A PS2 és a PS4 a világ legnépszerűbb játékkonzoljai, miközben az egy év múlva érkező a PlayStation 5-től pedig már most be van zsongva a játékvilág, de nem szabad elfelejteni az óriást, aminek a vállán ezek a konzolok állnak:

Ez a legtöbbeknek talán azért izgalmas, mert a Sony az előző évfordulókor is próbált kedveskedni a rajongóknak. Piacra dobtak egy limitált kiadású (12 300 darabbal gyártott) PS4-et, az eredeti konzol klasszikus szürke színében. Az Amazonon épp 540 ezer forintért adnak egy ilyet (az eredeti árcédulán 150 ezer forint szerepelt) , míg a PS4 Pro a cikk írásakor 110 ezer forintba kerül a PlayStation honlapján. Idén év elején pedig bejelentették, hogy a jeles év alkalmából kiadják mind a négy PlayStation-t 1:1-es méret- és súlyarányban kulcstartók formájában – csak igazi rajongóknak ajánlott.

Természetesen az összes limitált évfordulós konzol pillanatok alatt lerepült a virtuális polcokról, és mivel nem volt se gyorsabb, se erősebb, mint egy sima PS4, ez valószínűleg a nosztalgiának tudható be. Mert legyünk őszinték, van mire nosztalgikusnak lenni. 9 és fél év alatt 100 millió PlayStationt adtak el, a 12 éves ciklusa alatt pedig összesen 102 és fél milliót.

A Nintendo az utolsó pillanatban ugrott ki

A Sony PlayStation Japánban 1994. december 3-án került a boltokba, de a név nem volt teljesen új a közönségnek. A nyolcvanas évek vége felé a Nintendo – a videójáték-világ akkori éllovasa – CD-meghajtóval akarta megspékelni a következő konzolját, így összeálltak a Sonyval, hogy közösen létrehozzák a Play Stationt, vagy másik nevén a SNES-CD-t. 1991-ben akarták útjára indítani a koprodukciót, de a Nintendo akkori elnöke, Jamaucsi Hirosi (aki 1949-től 2003-ig vezette a vállalatot, amit egy kártyajátékgyárból az egyik vezető videojátékos vállalattá formált) átfutotta az 1988-as szerződést, amiben az állt, hogy minden játék, ami a konzolon CD-s formában megjelenik, azonnal a Sony karmaiba kerül. Ez nyilván nem tetszett az elnök úrnak, és titokban elkaszálta a Play Stationt.

Olyannyira rosszul érinthette ez a felismerés, hogy az 1991-es CES-en, ahol be kellett volna mutatni a Sonyval való közös munkájuk gyümölcsét, egy nappal azután, hogy a Sony bejelentette az együttműködést, a cég egyik vezetője színpadra állt, és közölte, hogy szakítanak a Sonyval, és inkább a holland Philipsszel dolgoznak együtt. Ezt egy rövid jogi huzavona követte, amit végül a Sony úgy oldott meg, hogy kidobta az eredeti Play Station terveit, és ezzel együtt leleményesen – hogy a Nintendo ne csaphasson le a projektre – a szóközt is elhagyták,

Ugyan hardvert tudtak gyártani a Sonynál, játékokat nem, így hasonló problémába ütköztek, mint amivel később a rivális Xbox One elvesztette a generációs versenyt: honnan lesznek saját gyártású játékaik? Több akkori nagy fejlesztőcéggel is leszerződtek, mint például a Namco vagy a Konami, és megvették a Psygnosis nevű csapatot, hogy legyen saját játékuk is. Ezekből az üzletekből került a Sony első konzoljára a Mortal Kombat 3 vagy épp a Wipeout.

1994. december 3-i megjelenése után Japánban egy hét alatt 100 ezer PlayStationt adtak el, fél év alatt pedig 2 milliót. A nemzetközi megjelenés előtt kétes ügyletekkel Japánból az USA-ba és Európába is szállítottak és adtak el PS-eket, jelentősen a bolti ár felett. A PlayStation reklámjaival inkább a fiatalabb generációkat célozták.

Mindenki 17 éves, amikor videójátékokkal játszik

– magyarázta Lee Clow, a Sony akkori kreatív igazgatója. Szerinte a fiatalabbak a kicsit idősebb, ügyesebb játékosokra akarnak hasonlítani, míg a felnőttek újra fiatalok akarnak lenni, mikor játszanak.

A nemzetközi közönségnek az 1995-ös E3-on mutatták be a konzolt, közvetlenül az után, hogy a Sega körbemutogatta a 399 dolláros vadiúj Saturnt. A Sega-t a Sony bemutatója követte, ahol bejelentették, hogy a PlayStation csak 299 dollárba kerül majd. Hiába, akkoriban még a vadnyugathoz hasonlított az ipar.

Ha egy szekér megindul

Az amerikai induláskor mindössze 17 PS-kompatibilis játék szerepelt a katalógusban, de így is 100 ezren rendelték elő. 1995 végére a PlayStation már maga mögött hagyta az ötödik generációs versenytársait, a Nintendo 64-et és a Sega Saturnt is. Ezután jó pár évig a videójáték-ipar meghatározó konzolja tudott maradni.

Ami nem csoda, hisz teljes pályafutása alatt olyan játékok jelentek meg PS-re, mint a Metal Gear Solid, Kodzsima Hideo (Death Stranding) harmadik Metal Gear-játéka; a Gran Turismo, a legnépszerűbb PS-játék több mint 10 millió eladott példánnyal; a vadászrepülős Ace Combat 2; a mára szépen ráncfelvarrt Crash Bandicoot; vagy a Rayman; de a konzolon kezdte pályafutását a Resident Evil-sorozat is. Az utolsó játék, amit az eredeti PlayStationre is kiadtak, a FIFA Football 2005 volt.

Ahogy teltek az évek, az újabb verziókkal javították a hardveres gyermekbetegségeket, bár az átlagvásárlónak talán a kimenetek fogyása volt a leglátványosabb. 2000-ben piacra dobták a PS One-t is, ami a konzol kisebb, könnyebb verziója volt. A megjelenési évében ez volt a legnépszerűbb konzol a piacon, még a szintén abban az évben megjelenő PlayStation 2-t is lekörözte. Az első PlayStation legutolsó változata a 2018. december 3-án megjelent PlayStation Classic volt. Ez a konzol az eredetihez képest majdnem feleakkora, és 20 előre letöltött játékkal együtt árulták, valamint kétvezetékes kontrollerrel (pont olyanokkal, mint amilyenek az eredeti, joystick nélküli kontrollerek voltak).

A Sony első, eszméletlenül sikeres kísérletét a videójáték-iparban egy másik nagy durranással követte, a PlayStation 2-vel. A konzol 2000-ben jelent meg, 2013-ig gyártották, és 155 millió eladott darabbal a mai napig a világ legnépszerűbb otthoni játékgépe. Ahhoz képest, hogy a kilencvenes évek elején a Sony még azt se tudta, mi fán terem az a Konami Code, a videójátékos üzletág 2018-ban már közel 21 milliárd dollár (6300 millió forint) bevételt hozott a cégnek.

Az eredeti PlayStation számokban:

• 12 év;
• 2 MB RAM;
• 3 különböző kontroller, köztük a mai napig használt DualShock;
• 102,5 millió eladott konzol;
• 7918 játék;
• amikből 962 milliót adtak el.