Mintegy 176 millió dolláron kell osztozniuk a Facebook IPO-t lebonyolító 33 pénzintézetnek. A társaságok a 16 milliárd dollár 1,1 százalékát kapják meg, ami jóval átlag alatti díjazást jelent. A tíz legnagyobb amerikai elsődleges piacra lépéskor 3,6 százalékot kaptak átlagosan a bankok.
(Zsiday Viktor befektetési alapkezelő vendégposztja következik.)
Megőrült a világ, olyanok kérdeznek a Facebook-részvényről, akiknek semmi kapcsolatuk nincs egyébként a tőzsdével. Láthatóan az egész Földről próbálják bevonzani a pénzt az alapítók, hogy sikeres legyen a jegyzés. Természetesen fogalmam sincs, hol lesz a Facebook-részvény árfolyama ma, jövő héten vagy egy év múlva, az biztos, hogy nagyon drágának tűnik, tehát hosszútávú befektetésként nem tűnik túl vonzónak.
Egy dolgot azonban világosan kell látni: a tőzsde nem jótékonysági rendezvény. A bennfenteseknek, alapítóknak nem az a céljuk, hogy a tisztelt publikum minél többet keressen, hanem az, hogy ők maguk minél jobban járjanak. A bennfentesek célja, hogy sok pénzt keressenek, és a lehető legdrágábban adják el portékájukat. Akkor jönnek a piacra, akkor vezényelnek le kibocsátást, amikor nagy az érdeklődés, divatos a szektoruk, ergo drágán tudnak részvényt eladni. Nem ostobák, hogy olcsón adják el papírjaikat.
Persze nem utazott érte New Yorkba, a közösségi oldal Menlo Parki-i főhadiszállásán, több ezer, hamarosan milliomossá váló, ujjongó Facebook-alkalmazott előtt nyomta meg a gombot, ami megszólaltatja a túlsó parton a csengőt a Nasdaq-on. Nyitáskor Kaliforniában helyi idő szerint reggel fél hét van, a kereskedés az újonnan piacra dobott részvényekkel másfél óra múlva indul.
A Facebook részvénykibocsátása körüli médiafelhajtást ügyesen használják ki kisebb, trendi, még nem a tőzsdére készülő, de befektetőkre vadászó cégek a közösségi média világából. A Facebook IPO napja előtt két ilyen feltörekvő sztároldal is bejelentette, hogy elfogadott egy-egy zsák pénzt kockázati tőkebefektetőktől némi részesedésért cserébe – akik éppen arra játszanak, hogy a befektetésük értéke megsokszorozódik, mire a cégek a tőzsdéig érnek.
A Pinterest 100 millió dolláros tőkeinjekciót kapott japán forrásból, ami a cég értékét 1,5 milliárdra árazta be. A Spotify közösségi rádió pedig 220 millió erejéig engedett be egy befektetőcsoportot a cégbe - sok köztük az olyan név, akik a Facebook most nagyot kaszáló korai befektetői listáján is szerepel: Sean Parker, Digital Sky, Accel Partners, Goldman Sachs. A befektetés alapján a cég értéke most 4 milliárdra tehető.
A Facebook-részvények utolsó pillanatos jegyzésiár-emelésének érdekes hozadéka egyébként, hogy a pár hete egymilliárdért megvásárolt Instagram ára is megugrott, méghozzá 17 százalékkal – hiszen az ár egy részét Facebook-rászvényekkel állta Zuckerberg.
Méghozzá New Yorkban, a Nasdaq (a tőzsde technológiai cégek papírjaival foglalkozó része) főhadiszállásának kirakatában a nagy kijelzőn.
A Facebook tőzsdei belépésének technikai lebonyolítását egy 33 befektetési bankból álló hálózat végzi, a Morgan Stanley vezetésével. A lebonyolító bankok ilyen esetekben az elsődleges kibocsátásból befolyó pénz meghatározott százalékáért dolgoznak, ez a Facebook tőzsdei belépésénél 1,1 százalékos jutalékot jelent, vagyis 176 millió dollárt. A Bloomberg megjegyzi, hogy a Facebook által leadott jutalék jóval alacsonyabb a szokásosnál, az eddigi tíz legnagyobb kibocsátás esetében az átlag 3,6 százalék volt. A lap által megszólaltatott befektetési szakértő szerint azért voltak hajlandók a bankok mélyen a szokásos százalékuk alá menni, mert a Facebook részvénykibocsátását olyan jelentőségű eseménynek tartják, ami évtizedenként egyszer fordul elő, és semmiképpen nem akartak kimaradni belőle.
Az eset pikantériája, hogy a Morgan Stanley technológiai cégekkel foglalkozó ágának vezetője, Michael Grimes vezényelte 2004-ben a Google tőzsdei belépését is, a cég akkori pénzügyi vezetőjével, Sheryl Sandberggel szoros együttműködésben. Sandberg jelenleg a Facebook operatív igazgatója, így ki is vonta magát a részvénykibocsátást bonyolító bankok kiválasztásából, hogy ne érhesse olyan vád, hogy személyes befolyásolja a döntésben.
A Morgan Stanley egyébként 5000 darabban húzta meg a határt az ügyfeleinek a maximálisan jegyezhető Facebook-részvények számában. Ez 190 ezer dolláros, vagyis bő 44 millió forintos befektetést jelent, és persze csak az előzetes jegyzésre vonatkozik, a kereskedés elindulásával mindenki annyit vesz és ad el, amennyit csak talál.
Chris Sacca, közismert szilícium-völgyi befektető kezdeményezésére elindult a Facebookipodayclosingprice.com oldal, ahol a címből sejthető módon arra lehet tippelni, mennyi lesz az első napi tőzsdezáráskor a Facebook-részvények árfolyama. Tippelni egy egyszerű Twitter-bejegyzéssel lehet, ezt eddig közel 1800-an tették meg, a tippek átlaga jelenleg 54 dollár, ami egy nap alatt több mint 40 százalékos emelkedést jelentene a kezdő, 38 dolláros szintről.
Az első nagy kérdés természetesen az, hogyan fog alakulni az árfolyam a tőzsdenyitás utáni első órákban. Az érdeklődés a Facebook-részvények iránt elsöprő, de ez elsősorban kisbefektetők irányából jön, az igazi nagy halak rendre óva intenek a Facebook-papíroktól, túlárazottnak tartják a céget. Warren Buffett, a világ leggazdagabb és legbefolyásosabb befektetője például kijelentette, hogy ő nem kér a Facebookból. Jurij Milner, az orosz Digital Sky befektetőcég látnoknak kikiáltott vezetője pedig épp most adja el a részesedését a cégben, méghozzá a nyitó árfolyamon, nem vár arra, hogy majd az első napon esetleg az egekig emelkedik az ár. Ahogy olyan pénzpiaci óriások is, mint a Goldman Sachs brókerház, vagy olyan szilícium-völgyi zsenik, mint Peter Thiel, most szállnak ki. Azt hiszed, okosabb vagy náluk? – visszhangozhat a kérdés a Facebook-részvényekre, és rajtuk a mértéktelen meggazdagodásra ácsingózó wannabe tőzsdecápák fülében.
Bár a Facebook-részvénykibocsátás már csak a méreténél, és a körülötte zajló felhajtásnál fogva se hasonlítható az elmúlt évek nagyobb onlinecéges tőzsdére lépéseihez (a régebbiekhez, például a Google-éhez meg azért nem, mert azóta nagyon sokat változott a gazdasági-pénzpiaci környezet), azért illusztrációképpen nézzünk meg két példát két merőben ellentétes forgatókönyvről.
A Facebook stílszerűen a Facebookon jelentette be a részvénykibocsátás hivatalos induló árát: 38 dolláros árfolyamon kezdődik a kereskedés. Ez a cég teljes értékét 104 milliárdra, a kibocsátásból befolyó összeget pedig 16 milliárdra teszi. Ez így messze a legnagyobb tőzsdére lépés az internetes cégek történetében, a Facebook ezzel az értékeléssel csaknem ötször lesz értékesebb, mint a Google volt a maga 2004-es tőzsdei bevezetésekor. Az amerikai tőzsdei történelemben ennél csak két nagyobb részvénykibocsátás volt, a Visáé, és az Enelé (az olasz villamos művek). A kereskedés New York-i idő szerint délelőtt 11-kor kezdődik, magyar idő szerint ez este öt óra.
Ha valamit ingyen kapsz, ott valójában te magad vagy az árucikk, szól az ősi onlinemarketinges bölcsesség, és ez természetesen a Facebookra is igaz. A közösségi oldal szolgáltatásáért azzal fizetünk, hogy egész álló nap reklámokat nézegetünk rajta, esetleg néha kattintunk is ilyenekre (hogy milyen lelkesedéssel, az persze erősen kérdéses).
Az Abine nevű, adatbiztonsággal foglalkozó cég kalkulátorával kiszámolhatjuk, mennyit keres rajtunk a Facebook. A tökéletes facebookozó amerikai, rengeteg barátja van, folyton a like gombot nyomkodja és képeket oszt meg, sokat keres, és Zynga-játékokkal múlatja az idejét. Az ilyen felhasználók 90 dollár körüli összeget érhetnek hirdetési felületként, a lista túlsó végén a 2 dollárt érő, harmadik világbeli júzereket találjuk.
Ez persze csak viccparódia, de olyan nagyon nem csodálkoznánk, ha a film után egyszer csak a Broadway-n is bemutatkozna témaként a Facebook és Zuckerberg története.
(Egyébként érdemes megnézni a készítő cdza YouTube-csatornáját, vicces zenés videókat gyártanak.)
A most piacra kerülő részvények a nyilvános kibocsátás előtt is valakik tulajdonában vannak, ezek a résztulajdonosok azok, akik nem csak virtuálisan fognak keresni a tőzsdére lépésen, hanem konkrét pénz kerül a bankszámlájukra (emellett persze mind megtartanak valamennyi részesedést is a cégben).
A tőzsdei kereskedésbe bedobott részvények túlnyomó része három forrásból érkezik: az alapító és vezérigazgató Mark Zuckerberg tesz pénzzé nagyjából egymilliárd dollárnyit, az Accel Partners nevű befektetőcég ugyanennyit, és az orosz Digital Sky Technologies közel hatmilliárd dollár értékben. Az oroszok a részesedésüket a cégben apránként csipegették össze, főként az alkalmazottak részvényopcióinak felvásárlásával. A Warren Buffett 2.0 becenéven emlegetett Jurij Milner (aki arcra egészen zavarbaejtő módon hasonlít egyébként az akciósztár Vin Dieselre) és a finoman szólva zavaros múltú üzbég üzletember, Alisher Usmanov vezette cég a New York Times értesülései szerint nagyjából 900 milliót tett eddig a Facebookba, és most bő 500 százalékos haszonnal száll ki belőle.
Egész éjszakás bulival, a cégnél egyébként szokásos hanckathonnal töltik a Facebook alkalmazottai a csütörtökről péntekre virradó éjjelt. Az ilyen bulik nem feltétlenül a féktelen jókedvről, a piálásról és csajozásról szólnak, inkább egy nagy, kötetlen hangulatú, laza ötletelés, beszélgetés, előadásokkal, kisebb-nagyobb (programozó)versenyekkel. Állítólag ilyen hackathonok alkalmával született a Like gomb ötlete, a Facebook csetrendszerének alapjai, és a Timeline funkció első verziója. A reggelig tartó parti záró eseménye az lesz, amikor a New York-i tőzsde nyitásakor (a nyugati parton ilyenkor még bőven hajnal van) Mark Zuckerberg fogja távirányítással megszólaltatni a Wall Street-i kereskedés indulását jelző csengőt. Ebben a pillanatban válik milliomossá több ezer Facebook-alkalmazott, így még az is elképzelhető, hogy pezsgőt fognak bontani a Menlo Park-i főhadiszálláson.
Facebook-infografikával tele van a padlás meg az internet, mi most két jól sikerült darabbal letudjuk a témát. Az egyik az MBA Online-tól származik, és rettentő bűvészkedés megy benne a számokkal, miközben nagyjából lefesti, miért is olyan nagy szám ez a Facebook, a másik a Reutersé, és a részvénykibocsátás előtti tulajdoni viszonyokat rajzolja le, meg a legszűkebb vezérkar fizetéseit.
A világ egyik legnagyobb autógyártója, az amerikai General Motors visszavonja az összes hirdetését a Facebookról, szivárgott ki a hír a Wall Street Journalben, és nehéz nem összefüggést látni a napokon belül beinduló részvénykibocsátással. Az autógyár azzal indokol, hogy a facebookos hirdetések egyszerűen nem elég hatékonyak, az átkattintási arány a Google-hirdetésekének hetede, és inkább megpróbálnak olyan helyet keresni a reklámra szánt dollárjaiknak, ahol jobban meg tudják szólítani a vásárlókat.
Az autógyártó egy tízmillió dolláros kampányt vont vissza, ami önmagában még nem borítja meg a Facebook pénzügyeit (de azért meglátszik az egyenlegen), viszont a Business Insider forrásai szerint több más nagy amerikai hirdető is morgolódik mostanában a közösségi oldal hirdetéseinek hatékonysága miatt.
A GM egyébként nem most először vonul ki nagy dérrel-dúrral egy hirdetési piacról, 2008-ban a marketinges szempontból legértékesebbnek tartott amerikai tévés események, a Super Bowl, az Oscar- és az Emmy-gála reklámperceit adta fel. Igaz, a cég akkor éppen a csőd szélén tántorgott.
Újra kiadja tulajdonosa azt a Palo Alto-i házat, ami a Facebook első irodájaként, és egyben Zuckerbergék otthonaként szolgált 2004-ben, amikor a Harvard egyetemi kollégiumából a Szilícium-völgybe költözött a cég. A házban öt hálószoba és három fürdő van, plusz kerti medence. Jó környék, negyed óra biciklivel a Stanford Egyetemhez, a bérleti díj ezzel együtt is sokkoló magyar szemmel nézve: havi 6750 dollár, vagyis bő másfél millió forint. Ráadásul szeptember közepén ki is kell költözni belőle.
A Facebook maga is beismeri, hogy a cég jövőjével kapcsolatban az egyik komoly kockázati tényező maga az alapító-vezérigazgató, Mark Zuckerberg személye. A mindössze 28 éves (május 14-én volt a születésnapja) fiatalembernek abszolút szavazati többsége van a vállalati igazgatótanácsban, vagyis a Facebookban gyakorlatilag az történik, amit Zuckerberg akar. Ez akkor is riasztó lenne kicsit, ha egy rutinos, több évtizedes háttérrel bíró cégvezetőről lenne szó, de Marknak gyakorlatilag semmi tapasztalata sincs az üzleti világban, csak amit a Facebokkal összeszedett. És, amint a Business Insider videós összeállítása is mutatja, ha nem is olyan szinten, ahogy a David Fincher-féle filmben festik le, azért Mark egy elég fura srác.
A Facebook alapítója hirtelen gyarapodó vagyona miatt először is rengeteget fog adózni, egyes számítások szerint milliárd dolláros nagyságrendű számlát kap majd az adóhivataltól (amiből különféle trükkökkel 500 milliót visszatéríttethet majd jövőre).
A maradékot, ami persze még mindig szinte felfoghatatlanul sok, a CNN Money nyomozása szerint Zuckerberg a titokzatos Iconiq Capital nevű befektetési tanácsadó céghez viszi. A céget a Goldman Sachstól kiugrott bankárok alapították, akik a Szilícium-völgy csúcsragadozóira specializálták magukat. Az Iconiqról nagyon keveset lehet tudni, még Wikipedia-oldala sincs, az ügyfeleit nagyon erősen megszűri, száznál is kevesebb ember befektetéseit és pénzügyeit kezeli csak. Zuckerberg mellett ott van az ügyféllistán egyébként Sean Parker, 4 százalékos Facebook-résztulaj, korai befektető és tanácsadó (azelőtt a Napster botrányhős megalkotója, és ezzel a fájlcsere-forradalom elindítója), valamint Sherly Sandberg, a Facebook operatív igazgatója is.
Eduardo Saverin, a Facebook egykori társalapítója, ma nagyjából 4 százalékos tulajdonosa még tavaly szeptemberben feladta amerikai állampolgárságát, és felvette helyébe jelenlegi lakóhelyéét, Szingapúrét. A váltás oka egyszerű adóoptimalizálás: a részvénykibocsátással hirtelen milliárdossá váló Saverinnek a Bloomberg számításai szerint 67 millió dollárral kevesebb adót kell majd fizetnie szingapúriként, mint amerikaiként kellene.
Az adó egyébként komoly probléma a Facebook részvényopcióval rendelkező, így hirtelen meggazdagodó 3500 alkalmazottja számára, akikre a CNN Money szerint az állam idén összesen negymilliárd dollárnyi adót fog kivetni. Ez az alkalmazottak nagy részénél a részvénykibocsátásból származó vagyon 45 százalékát elviszi, ami sokakat arra szoríthat, hogy még az idén eladják a papírjaikat, hogy egyáltalán az adót ki tudják fizetni.
Az amerikai sajtó persze elég keményen nekitámadt Saverinnek, a keresztvizet is leszedik róla. Nem felejtik el megemlíteni azt sem, hogy Saverin nem született amerikai: Brazíliából származik, a családja Sao Paoloból települt át Floridába, amikor 9 éves volt.
Az amerikai bevándorlási törvények szerint aki adóelkerülési okok miatt adja le az állampolgárságát, soha többet nem teheti be a lábát az Egyesült Államok területére. Bár Saverin a Huffington Postnak adott nyilatkozatában tagadja, hogy a döntésében az adózás bármilyen szerepet játszott volna (azt mondja, egyszerűen Szingapúrban telepedett le, ott szeretne élni, és logikus az ottani állampolgárság felvétele), jó esély látszik arra, hogy ne engedjék vissza második hazájába. Állampolgárság váltásakor egyébként úgynevezett kilépési adót (exit tax) kell fizetni, ez a Forbes számításai szerint akár 500 millió dollár is lehetett Saverin esetében. És még ezzel is jól járt 67 millióval, ahhoz képest, mint ha Kaliforniában kellene adóznia.
Saverin a Facebook alapítójaként 34 százalékos résztulajdonos, és a cég első pénzügyi igazgatója volt (ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az ő pénzén indult el az oldal). 2006-ban aztán Zuckerbergék kigolyózták a cég vezetéséből, és lenullázták a tulajdonrészét is, aminek egy részét hosszas pereskedéssel szerezte később vissza. Erre a konfliktusra fűzte fel egyébként David Fincher háromszoros Oscar-díjas filmjét, a Közösségi hálót.
Május hetedikén a Facebook vezetősége a leendő befektetőknek szóló előadássorozatba kezdett, a turné Bostonban kezdődött, és 17-én ér véget a nyugati parton, útba ejtve az USA szinte minden nagyvárosát. A programon az utolsó pillanatban változtatott a cég stábja, és az előadás nagy részét egy szabad kérdezz-felelek szekcióval váltották ki, ahol az érdeklődők kérdéseire igyekeznek megnyugtató válaszokat adni. Kikerült a műsorból egy 30 perces cégbemutató kisfilm is, de mi azért megmutatjuk:
Egymillió Facebook-részvény is ugyanígy néz ki, csak az van a második mezőbe írva, hogy egymillió darab. Persze a napi kereskedésben nem fognak ilyen szép pecsétes papírok gazdát cserélni a Wall Streeten, csak számok változnak a NASDAQ nagy számítógépes rendszerében az adásvételek nyomán.
A hivatalosan soha ki nem hirdetett, de a sajtóban jó előre biztosra vett május 18-i dátum két ok miatt csúszhat: a tőzsdefelügyelet és a szövetségi kereskedelmi kamara vizsgálatai miatt, amelyek lezárása előtt a cég nem kaphatja meg az utolsó engedélyt a tőzsdére lépésre. Magával a részvénykibocsátási kérelemmel sem volt minden rendben, a Facebook hat alkalommal kényszerült módosítani és kiegészítéseket hozzácsatolni. Legutóbb egy plusz figyelmeztetést kellett beleírniuk a leendő befektetők számára a mobilos kliens térhódításában rejlő veszélyekről (ez röviden annyiban foglalható össze, hogy a mobil Facebook-alkalmazásban nincsenek reklámok, így a weboldalról ide átszokó felhasználók csökkentik a cég bevételét).
Az egyik vizsgálat az Instagram felvásárlása miatt zajlik, a cég szerint formaság csupán, és nincs reális esélye annak hogy megakadályozza a hivatal az üzletet trösztgyanú vagy monopolhelyzet kialakulása miatt. Ilyen vizsgálatot minden 66 millió dollárnál nagyobb felvásárlás esetén le kell folytatni egyébként.
A másik ügy szintén egy felvásárlással kapcsolatos, a Facebook nemrég a Microsofttól vett meg egy nagyobb csomagnyi szabadalmat 550 millió dollárért. Míg az Instagram esetében felmerülhet a gyanú, hogy a részvénykibocsátás előtt a cég értékének növelése volt a cél, a szabadalmaknál ez a szakértők szerint inkább elővigyázatosság, és felkészülés a technológiai vállalatoknál mostanában dúló szabadalmi háborúra. Akárhogy is, a tőzsdefelügyeletnek ilyenkor hivatalból ki kell vizsgálnia a felvásárlást.
Az AP hírügynökség és a CNBC gazdasági hírcsatorna közös felméréséből az derül ki, ahogy az amerikaiak fele szerint a Facebook csak egy múló divathóbort, a tőzsdei belépése, és 100 milliárdos értéke pedig csupán felfújt lufi. Csupán a megkérdezettek harmada mondta azt, hogy az értékelést reálisnak tartják. A tőzsdei befektetéssel rendelkezők között még rosszabb a Facebook megítélése, itt már 57 százalék nem hisz a sikerében. Ennek ellenére a megkérdezettek fele tartja jó befektetési célpontnak a közösségi oldal részvényeit és csak 31 százalék elkerülendőnek. Ez vagy azt jelenti hogy a válaszadók összevissza beszélnek, vagy azt, hogy nagyon is tisztában vannak a tőzsde működésével, és rövid távon nagy üzletnek, hosszú távon azonban biztos bukásnak tartják a Facebook részvényeit.
Egyébként az, hogy az emberek fele hisz a Facebookban, nem rossz eredmény egy olyan országban, ahol a népesség 39 százaléka hisz csak az evolúcióban.
Ha egy cégért nagy a lelkesedés, az befektetői szempontból kockázatos is lehet, hangzott el néhány nappal a Facebook-részvények kibocsátása előtt a Portfolió klubbon, ahol Faluvégi Balázs, a Bridge Wealth Management befektetési vezetője, és Móró Tamás, a Concorde vezető stratégája tartott előadást a Facebook-részvények esélyeiről.
Az amerikaiak fele nem hisz a Facebookban, mi viszont az amerikaiak másik felében hiszünk. Az Index ezért úgy döntött, beszáll az év tőzsdei kibocsátásába, és Facebook-részvényt vásárol. Célunk nagyratörő, és mégis szerény: csak egyetlen darab papírra pályázunk a több száz millióból, mégis, ezt a tőzsdére lépés előtti szakaszban megszerezni, ráadásul innen Magyarországról, nem kis feladat.
Egy átlagos, piacon forgó részvény megvásárlásához csak számlát kell nyitni az adott piacot elérő szolgáltatónál, pénzt kell utalni a számlaegyenlegünkre, és onnantól kezdve közvetlenül kereskedhetünk bármivel, vagy adhatunk megbízást a brókerünknek, hogy intézze a tőzsdei ügyleteinket helyettünk.
A Facebook-részvényekkel egyelőre nem így működik a dolog, azokkal ugyanis a tőzsdei nyilvános kereskedést megelőző szakaszban csak a bennfentesek és barátaik tudnak kereskedni (főként itt).
A kereskedésnek ebben a nulladik fázisában alakul ki az az ár, ami meghatározza a későbbi tőzsdei bevezetés ártartományát. Ha ez alapján a tulajdonos úgy dönt, hogy cégét megmérettetné a tőzsdén, keres egy tanácsadót, például egy befektetési bankházat, amelyik aztán jó nagy hírverést csinál az ügynek, hogy a lehető legtöbben és a lehető legdrágábban jegyezzék az új tőzsdei cég részvényeit.
A bennfentes és a nyilvános tőzsdei kereskedés közötti szakaszban van egy néhány hetes vagy hónapos időszak, amikor az úgynevezett kibocsátási áron meg lehet venni a részvényeket. Ezt az időszakot általában nagyon sokan ki akarják használni a vásárlásra, arra spekulálva, hogy a tőzsdei bevezetést jó nagy árfolyamemelkedés követheti.
Nos, ennek a szakasznak az utolsó napjainál tart most a Facebook, a vételi ajánlatok összesítése elméletileg már bőven zajlik, a hírek szerint az első tőzsdei kereskedési nap a péntek lehet, de ez még simán tolódhat.
Mi tipikus későn ébredő kisbefektetőként nagyjából utolsóként próbálunk meg felkapaszkodni a gyorsvonatra, ami innen Kelet-Európából nagyon nem egyszerű. A dolgunkat nehezíti, hogy a tőzsdei bevezetés lebonyolításával megbízott bankházak elsősorban partnereiknek, illetve megbízható, a papírokat hosszú távra megvásárló befektetési alapoknak szeretnek nagyobb paketteket értékesíteni ebben a szakaszban.
Pontosan ezért a legtöbb kisbefektető még az USA-ban is hoppon marad, hát akkor mit várjunk mi? Ezt mi sem tudjuk, de elhatároztuk, hogy megkíséreljük a lehetetlent, és a hajrában szerzünk egy részvényt. Ha nem megy, akkor sem adjuk fel: megvesszük a Facebookot az első tőzsdei kereskedési napon, és addig várunk, amíg szépen meggazdagodunk belőle.
Ha jól sáfárkodunk, óvatos (piaci zsargonban: konzervatív) becslésünk szerint rövid idő alatt simán összejöhet a 20-30 százalékos, pár ezer forintos profit, amit véletlenül sem szeretnénk újabb Facebook-részvényre költeni a cég nem túl rózsás hosszú távú kilátásai miatt. A kibocsátási árat még nem tudjuk pontosan, talán valahol 35 dollár körül lesz, ami részvényenként 8000 forintos árat jelent.
A szerkesztőségben körvonalazódó egyik elképzelés szerint a profitból a szerkesztőség egy napi energiaital-szükségletét elégíthetjük ki, komolyabb siker esetén, ha mondjuk duplázódik az ár, páran úgy ebédelhetünk majd a menzán, hogy nem kell nézzük az árakat. Azért egy ilyen nap minden kockázatot megér.
Eleinte több magyar brókerház is megígérte, hogy „elhozza ügyfeleinek a sztorit”, az utóbbi hetekben azonban a BudaCash (BC) kivételével mindenki jelezte, hogy a tőzsdei kereskedést megelőző szakaszban biztosan nem tud szerezni a papírokból.
Elsődleges kibocsátóval (Morgan Stanly, J.P. Morgan) a BC sincs kapcsolatban, csak egy külföldi összekötő partnere van, aki annyit ígért, hogy megpróbál valamennyi részvényt átadni a BC-nek. Hogy mennyit, az csütörtök-pénteken dőlhet el, de várhatóan az igényelt mennyiségnél jóval kevesebb papír jut el Budapestre.
Ezért ügyfélként azt a tanácsot kaptuk: ha például 100 darab részvényt szeretnénk, akkor 200-ra adjunk be megbízást, mert várhatóan mindenkinek kevesebb jut, mint amennyit kért. Ehhez egy nemzetközi számlát kell nyitni, ahol annyi pénzt kell elhelyezni, amiből a teljes részvénymennyiséget ki lehet fizetni.
A vásárlásnak ezzel a módjával kapcsolatban jogi aggályok is felmerültek, ezért a BC nem az ügyfeleinek, hanem közvetlenül magának veszi a papírokat, amiket aztán szétoszt az előzetes igények szerint. (De simán elképzelhető, hogy később ehhez még a pénzügyi felügyeletnek is lesz egy-két szava.)
Aki a tőzsdei szakasz előtt nem tud bevásárolni, annak nem marad más, csak a tőzsdei vásárlás. Ha semmi nem jön közbe, akkor péntekre eshet a bevezetés napja. Magyar idő szerint délután 2 órától lehet előzetesen kereskedni a Nasdaqon forgó papírokkal, a tőzsde 15.30-kor nyit. Úgy tudjuk, a frissen bevezetett papírokkal ennél picit később indul a kereskedés, de a hazai brókerházakat már ekkortól érdemes lehet hívogatni, hogy leadjuk jegyzési igényünket. De könnyen lehet, hogy ekkor már jócskán a bevezetéskori ár fölött lesz az árfolyam, szóval jó lesz vigyázni.
További kalandjaikat a célnak szentelt belső blogon, az Őszinte Részvényemen olvashatják. Jó szórakozást!