A PlayStation 4 nemrég lépte át a 60 millió eladott konzolt, amivel magasan vezet a piaci versenyben. Hogy látja, milyen stratégiával sikerült legyőzniük a Microsoftot?

A mostani helyzet nem végleges, szóval még nem beszélnék győzelemről. A siker igazságosabb kifejezés. Végső soron úgy látom, ez a szórakoztatóipari siker alapvetően a játékoknak köszönhető. Van egy csomó kiváló, gyakran exkluzív játékunk PlayStation 4-re; ez lehetett a sikerünk titka. Szerintem sokat számít, hogy a döntéshozatalnál a játékosok nézőpontjából indulunk ki, amennyire csak lehet. Persze ez az üzleti döntéshozóktól is függ, szóval összességében azt mondanám, hogy ez a siker egyidejűleg több dolognak köszönhető.

Vagyis a megfelelő tartalom fontosabb, mint maga a hardver?

Igen. Játékok nélkül egy konzol csak egy elegáns ajtókitámasztó lenne, nem igaz?

Azért kérdezem, mert kíváncsi vagyok, fordíthat-e a mostani helyzeten az Xbox One X. A specifikációk alapján a hardvere erősebb, mint a PlayStation 4 Próé, és ez olyan előnyt adhat a fejlesztőknek, amit kihasználhatnak a játékaikban.

Még mindig van fél év, mire piacra dobják, és a PlayStation 4 Pro már most is kapható, szóval gyakorlatilag egy év előnyünk van. Nagyon odafigyelünk a Próra fejlesztett, kibővített játékokra. A Horizon Zero Dawn például gyönyörűen fest a Prón, akárcsak az E3-as sajtókonferencián bemutatott új játékok. Tudjuk, hogy nagy mértékben javíthatunk a játékaink színvonalán a sima PlayStation 4-hez képest. Meglátjuk, mire készülnek az xboxos fejlesztők, hogy mire képesek ők, és milyen tartalékai vannak a hardvernek. De nem lesz könnyű dolguk. Egy év hátrányuk van, száz euróval drágábban adják a gépet, és például a világnak azon a részén, ahol ön is él, száz euró különbség sokat számít, 499 euró pedig rengeteg pénz. Meglátjuk, hogy alakulnak a dolgok.

De a PlayStation 3 a megjelenése idején minden idők legdrágább konzolja volt. Az emberek mégis megvették és játszottak vele.

Hát igen. De csak annyit állítottam, hogy nem lesz könnyű, és higgye el, a Playstation 3 startja minden volt, csak nem könnyű. Hogy visszatérjek a nyitókérdésre: a PlayStation 4 sikerének ahhoz is köze lehetett, hogy nem 599 euróba került, mint az elődje, hanem csak 399-be.

Az Xbox One X és a PlayStation Pro megjelenésével van még egyáltalán értelme konzolgenerációkról beszélni?

Jó kérdés, gyakran felteszik mostanában. Az egyetlen őszinte válasz, amit erre adhatok, az az, hogy még túl korai megmondani. Az Xbox One X még nincs is a piacon: bejelentették, de még nem kapható. Mi még csak hat hónapja dobtuk piacra a PlayStation 4 Prót. Ha kicsit hátrébb lépünk, és megnézzük a konzolgenerációk tablóképét, láthatjuk, hogy hat hónap gyakorlatilag semmi, ennyi idő után korai és veszélyes lenne levonni a konklúziókat. Több időre van szükségünk, hogy megjósoljuk, milyen lesz a konzolpiac jövője.

De nem észszerűtlen állítás, hogy akár a következő években már várhatjuk egy új PlayStation 4 modell megjelenését?

Ezek az ön szavai, nem az enyémek.

Ugyanezt mondta tegnap az IGN újságírójának.

Tegnap nem is volt interjúnk az IGN-nel. Nem a Eurogamerre gondol?

De igen, elnézést.

És mondtam nekik valamit erről a témáról?

Nem a témára gondoltam, hanem arra a mondatára, hogy „ezek az ön szavai, nem az enyémek”.

Á, vagy úgy! (nevet) Igen. De erre a kérdésre sem mondhatok mást.

Beszéljünk inkább a virtuális valóságról. Csak lassan indul be az új trend, vagy eleve nem lesz több futó divathullámnál? A sajtótájékoztatón több játékot is bemutattak a platformra, de számíthatunk rá, hogy a belsős vagy külsős fejlesztők AAA kategóriás címekkel is támogatni fogják?

Nem vagyok róla meggyőződve, hogy a VR-t a konzoljátékok alapján kéne megítélni, legyen szó akár a PlayStation 4-ről, akár az Xbox One-ról. Ez más megközelítést kíván. Azok részéről is, akik öltönyt hordanak – itt magamra is gondolok, bár most farmert hordok –, és azok részéről is, akik játékokat fejlesztenek rá. A magunk részéről úgy látjuk, hogy egymillió eladott példány egy új szórakoztató elektronikai termékkategóriából nagyon jó teljesítmény. És talán több is lehetett volna, ha tudunk belőle többet gyártani.

De most ott tartunk, hogy mindenki megpróbálja kitalálni, milyen a jó VR élmény. Izgalmas, kisebb, független játékok? Vagy a lehetőség, hogy olyan nagypályás címeket játsszunk, mint a Resident Evil 7, a Doom vagy a Gran Turismo, amikben van VR mód? Vagy az olyan, úgynevezett nem-interaktív élmények, mint amilyen a most bejelentett Breaking Bad VR lesz? Szerintem várni kell egy kicsit, amíg leülepednek a dolgok, aztán jöhetnek az aha!-élmények - azok, amikre azt mondhatjuk, hogy igazi kincset találtunk, és ez az irány, amerre haladnunk kell. 

Vagyis mondhatjuk, hogy a virtuális valóság még mindig csak kísérleti fázisban van?

Igen, úgy látom, még mindenki csak kísérletezik vele. Ez még csak a tanulóidőszak.

Az esport viszont már kiforrott dolog, konzolokon mégis gyerekcipőben jár. Lát rá esélyt, hogy akkorára nőhet a tábora, mint a számítógépeken?

Az esport az egyik olyan terület, aminek a vizsgálatával rengeteget foglalkozunk. Ha a PlayStation 4-et nézzük, megvan benne a lehetőség, hogy erre használják, függetlenül attól, hogy esportra alkalmas játékok fejlesztéséről van szó, vagy arról, hogy mi, mint platformtulajdonosok tehetünk-e érte valamit. Szóval foglalkoztat minket a dolog, rengeteg időnk megy el rá.

Nem könnyítené meg a dolgukat, ha biztosított lenne a platformok közti játék lehetősége? Ez talán megkönnyítené az elterjedését, de a Sony, úgy tűnik, nem fektet túl nagy hangsúlyt erre a kategóriára.

A platformok közötti játékkal már évekkel ezelőtt foglalkoztunk, és továbbra is nyitottak vagyunk rá. Rajtunk nem fog múlni a dolog.

Úgy érti, ez inkább a fejlesztőkön múlik, mint önökön?

Ez egy olyan párbeszéd, amire mindig nyitottak vagyunk, ha bárki megkeres minket az ötlettel.

Mennyire nehéz egy ennyire jól kiépült brandnek nyitottnak maradni az innovációra? Amikor a kilencvenes évek közepén megjelent az első PlayStation, az valódi újdonságot hozott, és egyértelműen különbözött a riválisoktól, de ez a különbség idővel – ahogy mindig is szokott – szép lassan vállalati arculattá változott.

Hát igen. Aki a videojátékos ökoszisztémában dolgozik, tudja, hogy milyen sokan kockáztatják a tőkéjüket. A legnagyobb játékosok, mint az Electronic Arts vagy az Activision ott vannak a tőzsdén, és részvényeseik vannak, akik felé el kell számolniuk. A meghozott döntéseiknek mindig a befektetők érdekeit kell szolgálniuk. Persze, a kockázatvállalás és az innováció ismert tényezők, de óvatosnak kell lenniük.

Annak az innovációnak, amire ön gondol, szerintem a kisebb, többnyire magánkézben lévő cégektől kell érkeznie.  Az indie szektorból érkező vérfrissítés élteti az innovációt, és ez fogja fenntartani az ipart. Az amúgy sem működik, hogy hosszú éveken át csak ugyanazokat a sikercímeknek a legújabb részeit adják ki egymás után.

Van egy pletyka, hogy a régi időkben, a kilencvenes évek közepén a Sony főhadiszállásán volt egy doboz, amibe minden dolgozónak hetente be kellett dobnia egy játékötletet...

(harsányan nevet)

... és álllítólag ezek voltak azok az ötletek, amikből a híres PlayStation-játéksorozatok később kinőttek.

Azt kell mondjam, ez egy elég kétes eredetű történet. Biztos vagyok benne, hogy senkit nem érdekelnének az én játékötleteim, és soha nem is kérdeztek róla.

Azért voltam rá kíváncsi, mert úgy látom, hogy a teljes alkotói szabadság igazából csak akkor adott, ha nem kell megfelelnünk semmilyen elvárásnak...

Igen.

... és annak idején, amikor a PlayStation még vadonatúj brand volt, emiatt több tér volt a kísérletezésre.

Platformtulajdonosként még mindig úgy látjuk, hogy komoly felelősségünk van a kísérletezésben. Remélhetőleg ez az idei sajtókonferenciánkon is látható volt. Most mutattunk be egy új játéksorozatot, a PlaySmartot, ami kiszélesítheti a közönséget a kisebb, olcsóbb, 20 eurós játékokkal; ezek jobban emlékeztetnek a social/casual játékokra. Ezeknél az igazi innováció mégis az, hogy akár okostelefonnal vagy tablettel is irányíthatjuk őket. Vannak, akik egy kicsit zavarba jönnek a DualShock kontrollertől, de ha eltávolítjuk ezt az akadályt, abból igazán nagy dolgokat is ki lehet hozni.

Igen, már nagyobbak és öregebbek vagyunk, de bizonyos értelemben sokkal frissebbek is, mint akár húsz éve. És még mindig van étvágyunk az innovációra, hogy másként csináljuk a dolgokat.

Még egy kérdésre maradt időnk. Ha már szóba került az innováció, mennyire gondolnak közvetlen riválisként a Nintendóra?

Nagyszerű dolognak tartjuk a Nintendo feltámadását, és azt, hogy ismét aktív szereplői az iparnak. Világos, hogy ők is a konzolpiacon működnek, de ők annyira egyedi és különleges vállalat, hogy a miénktől eltérő pályán mozognak. Mi viszont nem akarunk lemásolni senkit, ahogy a Nintendót sem, így nagyon örülünk a visszatérésüknek.