Nehéz lenne azt állítani, hogy a Sony visszafogottan kezelte volna tavaly a videójátékos generációváltás előtti időszakot. Már a júniusban megjelent The Last of Us Part II is jelezte, hogy a PlayStation 4-ben bőven van még rejtett tartalék ahhoz, hogy maradandó játékélményekben részesüljünk a leköszönő konzolgeneráció utolsó hónapjaiban. 

Ezen a vonalon haladt tovább a Sucker Punch által fejlesztett Ghost of Tsushima is, amely kiváló játékmechanikai megoldásai mellett egy emlékezetes, Kuroszava szamurájmozijainak hangulatát idéző történettel írta be magát a PlayStation legjobb játékai közé.

A lelkes szakmai fogadtatás mellett a közönségsiker sem maradt el, így valahol elkerülhetetlen volt, hogy a Ghost of Tsushima, picivel több mint egy évvel eredeti megjelenése után, kapjon egy korszellemnek megfelelő ráncfelvarrást, amely már a PlayStation 5 képességeit is ki tudja használni. Ennek eredménye lett az idén augusztus 20-án megjelent Ghost of Tsushima Director's Cut, ami a kötelező finomhangolások mellett egy új bejárható szigettel, minijátékokkal, izgalmas történetekkel és küldetésekkel kívánja visszacsábítani a játékosokat a középkori Japán mongol inváziójának vészterhes korszakába. Nézzük is meg, milyen sikerrel!

Semmi sincs ingyen

Bár alapvetően örülni szoktunk, amikor régi vagy régebbi kedvenceink visszatérnek, a Ghost of Tsushima esetében némileg visszafogott lelkesedéssel fogadták a játékosok az újgenerációs változat bejelentését. Ez persze nem is olyan meglepő, hiszen – szemben például a Final Fantasy VII Remake INTERgrade-del vagy a hamarosan megjelenő The Witcher 3: Complete Editionnel – a Ghost of Tsushima Director's Cut nem egy ingyenes next-gen upgrade. Ha már rendelkezünk a játék PS4-es változatával, és szeretnénk a PlayStation 5-re költöztetni az újgenerációs élményt, külön kell fizetnünk az upgrade-ért, illetve az Iki-szigetet tartalmazó kiegészítőért.

Pánikra persze semmi ok, hiszen a Ghost of Tsushima Director's Cut egy meglehetősen gazdagon megrakott csomag lett, ugyanakkor joggal merül fel a kérdés, hogy megéri-e beruházni egy lemezes változatban teljes áron kínált játékra, amely már több mint egy éve a piacon van.

A mongolok már a spájzban vannak

A játék alaphelyzete természetesen nem változott: 1274-ben járunk Japán Cusima nevű szigetén, a mongol invázió idején. Egy fiatal szamuráj, Szakai Dzsin bőrébe bújunk, aki a busidó szigorú szabályai szerint él és harcol, ám a mongolokkal való nem túl kellemes találkozás kételyeket ébreszt benne, harcmodorában pedig egyre távolabb sodródik a nemes harcosok útjától. A Director's Cutban Cusima szigete mellett lehetőségünk nyílik Iki szigetét is bejárni, amely az eredeti játékból ismert küldetések, felfedezhető helyek és tárgyak mellett egy különálló sztoriszálat is kapott; a kiegészítő ugyan önmagában is élvezhető, mégis szervesen kapcsolódik az alapjátékban feltart történetbe. Iki szigetéről viszont egy kicsit később!

Akik a tavalyi megjelenés óta már bejárták Cusima szigetét, nem sok újdonsággal fognak találkozni, ám a technikai finomhangolásnak köszönhetően a Ghost of Tsushima elképesztő látványt nyújt PlayStation 5-ön 4k-s felbontás és 60fps mellett. Az SSD-nek köszönhetően ráadásul gyakorlatilag megszűntek a töltési idők, a térképen történő gyorsutazás csupán néhány másodperces mutatvány, összességében tehát egy jóval gördülékenyebb, simán játékmenetet nyújt a Ghost of Tsushima újgenerációs változata. Ehhez képest apróságnak tűnik, mégis sokat hozzáad az élményhez a PlayStation 5 DualSense kontrollere; a haptikus visszajelzésnek és adaptív ravasznak köszönhetően még immerzívebbé válik az élmény, legyen szó játékbeli lovaglásról, az íj megfeszítéséről vagy az összecsapások intenzitásáról. Szintén nem látványos, de fontos változás, hogy immár a japán szinkronnál is a beszédhez igazították a karakterek ajakmozgását. A vizualitás mellett a hangra sem lehet panasz: a játékot immár 3D-s hangzásban élvezhetjük, ha rendelkezünk a megfelelő eszközökkel.

Iki szigetén a helyzet változatlan

A technikai szépségtapaszok és az optimalizáció mellett a legfontosabb újdonságot a fentebb is említett Iki szigete kiegészítő rejti. Az alapjáték első fejezete után lehetőségünk nyílik a Japán partjaihoz közelebb eső kis szigetre is eljutni, ahol csempészek, rablók és egyéb kétes hátterű egyének élnek leginkább, ám még ennél is nagyobb gond, hogy mongolok itt is partot értek. Ráadásul a cusimai különítményhez képest némileg mások is, vezetőjük egy Sas néven ismert sámánasszony, aki egy erősen hallucinogén méreggel sanyargatja a helyieket.

Ez már önmagában is komoly veszélyekkel kecsegtet főhösünk, Dzsin számára, a helyzetet azonban tovább súlyosbítja az ifjú harcos származása is, Iki lakosai ugyanis rossz emlékeket őriznek a szamurájokról és kiváltképp édesapjáról, akit Iki mészárosaként is emlegetnek. Dzsinnek tehát az új veszélyek mellett saját múltjával is szembe kell néznie, amit az írók egy élvezetes, ugyanakkor kicsit kiszámítható, körülbelül 10 órás sztoriba sűrítettek. Ez első pillantásra sovány tartalomnak tűnik, Iki szigete azonban tartalmaz még számos mellékküldetést, begyűjthető tárgyat és jó néhány valóban élvezetesre sikerült minijátékot. Egy kis arénában például fakarddal küzdhetünk meg a helyi vagányokkal, emellett a szigeten számos helyen íjászpróbákon is bizonyíthatjuk képességeinket. A sziget felfedezése során különböző állatszentélyeket is találhatunk, ahol egy zenés minijáték segítségével csalhatjuk vissza a szent állatokat, hogy aztán jól megsimogassuk őket.

Ha Iki szigetének minden apró zugát és titkát szeretnénk felkutatni, már egy jóval masszívabb, inkább a 20 óra felé közelítő játékidővel érdemes számolnunk. Az újdonságok mellett ráadásul ezen a szigeten is találunk szétszórva forrásokat, haiku költésre alkalmas helyszíneket és persze bambuszgyakorlókat.

Fontos megjegyezni, hogy bár viszonylag korán eljuthatunk Ikire, az itteni harci kihívások lényegesen komolyabb játékismeretet igényelnek. A helyi mongol egységek között van például egy teljesen új típus, a sámán, aki sajátos harci énekével motiválja társait, akik ezáltal még ádázabb módon küzdenek. Szerencsére nekünk sem kell pironkodnunk, ha harcról van szó: a megszokott szamurájos harcmodor sajátosságai mellett immár lovasrohamra is képesek vagyunk, illetve egy izgalmas mitikus történet teljesítése után megszerezhetjük a szarugami páncélt, aminek viselése új ízt ad, az egyébként is élvezetes harcrendszernek. Ha ezt a páncélt használjuk, csupán a tökéletesen időzített hárítások működnek, cserébe viszont jelentős kárt okozhatunk támadóinkban. Erre a páncélra tekinthetünk egyfajta nehezítésként is, használata viszont rendkívül szórakoztató, a tapasztaltabb játékosoknak, akik kellően mélyen ismerik a harcrendszert, igazi csemege lehet a cusimai kalandok során.

Imádlak, szomorú szamuráj

A Ghost of Tsushima Director's Cut fejlesztői jó ízléssel és kellő műgonddal nyúltak az alapanyaghoz, persze nem volt nehéz dolguk, hiszen mindenféle beavatkozás nélkül is egy kiváló játékról beszélhetünk. A rendezői változat viszont mind látványában, mind hangulatában képes hozzátenni az eredeti élményhez, az új történeti szál és bejárható terület pedig tartalmaz annyi újdonságot, hogy azok számára is izgalmas legyen Cusima szellemének története, akik egyszer már átélték a legendát.