Falu végén kurta Minecraft
További Godmode cikkek
- Mindent megváltoztat egy új PlayStation-frissítés
- Mindent egy lapra tett fel az új Life Is Strange, de sokan inkább visszapörgetnék az idő kerekét
- ByeAlex extrém karrierváltásba kezdett, erre senki sem számított
- Ez a kisvárosi horror olyan sokkoló, mintha Stephen King agyából pattant volna ki
- Ennél jobb hírt nem is kaphattak volna a Harry Potter-rajongók
Élénk színű, szabadon alakítható voxelvilágot, faluépítést és kertészkedést ígér a Kindred nevű játék, ami pár hete elérhető Early Accessben a Steamen. A játékot egy pár fős fejlesztőcsapat készíti, akik kedvesen és őszintén, de mégis profin tartják a kapcsolatot a játékosokkal. A Minecraft szabad építkezése és a Banished falumenedzsmentje egybeöntve – érdekesen hangzik, de vajon megéri megvenni már a félkész játékot is? Kipróbáltam... és sajnos nem. Elmesélem, miért.
A Kindred egy építőkockákból (voxelekből) összerakott, általunk alakítható térképre helyez minket. A Minecraftben ezt a világot a saját szemszögünkből látjuk, itt viszont a felhőkből nézünk le a rét közepén álldogáló, szögletes telepeseinkre. Minden telepesünknek saját neve, arca, és képességei vannak, a mi feladatunk pedig az, hogy célt adjunk a létezésüknek, és segítsünk nekik túlélni az idilli kockavilágban. Ehhez fát kell vágnunk, a fákból deszkákat készíteni, a deszkákból ágyat, házakat és egész falvakat. Az építkezéshez viszont ételre van szükség, ezért a zöldellő mezőkön fel kell szántanunk a talajt, és meg kell művelnünk a földet. Vagy befoghatunk és tarthatunk állatokat. A bonyolultabb eszközökhöz szükségünk lesz a földből bányászott ércre is. Később akár szélerőműveket is építhetünk, és kivilágíthatjuk este a falut, ami fantasztikusan hasznos, ugyanis enélkül esténként semmit sem látni, és ettől szinte játszhatatlan is lesz a játék arra a pár percre.
A Kindredben – a Minecrafttől eltérően – ezeket a feladatokat nem mind magunknak kell elvégeznünk. Csak kiadjuk a parancsot, és az adott munkatípusra beosztott telepes majd végrehajtja, amint ideje engedi. Ez első hallásra kényelmesebb, mintha minden darab fát személyesen kéne kivágnunk, viszont egyúttal el is távolít a játék világától, amibe így jóval nehezebb volt beleélnem magam. A felhasználói felület se könnyítette meg a dolgom: minden egyes deszka legyártása egy klikk, a lerakása pedig egy újabb klikk. Ez nagyon hamar unalmas és száraz tud lenni. A játék elvileg adna kényelmesebb eszközöket az építkezéshez, de ezek nálam épp nem működtek.
Nem ez volt az egyetlen pont, ahol úgy éreztem, hogy küzdenem kell a játék irányításával: a kameramozgatás kicsit furcsa és darabos, sőt, a menürendszerek elrendezése is nehezen megszokható. Ha mindez nem elég, a mostani verzióban pár idegesítőbb hiba is benne maradt: az elvileg kitörölt építőkockák például néha makacsul ottmaradtak a helyükön, a telepeseim pedig az ágyukra keresztbe feküdtek rá, miközben a fejük a falba lógott. Nagyon erősen érződik, hogy a Kindred még a fejlesztés egészen korai szakaszában van, amikor nem feltétlenül kéne még pénzt kérni érte.
A Minecraft legérdekesebb része a végtelen, procedurálisan előállított, felfedezhető világ volt. A Kindredben nincs ilyen, egy véges méretű, négyzet alakú térképre vagyunk szorítva, amiben nincsenek külön hegyvidékek, sivatagok és óriásgombákat rejtő őserdők, csak tavak és mezők. A fejlesztők később terveznek bevezetni tájegységeket, de a Minecrafthez hasonló, végtelen világhoz hasonlót nem láttam a tervezett fejlesztések között.
Ami érdekes újítás lehet a Minecrafthez képest, az az, hogy a telepeseinknek saját személyiségük van. Néha kis szövegdobozokon keresztül beszélnek is hozzánk az érzéseikről, bár ez egyelőre legtöbbször kimerül abban, hogy “Hé, épp legyártottam egy sötétbarna deszkát!” Ez a hatvanharmadik sötétbarna fa deszka legyártása után nem tűnik fontos információnak, különösen akkor nem, ha a szövegdoboz épp kitakarja azt a házfalat, amit építeni próbálok. Ha a telepesek egymással is tudnának beszélgetni, és tényleg élnék a saját életüket, nem csak álldogálnának, sokkal inkább meg tudnám szeretni őket. A játék fejlesztői terveznek is hasonlót: a telepesek állítólag később családokat alapíthatnak majd egymással, és boldog, szögletes gyerekeket nevelhetnek fel.
A Kindredhez hasonló, még készülőben lévő játékoknál mindig érdemes vigyázni, és csak akkor kiadni rá pénzt, ha biztosak vagyunk benne, hogy már félkész állapotában is tetszeni fog. Volt már több olyan játék is, amivel kapcsolatban azonnal ezt éreztem, a Kindreddel viszont még inkább várnék, amíg a fejlesztői kijavítják a hibákat és megvalósítanak még párat a tervezett ötletekből. Én drukkolok nekik, mert nagyon rokonszenvesek.