyott fel a Xiaomi az Ultra jelzésű mobilcsaládjuk fejlesztésével – sőt, minden korábbinál magasabb szintre kapcsoltak, az idei modell ugyanis az elődökkel ellentétben már jóval több piacon kapható; köztük a magyarországin is. Nem ez azonban a Xiaomi 14 Ultra egyetlen előnye a 13-as szériával szemben. Bár a dizájn javarészt maradt változatlan, a motorháztető alatt bőven történt fejlesztés, az új szintre emelt kamerás képességekről nem is beszélve. Mutatjuk, mit érdemes tudni a Xiaomi új szörnyetegéről, a hatszázezres Xiaomi 14 Ultráról.

Ugyan tavaly is lehetőségünk volt tesztelni a Xiaomi aktuális csúcskategóriás készülékét, azt keserédes szájízzel tettük, mindvégig tudtuk ugyanis, hogy a mobil lehet akármilyen jó, az soha nem lesz kapható idehaza – pedig mennyire jó lett volna! A Xiaomi 13 Ultra kiemelkedő telefon lett, a kamerás területen abszolút a csúcskategóriát képviselte, és ami azt illeti, mindenhol máshol is. A hozzá járó Photography Kit pedig csak a cseresznye volt a fagyi tetején, annak segítségével tulajdonképpen egy fényképezőgéppé alakíthattuk a mobil.

Ennek fényében kifejezetten nagy lelkesedéssel vágtunk bele az utód, azaz a Xiaomi 14 Ultra tesztelésébe – nemcsak azért, mert ezt a mobilt már itthon is könnyedén be lehet szerezni, hanem azért is, mert a papíron írtak alapján a Xiaomi ismét odatette magát.

Az előddel ellentétben a Xiaomi 14 Ultra már egy visszafogottabb, de kiegészítőkkel bőven megpakolt dobozban érkezik. A telefon és a kötelező használati utasítások mellett kapunk egy 90 wattos hálózati adaptert, egy USB-A–USB-C-típusú adatkábelt, egy SIM-tűt, valamint egy fekete műanyag tokot is. Külön pluszpont, hogy a Xiaomi a kijelzővédelemre is gondolt, a Xiaomi 14 Ultra ugyanis egy előre telepített fóliával érkezik. Összességében tehát minden benne van a dobozban, ami a balesetbiztos használathoz szükséges – ilyet a konkurenciánál már nem igazán látni.

Ahogy említettük, a Xiaomi 14 Ultra kinézet tekintetében számos területen hajaz az elődre, itt-ott azonban találkozhatunk kisebb finomhangolásokkal. Ezek közül a leglátványosabb az, hogy a műbőrből készült hátlap ezúttal már sík, a kamerasziget felé eső része nem dudorodik ki. Ennek előnye, hogy egy letisztultabb megjelenésű készüléket kapunk, hátránya azonban, hogy ennek okán a hátlapi kamerasziget még nagyobb lett – pedig az már az elődnél is hatalmas volt. Ez a terület egyébként szó szerint vonzza a tekintetet – a Leicával közösen fejlesztett kamerák egyértelműen a Xiaomi 14 Ultra ékkövei; de erről majd később.

Érdekesség, hogy a mobilt két különböző fémből készítette el a gyártó – találkozhatunk olyannal, melynek váza titánból, és olyannal is, aminek váza alumíniumból készült. Idehaza az utóbbiak kerülnek majd piacra, a titánvázas modellek Kínában érhetők el. Ez különösebben nem hátrány, az alumínium bőven bizonyította már, hogy remekül funkcionál, a 600 ezres árkategóriába azonban illett volna beleférnie a titánnak is – főleg, hogy a két legnagyobb konkurens, az iPhone 15 Pro Max és a Samsung Galaxy S24 Ultra is ezt a fémet használja a megnövelt strapabíróság és a könnyedebb súly érdekében.

Ami jó, az jó

A Xiaomi 14 Ultra az elődhöz hasonlóan egy 6,73 hüvelykes, 1440 x 3200 képpontos – és most figyeljen –, 120 hertzes, Dolby Vision és HDR10+ támogatott, alapesetben 1000 nites, de rövid ideig akár 3000 nites fehérfényerő kibocsátására is képes LTPO AMOLED-panelt kapott; tehát abszolút csúcskategóriás specifikációkkal van dolgunk. Mindez pedig nemcsak papíron, hanem a gyakorlatban is remekül mutat, a készülék kijelzője elképesztő, egyaránt a színek megjelenítése, az adaptív képfrissítés és a fényerő tekintetében is. Külön öröm, hogy a panelbe épített optikai ujjlenyomat-olvasó kényelmes helyre lett pozicionálva, illetve hogy az villámgyorsan és megbízhatóan működik.

Érdekesség, hogy az előlapot ezúttal már nem a Corning-féle Gorilla Glass Victus üveg védi, hanem a Xiaomi saját fejlesztésű, Shield Glass elnevezésű ötvözete, ami szerintük sokkal strapabíróbb, mint a Coring megoldása – ezt azonban a tesztkészülék épségének érdekében inkább nem teszteltük le. Adott továbbá az IP68-as por- és vízállóság, amelynek köszönhetően másfél méteres mélységig akár 30 percen keresztül is képes túlélni a mobil. Mivel Xiaomi telefonról van szó, nem maradhatott le az infraport sem, emellett pedig a kétirányú műholdas kommunikáció is támogatott – tehát tulajdonképpen minden megvan benne, amit egy ilyen kategóriájú telefontól elvárhatunk; egy dolog kivételével.

Némileg javít a helyzeten, hogy a mobil két nanoSIM-et is képes befogadni, ez azonban nem pótolja az eSIM-ek hiányát. A motorháztető alatt ugyancsak csúcskategóriás hardvert találunk, a Xiaomi 14 Ultrát egy Snapdragon 8 Gen 3-as lapka hajtja, benne egy Adreno 750-es grafikus gyorsítóval. Memóriából 16 gigabyte-ot kapunk, míg tárhelyből 512 gigabyte-ot – tehát ilyen téren bőven van miből táplálkoznia a készüléknek. Teljesítmény tekintetében ugyancsak a csúcsot kapjuk, bár a Gen 3-as lapka itt is hajlamos a melegedésre, amit már néhány percnyi játék után is érezni – ennek ellenére azonban jelentősebb teljesítmény-visszafokozással nem találkoztunk.

Akkumulátor tekintetében egy kereken 5000 milliamperórás teleppel számolhatunk – ezzel az egynapos üzemidő garantált, visszafogottabb használat mellett azonban másfélre is kihúzhatjuk azt. A gyorstöltés támogatott, 90 wattal kicsivel több mint fél óra alatt már 100 százalékra tölthetjük a mobilt. Emellett 80 wattig adott a vezeték nélküli töltés is, sőt, 10 wattal maga a Xiaomi 14 Ultra is képes más készülékeket energiával ellátni.

A lényeg

Ahogy azonban az előd esetében, úgy itt is a kamerákon van az igazi hangsúly – hátrány, hogy a mobilt igazán különlegessé tevő Photography Kit nem lesz itthon kapható. A plusztoknak és csatolmánynak köszönhetően egy fényképezőgéphez hasonló eszközzé alakítható a Xiaomi 14 Ultra, a hátlapi kameraszigetre ráadásul még 67 milliméteres szűrőket is csatlakoztatni lehet – erről azonban ennyit. A fő feladatokat egy 50 megapixeles egység látja el, amit három további, ugyancsak 50 megapixeles (ultranagy látószögű, 3,2-szeres telefotó és 5-szörös periszkópos telefotó) lencse követ a hátlapon. Mind a négy kamera támogatja az autofókuszt, az ultranagy látószögű egység kivételével pedig mindegyik optikai képstabilizálást is kapott. És itt álljunk meg egy pillanatra, az optikai képstabilizátornak ugyanis olyan hangja van, amit korábban egy okostelefon esetében sem tapasztaltunk – de tényleg.

Onnan is tudni egyébként, hogy nem hibáról van szó, hogy a kamera alkalmazás megnyitása után minimálisra csökken az OIS zörgése – az ugyanis bekapcsol, aktívan működni kezd. Mindettől eltekintve azonban egy zavaró jelenségről van szó, a jól hallható zörgés sokat elvesz a készülék prémiumérzetéből – kárpótol minket azonban a Xiaomi 14 Ultrával lőtt képek minősége, azok ugyanis fenomenálisak. Véleményünk szerint jelenleg az androidos készülékek közül ezzel a telefonnal lehet a legjobb képeket készíteni. A vállalat ráadásul folytatta az együttműködését a Leicával is, így megmaradt a két különböző képfeldolgozási mód – a Leica Authentickel élethűbb, míg a Leica Vibrant opcióval kicsivel élénkebb végeredményt kaphatunk.

A készülék emellett támogatja az akár 120-szoros digitális zoomot is, amivel valljuk be, használható képek nem igazán készíthetők – a körülbelül tízszeres nagyításig azonban még meglepően jó minőségűek a fotók, nem feltétlenül lehet róluk megmondani, hogy nem egy valódi, tízszeres optikai zoommal rendelkező lencsével lőtték őket. Videórögzítés esetében alapjáraton 4K-s felvételeket készít a készülék 30 képkockával másodpercenként, de néhány koppintással válthatunk 4K@60fps-re is – sőt, a 8K@30fps is támogatott, bár ahogy azt írni szoktuk, mobilok esetében ennek még mindig nem nagyon látjuk értelmét; mindenesetre a lehetőség adott. Mindezek mellett az előlapon egy 32 megapixeles egységet találunk, ami továbbra sem támogatja az autofókuszt, de legalább már lehet vele 4K@60fps-sel videózni.

Összegezve

Mindent összevetve tehát egy kiválóan összerakott készüléket kapunk. Első osztályú a kijelző, remek a teljesítmény, a mobillal lőtt fotók pedig ugyancsak kiválóak. Az összeszerelési minőség is rendben van – leszámítva a zörgő optikai képstabilizátort –, és az anyaghasználatra sem lehet különösebb panasz; bár a titánból készült váznak jobban örültünk volna. Ugyancsak pluszpont, hogy a Xiaomi 14 Ultrán Android 14 és a vele járó HyperOS fut – ezt a jövőben pedig akár Android 18-ra is frissíthetjük majd, a Xiaomi ugyanis négyévnyi szoftver- és ötévnyi biztonsági frissítést garantál a készülék mellé. Bár apróság, ugyancsak rengeteget ad a felhasználói élményhez a készülékben található rezgőmotor is, ami ugyan még nem szárnyalja túl az iPhone-okban található TapTic Engine-t, az androidos szférában mégis az egyik legkellemesebb élményt nyújtja – akár a kezdőoldalon, beállításokban barangolunk, akár épp egy játékkal játszunk.

A kérdés már csak az, hogy megér-e 600 ezer jó magyar forintot egy Xiaomi telefon – ennek megválaszolását azonban már önre bízzuk. Két dolog biztos: először is, hogy a két legnagyobb konkurens, az Apple és a Samsung is ebben az árkategóriában értékesíti csúcskészülékeit, másodszor, hogy nem igazán tud majd a Xiaomi 14 Ultrában csalódni. Ennek ellenére is okosabb döntés lett volna azonban a vállalat részéről, ha a másik két gyártó készülékei alá árazzák az Ultrát.