Kétségtelenül 2018 egyik legnagyobb kérdése volt, hogy mégis ki a francnak jutott eszébe a kormányban az, hogy lényegében mindenféle előzmény nélkül kétmilliárd forinttal tolja meg a magyar esport szekerét. A kezdeményezésből kinőtt V4 Future Sports fesztivál így is egy hangulatos esemény volt, de érződött rajta, hogy nem elég kiforrott a koncepció, az állami jelenlét pedig tényleg többet ártott, mint használt. 

Ez, illetve az állami támogatás mértéke elég aggasztó tendenciákat irányzott elő, azóta azonban ennél sokkal logikusabb dolgok is történtek a hazai színtéren: megalakult többek közt a Magyar Esport Szövetség (HUNESZ), tavaly szeptemberben pedig elindult a Magyar Nemzeti Esport Bajnokság (MNEB), az ország első esport ligája. Emellett az is kiderült, hogy a V4 Future Sports is folytatódik, a hétvégén pedig a Hungexpón le is zajlott a második menet.

A végeredmény egy, a tavalyinál jóval racionálisabb és sokkal jobban kitalált esemény lett, aminek voltak tényleg kiemelkedő elemei, és amit látogatóként marhára lehetett élvezni. Arról így sem igazán sikerült meggyőznie, hogy a V4-es, regionális koncepciónak van bármi értelme, de az legalább kiderült, hogy csapnivalóan rossz vagyok Tekken 7-ben.

Hey kid! Wanna buy some turizmus?

A tavalyi V4 Future Sports-szal kapcsolatban a legtöbb laikusban az maradhatott meg, hogy 2 milliárd forint közpénz ment el rá, az azonban idén viszonylag hamar egyértelművé vált, hogy a szervezők – ránézésre legalábbis – visszavettek az erősen rongyrázásnak tűnő pénzköltésből. A tavalyi egymillió eurós összdíjazás helyett idén jóval szerényebb, 350 ezer eurós (117 millió forintos) pénzösszeget osztottak ki a játékosok között, nőtt a támogatók száma, Biró Balázs főszervező elmondása alapján pedig a teljes költségvetés is kisebb lett. 

Az nem derült ki, hogy mennyivel, ahogy az sem, hogy idén az állam pontosan mennyi pénzzel szállt be a buliba, de az azért látszott, hogy arról az oldalról idén sem lankadt az érdeklődés. Az esemény főtámogatója a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) volt, a vasárnap esti Counter Strike: Global Offensive (CS:GO) döntő előtt pedig Palkovics László innovációs és technológiai miniszter beszélt innovációról, esportokról meg 5G-ről, és mondott olyan hangzatos mondatokat, mint hogy

Az MTÜ-n egyébként érdemes még rugózni egy kicsit, mert idén egyértelműen a Magyarországot népszerűsítő imázsfilmek vették át a tavalyi online gázszámla-befizetést népszerűsítő reklámok helyét. A fiatalabb korosztályokat meg az esportos közösséget nyilván egy ilyen rendezvényen lehet a legkönnyebben elérni – ráadásul a CS: GO-t online is több tízezren nézték –, de erősen kétlem, hogy az egyébként végig angolul zajló közvetítések közben magyar narrációval vetített huszáros-borozós-túrázós-pálinkázós hangulatvideók miatt egy néző is megfontolta volna, hogy idelátogasson. Persze nagyjából ugyanennyire volt értelmetlen az is, hogy a hazai hálózat kiépítéséről szóló telekomos reklám meg angolul ment.

Az ügynökség ránézésre a csapatokat bemutató videókba is belefolyt, de ezek legalább egész jópofára sikerültek, mert a játékosok ettek lángost, furcsán nézegették a túró rudit, aztán valahol a városban pózoltak – például az instant klasszikussá vált József Nádor téri porcelánfánál. Igen, ez így leírva elképesztően mesterkéltnek tűnik, de az elmúlt napok nyilatkozatai alapján simán elhittem, hogy a csapatok tagjai tényleg imádják Budapestet.

Nem noobnak való vidék

Az persze nem volt véletlen, hogy Palkovics pont vasárnap ment ki megszakérteni az esport helyzetét, mert tavalyhoz hasonlóan idén is a CS:GO volt az esemény húzóneve. A 350 ezer eurónyi pénzdíjból 300 ezret erre áldoztak be a szervezők, ez pedig az előzetes becsléseknek megfelelően már elég volt ahhoz, hogy az egészet idén is el lehessen adni lényegében csak a négy meghívott csapattal.

A ranglistás helyezések alapján amúgy papíron így is rosszabb volt a felhozatal a tavalyinál – az egyetlen top 10-es csapat a tavalyi győztes mousesports volt, a másik tavalyi döntős Virtus.pro azóta jóval hátrébb csúszott a ranglistán –, de ennél is furcsább volt, hogy a tisztán svéd Ninjas in Pyjamas és a tisztán brazil Made in Brazil meghívásával lényegében teljesen elengedték az egész banzáj alapját képező V4-es vonalat. A szervezők amúgy kvalifikáció terén is nyitottak a régión kívülre, a csehek és a szlovákok ágainak összevonásával megmaradt selejtezőt európai csapatoknak írták ki,  az innen bejutó dán Tricked pedig végül a döntőben 2:1-re verte a Virtus.prót, és

A CS:GO mellé ezúttal csak a Fortnite került be az esportversenyek közé, ez pedig maradt is a V4-es formulánál, és a négy ország legjobb játékosainak biztosított teret. A FIFA és a League of Legends ugyanakkor kimaradtak a felhozatalból, de Biró Balázs elmondása szerint mindkét játék okkal hiányzott az eseményről:

• A FIFA 20 éppen most kedden jelenik meg, így az a helyzet állt elő, hogy az előző játékban már, az újban meg még nem lehetett versenyt rendezni – a FIFA amúgy így is jelen volt, az érdeklődők a retro gamer sarokban nosztalgiázhattak a régebbi verziókkal.
• A League of Legends esetében pedig éppen most zajlik a kontinens feltörekvő csapatainak szánt bajnokság, a European Masters rájátszása, ahol két lengyel topcsapat is érdekelt, és nézőszámok tekintetében sem lett volna értelme konkurálni a sorozattal.

A hiányukat amúgy valamelyest sikerült pótolni, idén ugyanis a hagyományos sportokhoz kapcsolódva a nemrég megjelent kosaras NBA 2K20-ban, az autóversenyzős Gran Turismóban és a verekedős Tekken 7-ben is összemérhették a tudásukat a régió legjobbjai. A helyszíni versenyek közül egyértelműen a Tekken 7 volt a legszínvonalasabb, még úgy is, hogy a szombati csoportköröknél a szervezőknek mikrofon híján konkrétan papírlapokra írt nicknevekkel kellett körbejárkálnia, hogy megtalálják a soron következő versenyzőket.

felbuzdulva azon, hogy pár héttel ezelőtt ismét előszedtem a játékot a Steam könyvtáram mélyéről, de egy szoros és egy röhejesen sima vereség után rá kellett jönnöm, hogy nagyjából úgy viszonyulok a magyar közösségben játszó arcok legnagyobb részéhez, mintha LeBron James – vagy legjobb esetben mondjuk a magyar válogatott tagjai – ellen akarnék kosarazni. A teljesség kedvéért érdemes azt is megjegyezni, hogy a döntőt az a Why nevű lengyel srác nyerte meg, akivel a szombati kezdés előtt majdnem leültem gyakorolni, de a később látottak alapján igazából utólag hálás voltam, hogy valamilyen rejtélyes okból nem működött a fight stickem az ottani gépeken.

Megugrotta a szintet

A versenyek mellett a V4 Future Sports idén is megpróbált kicsit egy PlayIT-hez hasonló expó lenni, de az ingyenesség ellenére így sem nagyon láttam óriási tömeget a Gaming Arena névre keresztelt kiállítórészen a hétvége alatt. A tavalyi évhez képest ugyanakkor így is jóval többen mentek ki a rendezvényre, ami főleg a beengedés és az előzetes népszerűsítés terén tett előrelépéseknek volt köszönhető. A szervezők idén elengedték az egyébként is totál értelmetlen előzetes regisztrációt, és a korhatárnak is búcsút intettek: kísérővel 12 éves kor alatt is be lehetett menni idén, amit a látottak alapján amúgy rengeteg gyerek ki is használt.

A reklámkampánnyal is sikerült szintet lépni, a tavaly még szinte kizárólag online felületekre korlátozódó hirdetések mellett idén egy csomó plakát is hirdette az eseményt, Biró Balázs pedig azt is elmondta, hogy a rendezvény célközönségét is hatékonyabban tudták megcélozni. Ez tényleg mindenképpen üdítő volt a tavalyi év fejetlensége után, és szerencsére nem ment a helyszíni lebonyolítás rovására sem, a technikai szervezés ugyanis ezúttal is profi volt:

• a CS:GO színpad és a hozzá tartozó szakmai körítés lényegében bármelyik világversenyen megállta volna a helyét;
• a Fortnite-hoz teljesen egyedi, várra hasonlító színpadot építettek;
• és látogatói szemmel a sétálgatásra meg a helyi versenyekre szánt termet is jól összerakták.

Ez utóbbival kapcsolatban egyébként azért merültek fel problémák, a hétvége során a kitelepült partnerektől hallottunk olyat is, hogy gyakorlatilag semmi sem úgy valósult meg, ahogy eredetileg be lett ígérve, ez pedig bizonyos helyszíneken okozott kellemetlen perceket. Nekem látogatóként az kicsit kiábrándító volt, hogy még ha mindent tüzetesen meg is nézett az ember, egy óránál többet csak akkor lehetett itt eltölteni, ha le is ült játszani valamit. Mondjuk sorok legalább szinte sehol nem voltak, és az immerzív VR-szemüveges játékok mellett egy sor újdonságot is meg lehetett nézni, amiket idén a hivatalos oldalon is viszonylag könnyű volt megtalálni.

Ó V4, miért vagy te V4?

– merülhet fel ezek után a kérdés teljes joggal, és első szándékból igazából simán rá lehet vágni, hogy jó volt.

Önmagában az idei V4 Future Sports egy marha szórakoztató és színvonalas rendezvény volt, amin egyértelműen látszott, hogy a szervezők az elmúlt bő egy évben levonták a megfelelő következtetéseket a tavaly történtekből. A hangulat is remek volt, főleg a CS:GO meccsek alatt, Biró Balázs pedig elmondta, hogy szakmai részről is pozitívak voltak a visszajelzések. Az esemény előtt megrendezett konferencián az érintett országok ráadásul még szorosabbra fűzték a régiós együttműködést egy V4 koalíciós nyilatkozattal, amiben

• a versenyrendszerek harmonizálása mellett egy esetleges régiós ligarendszer gondolata is felmerült;
• a hosszútávú célok közt pedig az is szerepel, hogy a jövőben esetleg a többi országban is legyenek ehhez hasonló események.

Ezek elméletben mind remekül hangzanak, az viszont idén is kiderült, hogy ezt az eseményt egyértelműen a CS:GO viszi a hátán, ezen a fronton pedig most már tényleg csak halvány nyoma volt a V4-es törekvésnek. Azt már tavaly is leírtuk, hogy ekkora költségvetésből simán lehetne egy Dreamhack Budapestet is szervezni, de igazából már az is elég lenne, ha a szervezők kimondanák azt az idei verseny alapján félig már eleve a levegőben lógó tényt, hogy

Ebben az esetben megkötésektől mentesen mehetnének rá az impozáns pénzdíjjal az igazi topcsapatokra, és több mint valószínű, hogy a kibővített európai kvalifikáció is bevonzana egy csomó tehetséges, feltörekvő csapatot – ahogy ez idén a tornagyőztes Trickeddel tökéletesen be is bizonyosodott. A garantált magyar részvételnek így egy darabig nyilván búcsút inthetnénk, de a hazai szcéna fejlődését egyébként sem a menetrendszerű két csoportkörös vereség, hanem az MNEB, vagy akár a belengetett állandó regionális ligarendszer lennének hivatottak biztosítani.

Ez azt jelentené, hogy egy darabig biztosan csak a Salamander és a Budapest Five gálameccséhez hasonló esetekben láthatna magyar csapatokat a magyar közönség. Pár év múlva viszont lehetséges, hogy a mesterséges selejtező nélkül, alanyi jogon, nem pofozózsákként jutnának ki a tornára a V4-es csapatok, és ha valami, akkor ez tutira közelebb hozná a V4-es régióhoz a nemzetközi esportot.