A hatvanas évek Spider-Man rajzfilmsorozata ikonikus nyitó dallamának refrénjében hallhattuk mindig a „figyelmeztetést”: „Nézd csak! Itt jön a Pókember!” A 2018-as PlayStation-exkluzív címében már egyszer megérkezett az egyik hálóvető szuperhős, most viszont Peter Parker elutazott, és Miles Morales, az Irány a Pókverzumból is ismert, fiatal afroamerikai srác helyettesíti.

Mostanában terjedő facebookos mém, hogy míg az USA-ban Spider-Man: Miles Moralest kaptak a PlayStation-rajongók, addig nekünk, európaiaknak 

jutott. (A „mile” ugyanis az USA-ban használatos „mérföld” angol megfelelője is.) Persze a poén egyben arra is utal, hogy míg az amerikai gamerek egy héttel korábban (november 19. helyett november 12-én) nyüstölhették – a PlayStation 5-tel együtt, mivel nyitócím volt az új konzolra – az új Pókember-játékot, addig a régi kontinens gamereinek maradt a PS4 vagy a PS4 Pro és az általa nyújtott régebbi teljesítmény. Egyelőre mi magunk is PlayStation 4 Pro konzolon vethettük bele magunkat Miles Morales kalandjaiba.

Az új Pókfej a városban

Miles Morales már egy ideje ismert karakter a Pókember-univerzumban, hiszen Peter Parkert már 2011-től a képregényekben is helyettesítette egy ideig, illetve a 2018-as Pókember: Irány a Pókverzum! című egész estés animációs filmnek is ő volt a főszereplője.

Az egyaránt 2018-ban megjelent PS4-es Spider-Manbe Miles szintén bekerült, és bár ott még Peter Parker mellett nem lengedezett a hálóján, a játék utolsó, kreditek utáni képsorok alapján elég egyértelmű utalást kaptunk arra nézve, hogy a Peter képességeit megkapó srác előbb-utóbb szerepelni fog egy DLC-ben vagy egy különálló, teljes értékű folytatásban. Végül idén kiderült, hogy az Insomniac fejlesztőcsapata utóbbival ajándékozza meg a Pókember-rajongókat és a PlayStation-gamereket egyaránt.

Nagy kavarás volt akörül is, hogy most akkor csak PlayStation 5-re vagy az előző generációra is megjelenik-e a Spider-Man: Miles Morales – először úgy volt, hogy Parker társa csak az új generáción teszi tiszteletét, végül elég nagy meglepetésre a Sony úgy döntött, hogy a mostani generáció – a PS4 és PS4 Pro – tulajdonosait sem hagyja ki az új kalandból. Már csak annyi kérdésünk maradt tehát, hogy az felér-e majd a 2018-as sikerjátékhoz?

Mester és a tanítvány

Miles Morales pókkalandja az utolsó játék New York-i eseményei után alig pár hónappal kezdődik. Ez alatt az idő alatt Miles Moralest Peter Parker alaposan kiképezte, és az új hős már elég magabiztos az erejében ahhoz, hogy egyedül maradjon New York egyetlen Pókembereként, míg Peter a tengerentúlra indul nyaralni. Miles pechjére pont ez idő alatt keveredik bele – ráadásul 

– egy igen komoly városi háborúba, amely egy gátlástalan nagyvállalat és az ellene harcoló földalatti szervezet között zajlik. A mega nagyvállalat, a Roxxon ugyanis elkezdi kibővíteni a Nuform energiával kapcsolatos kezdeményezését Harlem egész területén, amivel egy újfajta energiaforrást kínál a lakosság számára és persze rekordnövekedést érve el a vállalatnak. Ugyanakkor a The Underground néven ismert és a The Tinkerer nevű vezetője által vezetett rivális frakció különféle 

próbálja megakadályozni a Roxxont abban, hogy növelje befolyását, és elérje céljait.

A játék sztorija legalább annyira élvezetes, mint az előző részé, és Miles is éppannyira szimpatikus, mint a 2018-as Peter Parker. Nem véletlenül pontosítottam utóbbit az évszámmal, ugyanis a készítők valamilyen furcsa indíttatásból lecserélték Peter Parker arcmodelljét az új részben és az előző PS5-re felfrissített változatában is. John Bubniak megszokott arca helyett immár Ben Jordanét láthatjuk, aki ugyan tényleg jobban hasonlít Tom Hollandra, aki a filmvásznon alakítja Pókembert, viszont az új fizimiska nekem valahogy kevésbé szimpatikus. (Persze ez szubjektív.) 

A történet viszont kellően fordulatos, időnként nagyon emberi, máskor epikus vagy éppen vicces, és még nagyobb meglepetés az, hogy egy-két „szupergonosz” karakterről csak a játék során derül ki, hogy valójában kicsoda. A pozitív karakterek tényleg szimpatikusak, a rossz arcokat pedig gyűlölni fogjuk.

Új vagy régi hős, de egy Pókember munkája sosem ér véget

A játékmenet nem sokat változott – éppolyan élvezetes és viszonylag változatos, mint az előző részé. Miles pókgúnyájába bújva a hatalmas felhőkarcolók között lengedezve dumálhatunk a különféle barátainkkal, kapcsolatainkkal, és így vehetjük fel a küldetéseket, illetve így kapjuk meg a konkrét helyszíneket, ahová oda kell érni, hogy feladatunkat végrehajtsuk. Miles új pókszerkókat kapott, és az új srác talán kissé nyüzügébb Parkerhez képest, viszont ugyanúgy fogunk vele ide-oda ugrálni és a hálónkat vetve repkedni, miközben osztjuk a pofonokat, és szó szerint behálózunk mindenkit, aki szembe mer velünk szállni.

Az akció most is rendkívül

részben amiatt, mert új képességeket is kaptunk. Miles például egyfajta „bioárammal” rendelkezik, és ennek köszönhetően tud a „méregvetés” különféle változataival megrázó élményt okozni minden ellenségének. A másik új szuperképesség a láthatatlanság, amely szintén Miles saját képessége (ezt a Pókverzum című filmben is láthattuk), ami iszonyúan jól jön, amikor a póksráccal éppen csehül állunk harc közben, és egy kicsit félre kellene vonulni, hogy feltöltődjünk, és aztán lesből támadhassunk. Végül kaptunk egy olyan extra kütyüt is, amellyel olyan Pókember-hologramokat tudunk megidézni, akik mellettünk harcolnak majd egy rövid ideig. Ezek az új extrák még inkább feldobják az egyébként is rendkívül dinamikus és jól kidolgozott harcrendszert.

Mostani konzolokon sem csúnya

Bár az új Spider-Man grafikája nyilván PS5-ön tud igazán kibontakozni, ettől függetlenül PS4 Prón sem kell panaszkodnunk a látvány miatt. 

és még ha a ray-tracing hiányában annyira nem is profik a tükröződéseffektek a felhőkarcolók hatalmas üvegfalain és ablakain, mint nextgenen, ettől függetlenül azért bőven lesz látványosságban részünk ezen a téren is. Az animáció is éppoly kidolgozott és realisztikus (már amennyire a realizmus szó egy szuperhősjátékra jellemző lehet), mint korábban, és az átvezetőknél az új karakterek fizimiskája, tekintetük is teljesen élethű és filmszerű. A YouTube-videók és -elemzések tanúsága szerint nincs eget rengető különbség a PS4 és a PS5 grafikai részletessége között, igazából a töltési idő az, ami PS4-en jóval hosszabb, mint PS5-ön, ahol szinte azonnal a játékban találhatjuk magunkat. Nyilván nem ez a keresztgenerációs játék lesz az, amely alapjaiban forradalmasítja a látványvilágot az új konzolon – erre nem is számítottunk –, viszont a látványvilág miatt semelyik konzolnál sem kell panaszkodnunk.

Mindenki megkaphatja a Pókját

A Spider-Man Miles Morales egy rendkívül kellemes, nyílt világú akció-kaland „spin-off” (mellékvágány) – nyilván a két Pókember interaktív kalandjai ennyivel nem értek véget PlayStationön. Pozitív húzás volt a Sony részéről, hogy nem erőltették, hogy csak nextgen legyen a játék, így azok is játszhatnak vele, akik például amiatt nem tudtak PS5-öt venni, mert karácsonyig kifogytak a készletek. Ugye azt már régóta tudjuk, hogy „nagy hatalommal nagy felelősség jár” – ez pedig a kis PlayStation 5-készletre is igaz.