A PC Gaming Show egy elég fura állatfajta az E3 előtti hagyományos sajtótájékoztatók és minikonferenciák dzsungelében. A PC Gamer magazin szervezi, nem valamelyik nagy játékkiadó, így általában nincsenek hatalmas bejelentések, sztárok, és gigaköltségvetésű show (hiszen nemigen van, akinek megérné ezt megszponzorálni, és a nagy címeket úgyis lenyúlják a többi bulira) - cserébe vannak izgalmas és újszerű játékok, független fejlesztőcsapatok, kreativitás és fantázia. Idén mintha megpróbáltak volna változtatni ezen a felálláson, és minél több nagy nevet belezsúfolni a programba, amitől annak egyrészt elég lélektelen futószalag-hangulata lett, másrészt két órán át tartott, a közönség pedig nagyjából a 12. percben kezdett el unatkozni.

Viszont ezzel együtt is elég színes egyveleg bontakozott ki a pécés játékosok szeme előtt (bár ez egyre inkább csak jelképes, mert a játékok nagy része úgyis multiplatform). Mutatjuk a tíz legérdekesebb címet:

Evil Genius 2

Az Evil Genius egy közepes sikerű építkezős stratégiai játék volt 2006-ban, és ha nem az a Demis Hassabis lett volna a vezető fejlesztője, aki azóta a Google világverő mesterságes intelligenciáját, az AplhaGo-t írja, már senki nem emlékezne rá. A folytatáshoz Hassabisnak már semmi köze, viszont ugyanúgy egy James Bond-főgonosz főhadiszállását kell benne kiépítenünk mint 13 éve, mindenféle trükkös csapdákkal, hogy a szuperkém-wannabe támadók miszlikbe apruljanak.

Vampire the Masquerade Bloodlines 2

A Bloodlines 2 szintén egy jó régi (2004-es) játék folytatása, úgy tűnik, most ez a trend, végy egy 15 éves játékot, porold le, újítsd fel, fáradj a kasszához. Nem meglepő módon egy vámpíros akció-szerepjátékot takar a cím, de a Twilight előtti időkből, amikor a vámpír még Brad Pittet és Tom Cruise-t jelentette az Interjú a vámpírralból. A játékban egy frissen született, mondhatni kezdő vámpírt alakítunk, akinek még bele kell szoknia az új világába, és rejtve maradni az emberek előtt. Egyébként azt csinálunk, ami csak jólesik, beleértve a táplálkozást (valami olyasmit ígérnek, hogy az emberek vérével az érzelmeiket, félelmeiket, és vágyaikat is magunkba szívjuk), aztán úgyis bele fogunk bonyolódni a titkos vámpír-társadalom intrikáiba.

Chivalry 2

Mész egy páncélos lovaggal, és kaszabolsz, mint valami megvadult Trónok harca-szereplő. Kb. erről szól a Chivalry 2, ami egy középkori csataszimulátor rengeteg vérrel és csonkolással, lehet benne falvakat felprédálni, gyújtogatni, parasztokat ölni, és minden hasonlót, ami a középkori csatákban szokás volt. 64 játékossal, szimultán. Annyira nem is néz ki jól, és a játékmenet se tűnik különösebben izgalmasnak, viszont a fejlesztők egyetlen félmondattal meggyőzték a közönséget, hogy érdemes kipróbálni: azt mondják, becslésük szerint a játékosaik fele részegen ül le a Chivalry elé mészárolni, és hát senkit nem akarnak ilyesmire biztatni, de tuti vicces lehet, ha ennyire szeretik csinálni.

Shenmue 3

A Shenmue a maga idején, húsz éve a világ legdrágább videojátékos szuperprodukciója volt, és instant legenda lett, valóságos kultusszal körülötte. Csak hát rossz gépre jelent meg: a Sega Dreamcastjára, amin kb. két értelmes játék volt a Shenmue-val együtt (a másik a Soul Calibur, nyilván), így hamar meg is bukott. A folytatás egy szupersikeres Kickstarter-kampányból nőtt ki, az eredeti vezető fejlesztővel, Yu Suzukival, és továbbra is egy farmeres-bőrdzsekis fickó harcművészkedik benne nagy lendülettel, csak valahogy úgy tűnik, mintha a grafikával ott maradtak volna a fejlesztők a Dreamcast színvonalán 2001-ban. Ettől még a rajongók valószínűleg imádni fogják, engem meg meglincselnek az előző megjegyzésemért.

Ancestors

Patrice Désilets-t az Assassins Creed sorozat atyjának szokás tartani, vagy legalábbis szokás volt egészen 2014-ig, amikor kilépett a Ubisofttól és saját fejlesztőstúdiót alapított. Azóta dolgozik az Ancestors című játékon, ami enyhén szólva is ambiciózus: egy emberszabású majmot (pontosabban egy egész csapatnyit) alakítunk benne, és a feladatunk az evolúciót meglovagolva emberré válni. Szabad a pálya, szabad a játékmenet, azt csinálunk, amit csak akarunk. Egy kis túlélés a vadonban, vadászat, primitív eszközhasználat, aztán hipp-hopp, máris ősemberek vagyunk. Nagyon izgalmasan hangzik, de azért emlékezzünk rá, hogy amikor legutóbb valami ilyesmit próbált valaki (de még mennyire valaki, Will Wright, a Sims atyja) játékba önteni, annak milyen csúfos bukás lett a vége.

Midnight Ghost Hunt

Multiplayer bújócska, ahol a szellemeket alakító játékosok menekülnek a mindenféle hitech szellemirtó kütyüvel felszerelt vadászok elől . Egészen addig, míg éjfélt nem üt az óra, mert akkor fordul a kocka, a szellemek lesznek sokkal erősebbek, és a vadászoknak kell menekülni. Kicsit a Splinter Cell Pandora Tomorrow-ra emlékeztet az asszimetrikus alapállású, lopakodós multiplayer mód, és ez elég jó jel, mert az talán minden idők leginkább alulértékelt többszemélyes akciójátéka volt.

Maneater

Grand Theft Auto, csak cápákkal. Engem ezzel az egy mondattal kilóra megvett a játék, amiben egy cápával vagyunk, embert kell ennünk, nagyra nőnünk, különféle mutációkat fejlesztenünk magunkra, és a sztori végén bosszút állni azon a nagydarab horgász fickón a trailerből. Semmi értelme, de mondom még egyszer: Grand Theft Auto, csak cápákkal.

Telling Lies

A Her Story 2016-ban megnyert egy szakajtónyi díjat és mindenki körülrajongta, hogy az interaktív film és a videojáték határán egyensúlyozva hogy megújítja a történetmesélést. Szó se róla, elég fura egy katyvasz volt, de mindenképpen eredeti és izgalmas. Na, most jön a fejlesztők következő játéka, és elsőre szintén elég nehéz feldolgozni, mi a fene is ez, és mi lesz benne a játék. A sztori egy NSA-ügynöktől ellopott merevlemez körül bonyolódik, amin mindenféle szupertitkos információk vannak, mi meg ott állunk kb. tíz órányi videóval, amin emberek beszélnek, és nekünk kell összerakni belőle, hogy mi a fene is történik és miért. Hát, nem egy szürke szörnyes-kaszabolós cucc a futószalagról, az biztos.

Baldur's Gate 3

Hogy a fenébe lehet folytatni egy játékot, ami úgy ért véget, hogy a főhős konkrétan istenné vált? A Baldur's Gate 2 19 évvel ezelőtt jelent meg, megnyert minden létező díjat, eladtak belőle sok millió példányt, és a maga nemében azóta is utánozhatatlan a több száz órás játékidejével és epikus sztorijával. Minek egyáltalán egy ilyen halhatatlan remekművet folytatni? Hogy a fenébe lehet megugrani a rajongók várakozásainak szintjét? Nem olyan kicsit ez az egész, mintha hirtelen a mozikba kerülne az E.T. 2? Ilyen kérdések kavarognak az egyszeri szerepjátékosok fejében, és a trailer nem siet választ adni rájuk. Annyit tudunk, hogy 100 évvel a BG2 eseményei után járunk, és idén ősszel egy hagyományos, papír alapú D&D kalandmodul köti majd össze annak a sztorinak a végét a harmadik rész elejével. A fejlesztő Larian Studios elég jó cuccokat csinált eddig (Divinity sorozat), csak nem rontják el a fantasy RPG műfaj legnagyobb legendáját.

Genesis Noir

Oké, nem is szaporítjuk tovább a szót, mert igazából nem lehet sokat hozzátenni ehhez a trailerhez. Interdimenziolális film noir kaland az ősrobbanás idején. Aha. Kérdésünk van: