Az Insert Coin Egyesület, egy videojáték-kultúrával foglalkozó nonprofit szervezet tavaly játékkiállítást szervezett a Dürer Kertben. A rendezvény célja az volt, hogy minden korosztálynak bemutassák a különböző típusú játékkonzolokat, régi számítógépeket és játéktermi gépeket. A problémát az utóbbi okozta: a NAV alá tartozó Szerencsejáték Felügyelet százezer forintra büntette meg az egyesületet, mert a kiállított játéktermi gépnek nem volt érvényes típusengedélye.

A döntést a Szerencsejáték Felügyelet azzal indokolta, hogy az egyesület engedély nélkül üzemeltetett egy játékautomatát. Az Insert Coin azzal védekezett, hogy a kiállított gépet nem lehetett szerencsejátékra használni, mivel nem is lehetett pénzt beledobni. A játéktermi videojátékok a nyolcvanas-kilencvenes években még öt-, tíz- és húszforintos érmékkel működtek, de a kiállított géppel ingyen lehetett játszani – kizárólag szórakoztatási célokat szolgált. A gép pénzbedobó nyílása le volt ragasztva.

Az Insert Coin védekezésének alapja az volt, hogy a törvény annyira pongyolán fogalmaz a szerencsejátékra alkalmas játékautomatákkal kapcsolatban, hogy az érvényesítésre vonatkozó kitétel minden videojátékra ráhúzható lenne. A joggyakorlatban – írják – nem is ezt tekintik hivatalos definíciónak, hanem a Mérésügyi Hatóság játékautomatákra vonatkozó hitelesítési előírásait, ami különbséget tesz a videojáték és a pénznyerő automata között.

De a pénzbedobó nélküli automata nem hitelesíthető. Egy kötelező hitelesítésű játékgéptől elvárt, hogy legyen rajta pénzbedobó érmevizsgáló és pénzgyűjtő doboz. Az egyesület gépén le volt ragasztva a pénzbedobó nyílás; a játékhoz nem volt szükség pénzre, ráadásul a játék eleve nem volt alkalmas szerencsejátékra.

Na, ez törvényellenes. A bíróság november 14-én kimondta, hogy ebben az esetben a törvény szava a mérvadó: ha a gépen játszani lehet, az játékautomata.

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi törvény vonatkozó paragrafusa – 29/A. §186 (1)187 – szerint

játékautomatának minősül az az elektronikusan vagy mechanikusan vezérelt játék folytatására alkalmas, szórakoztató szolgáltatást nyújtó berendezés, amely nem tartozik a 26. § (1) bekezdésének hatálya alá.

A törvény betű szerinti betartásával tehát nincs is probléma, de lássuk, miről szól az említett 26. paragrafus:

pénznyerő automatának minősül a tétfizetés fejében játék céljára alkalmas mechanikusan vagy elektronikusan vezérelt berendezés, ha nyerés esetén a játékos bármely formában vagyoni értékű nyereményre válhat jogosulttá.

És mindkét paragrafus kiegészül az alábbi mondattal:

A szerencsejáték-felügyeleti hatóság dönt abban a kérdésben, hogy valamely berendezés pénznyerő automatának minősül-e.

Az Insert Coin honlapján bemutatják a kérdéses gépet. Mint írják, 80 ezer forintot költöttek rá – kevesebbet, mint amennyit a NAV kér egy ilyen gép engedélyeztetéséért, ha az kaszinóban, pénzszerzési céllal üzemel. A leírásból kiderül, hogy a szóban fogó gép pénznyerésre alkalmatlan: a japán SNK fejlesztőcég játéktermi alaplapjára épül. Kilencvenes évekbeli játéktermi játékok futtathatók rajta, félkarú rabló nem.

Hogy a törvény ebben a kérdésben nem nagyon tesz különbséget a szórakoztató és a pénznyerő célő gépek között, az már akkor megmutatkozott, amikor 2015-ben a NAV határozatlan időre bezárt a Flippermúzeumot, ahol régi flippereket állítottak ki – akkor sem pénznyerés, hanem kulturális értékmegőrzés céljából. De mivel a gépek nem feleltek meg a szerencsejáték-automatákra vonatkozó törvény előírásainak, a NAV indítványozta az elszállíttatásukat.

A bíróság akkor a Flippermúzeumnak adott igazat, de úgy módosították a feltételeket, hogy a múzeumi belépőnek már tartalmaznia kelljen a gépek használati díját is. A gyakorlat ebben az esetben azt mutatja, hogy a nem pénznyerő gépek nyilvános kiállításával nincs is baj – de csak akkor, ha nem ingyen történik. A Flippermúzeumban ugyanis 500 forintért lehetett géphasználati díj nélküli belépőt váltani; ez volt, ami nem tetszett a NAV-nak. Most már mindenki kötelezően fizet a flipperezésért, ha be akar menni – és nyilván nemcsak nézelődik, hanem flipperezik is.

Még szerencse, hogy a flipper nem szerencsejáték, mert akkor most úgy tűnne, hogy épp az állam az, ami rá akar szoktatni a szerencsejátékra.

Az Insert Coin ezzel szemben csak kivitte a gépet a Dürer Kertbe a rendezvényre, és otthagyták, hadd játsszon vele, aki akar. Ezek után bírságolta meg őket a NAV, mert a játéktermi kabinetnek nem volt érvényes típusengedélye. A típusengedély kiállításának viszont az lenne az akadálya, hogy a hatóság csak olyan gépeket vesz nyilvántartásba, ami megfelel a jogszabályban előírt műszaki követelményeknek. Ennek része, hogy az automata pénzbedobó része a megfelelő érméket fogadja el, és pontosan számolja a bevételt. Ezt a hitelesítést a mérésügyi hatóság körülbelül százezer forintért végzi el; a NAV csak ezután adhat ki típusengedélyt. Ezután már csak a gép üzemeltetési díját kell kifizetni, nagyjából százezer forintot évente.

Vegyük sorra:

• A törvény lehetetlenné teszi egy régi játéktermi gép nyilvános, ingyenes üzemeltetését. Ha nincs rajta pénzbedobó, a NAV nem hitelesítheti legális játékgépként.
• Ha nem hitelesítik legális játékgépként, az egyesület gépének közzététele tiltott szerencsejátéknak minősül, hiába nem lehet pénzt beledobni, se pénzt nyerni belőle.
• A bíróság szerint az Insert Coin Egyesület játéktermi gépe játékgép, függetlenül attól, hogy van-e rajta pénzbedobó nyílás.
• Vagyis ha egy egyesület 80 ezer forintot költ egy játékgépre, nem népszerűsítheti vele ellenszolgáltatás nélkül a régi idők videójátékait. De ha befizet a NAV-nak további 200 ezer forintot, hogy egy szerencsejátékra alkalmatlan gépet törvényesített szerencsejátékká minősítsenek, akkor... akkor sem tudnak elérni semmit, mert a gépen nincs pénzbedobó.

Az Insert Coin  szerda délután 18 órakor tüntetést szervez a Kossuth térre, azt követelve, hogy módosítsák a szerencsejátékokra vonatkozó törvényt, így előzve meg a további hasonló eseteket. A demonstrációra olyan játékokkal készülnek, amik annyira rosszak, hogy véletlenül sem lehet őket szórakoztatónak nevezni.

A Szerencsejáték Felügyeletet is kerestük az ügy kapcsán, de csak későbbre ígértek választ.

Borítókép: Getty Images Hungary Fotós: Spencer Platt