A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség és a szoftverfejlesztő vállalat a hírek szerint természetesen az anyagiakon szólalkozott össze, ami nem új keletű dolog, de a szakítás most, közel 30 év után következett be. Hogy mekkora jelentőséggel bír egy videójáték, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy maga a FIFA elnöke, Gianni Infantino jelentette be, hogy más fejlesztőkkel ugyan, de folytatódik a sorozat.

Csakhogy az EA sem vonul ki a piacról, EA sports FC néven dobja majd piacra jövő évi fejlesztését, így ha a japán KONAMI Pro Evolution Soccer sorozatát is idevesszük, nem kevesebb, mint három focis alternatívánk lesz majd jövőre a konzolok vagy éppen a számítógépek előtt.

A FIFA és az EA válása sok kérdést vetett fel, leginkább azt, hogy mekkora effortot tesznek majd bele a programozók a széria utolsó darabjába azzal a tudattal, hogy jövőre már külön utakon folytatják. Korábban is érte kritika a fejlesztőket azzal kapcsolatban, hogy a játékmenten alig változtattak, különböző ráncfelvarrásokkal próbálták elterelni a figyelmet a rendre felmerülő problémákról és szinte ugyanazt a játékot kapják meg a felhasználók új köntösbe bújtatva, nem kevés pénzért cserébe.

Nos, a külsőségek módosításaira ezúttal sem lehetett panasz, a játékmenetben pedig szintén tapasztaltunk pozitív és negatív reformokat egyaránt.

Az aranytojást tojó tyúk: Ultimate Team

Mindenek előtt szögezzük le, hogy a FIFA 23-at nem egy új generációs konzolon próbáltuk ki, hanem a világon továbbra is a legtöbbet használt PS4-en teszteltük. Ez abból a szempontból nagy kár, hogy így a Hyper Motion 2.0 technológiából nem kaptunk ízelítőt, amely többek között rengeteg új mozgásanimációt, labdakezelési mechanikát és pontrúgásrendszert ígér, ez azonban csak a Play Station 5, az Xbox Series X és a PC-s felhasználók kiváltsága.

Ami a meglévő tapasztalatokat illeti, a FIFA 2000 óta lelkes rajongója vagyok a sorozatnak, azóta minden egyes verzióval játszottam, sportújságíróként pedig a futball sem áll annyira messze tőlem, így a FIFA-világában nagyképűség nélkül nevezhetem rutinosnak magam.

Bár a karrier-, és az utóbbi években egyre inkább promotált VOLTA-játékmódot is sokan kedvelik, a felhasználók legnagyobb része az Ultimate Team miatt vásárolja meg a játékot, amely joggal nevezhető az alcímben is jellemzett aranytojást tojó tyúknak. 

A csapatépítés során ugyanis FIFA-pontok vásárlásával nagy előnybe kerülhetnek a játékosok, éppen ez a fajta Pay to win!, vagyis Fizess és nyerj! koncepció szúrja a legtöbb játékos szemét, de ha már napjainkban a futball elüzletiesedett, miért jelentene ez alól kivételt a világ legnépszerűbb focis szoftvere...?

A legnagyobb változtatás idén a chemystry-rendszerben történt, immáron ugyanis nem követelmény, hogy a szomszédos poszton lévő csapattársakkal legyenek összhangban a futballistáink, elég, ha a keretben van egy számára nemzetiségben vagy bajnokságban passzoló játékos. Ez szerintünk mindenképpen pozitívum, hiszen így jóval szabadabb kezet kapunk a csapatépítéshez.

Egy új és szórakoztató játékmód is bekerült az idei Ultimate Teambe, amely a Moments fantázianevet kapta – itt csillagokat gyűjthetünk, ha az adott meccsszituációban elvégezzük a kért objectiveket (támadásban, védekezésben egyaránt), a csillagok pedig különböző pakkokra és rewardokra válthatók be.

De térjünk rá a lényegre: magára a játékmenetre. Az utóbbi években az volt a jellemző, hogy a felhasználók játéktudásától függetlenül leginkább a focisták sebessége volt a kulcs: egy gyors támadó könnyedén kompenzálta az őt irányító skilljeit, a sprint gomb lenyomásával sokszor támadásokat sem kellett építeni, átrohanva az egész pályát már csak az ajtó-ablak ziccert kellett belőni.

Azt nem állítjuk, hogy idén nincs szerepe a pace mutatónak, az viszont biztos, hogy jóval kevesebb, mint korábban, ez pedig mindenképpen dicséretes. A védekezés is megváltozott, aki tudja olvasni a játékot, az könnyebben szerelheti az ellent és indíthatja a kontrát. Az viszont továbbra is rendkívül idegesítő, hogy bár azt ígérték, a mesterséges intelligencia szerepét csökkentik, az AI engem gyakrabban szerelt, mint az aktuális rivális...

Az ide-oda pattogó labdákat már megszokhatták a rutinos gamerek, ezen a téren drasztikus változásról sajnos nem tudunk beszámolni, egy támadáson belül előfordul, hogy háromszor sem elég labdát szerezni, ha a FIFA istenei úgy akarják, akkor is visszakerül az ellenfélhez... A játékvezetői ténykedés sajnos továbbra is botrányos, az előnyszabály alkalmazása tragikus, emellett egyszerű mezőnyfaultokért is képesek sárga, illetve piros lapot osztogatni, máskor viszont egyértelmű szabálytalanságot engednek el, akár a büntetőterületen belül is... A kapusok mozgása és reakciói viszont fejlődtek, mert bár a való élethez hasonlóan itt is képesek potyázni, bravúrokat is bemutatnak, akár ziccerekben is.

Az biztos, hogy szokni kell az új gameplay-t, amelyben a tudatos támadásépítés, az egyérintős passzok és a szélről érkező beívelések tűnnek egyelőre metának, vagyis a jelenleg legjobban működő stratégiának. Egy hét alatt nagyjából 50 meccset tettem a játékba a különböző módokban, szerencsére inkább több, mint kevesebb sikerrel.

Az továbbra is bosszantó, hogy a legtöbb vereség alkalmával az ellenfelem rendre túlrúgta az xG mutatóját, amely a helyzetek minőségét vizsgálja, míg én a statisztika alapján az elvárható 5-6 találat helyett mondjuk, csak kétszer vettem be a kapuját, ezt azonban a 22-es verzióban már megszokhattuk. Éppen ezért a helyzetkihasználást idén még fontosabbnak érzem, mint az előző kiírásban, főleg mert a már említett, új védekezési mechanizmus miatt az első hátul elkövetett hiba végzetes lehet. És ha már a passzok az imént szóba kerültek: 

Egy érdekes újítást még bevezettek a fejlesztők, amelyet Power Shotnak, vagyis Erő Lövésnek kereszteltek el. Ilyenkor a megfelelő kombinációk megnyomásával az akciójátékokhoz hasonlóan kissé belassul és ráközelít a kamera a lövésre készülő játékosra, aki bődületeset bikázik a labdába. Fontos, hogy az analóg segítségével jól adjuk meg az irányzékot a löketnek, különben a „jó lövés, bedobás” klasszikussal találkozhatunk, akár még ziccerben is, ám ha kaput találunk, az szinte biztos gól.

Megmondom őszintén, nekem a Tsubasa kapitány és A pálya ördögei animék jutottak eszembe erről az innovációról, ott láttam hasonlókat, egy 2023-as virtuális focis játéktól számomra eléggé életidegennek tűnik. Vajon mi lesz a következő fejlesztés? Ha három vagy annál több góllal nyerünk, jöhet a Mortal Komatból ismert Fatality...?

A viccet félretéve és összegezve a tapasztalatokat ezúttal nem érheti az a vád a készítőket, hogy nem mertek komolyabb változtatásokat eszközölni a sorozatban. 

Legalábbis az első patchig, a tapasztalat ugyanis azt mondatja velünk, hogy az első javítócsomag frissítése után egy teljesen új játékot kapunk és minden kezdődhet elölről. Az EA búcsújának mindez aligha tenne jót, de hogy a vancouveri fejlesztők hogyan viszonyulnak ehhez a kérdéshez, az hamarosan kiderül!

(Borítókép:  Axel Heimken / picture alliance / Getty Images)