Félelmetes belegondolni is, de nem kevesebb mint 13 év telt el azóta, hogy az Alan Wake című horrorjáték ihlethiánnyal küszködő íróját elnyelte az a bizonyos tó Bright Falls városa mellett. Bár a finn Remedy Entertainment alkotása egészen gyenge eladási számokkal indított a megjelenését követően, szájhagyomány útján terjedt a jó híre, és hirtelen kultikus alapműként kezdték el számontartani a gamerek. Egy olyan videójáték volt ez, amely a Stephen King-regények és a Twin Peaks hangulatát ötvözte egybe, érdekes harcrendszerrel megfűszerezve. A Sam Lake által vezetett írócsapat olyan tévésorozatos körítést adott ráadásképp az Alan Wake-nek, ami már csak hab volt a képzeletbeli tortán. Epizodikus formátumban, váratlan fordulatok és cliffhangerek által meglepve bújhattunk Wake bőrébe, aki pisztollyal és zseblámpával kelt harcra a sötét erőkkel, hogy visszaszerezze elrabolt nejét.

Az Alan Wake végén elhangzó kultikus mondat, miszerint ez nem egy tó, hanem egy óceán, jó sokáig tartotta lázban a fanokat, akik évről évre egyre inkább elvesztették a reményt, hogy valaha ez a némiképp rejtett gyöngyszem folytatást kaphat. A Remedy próbálkozott mindennel, az időutazós Quantum Break bár utalgatott Wake történetére, még csak meg se közelítette a horroríró időközben több nagy DLC-vel, például az American Nightmare-rel kiegészülő meséjét. A 2019-es Control ehhez képest már közelében járt annak a zsenialitásnak, amit az Alan Wake képviselt, főleg nagy volt az öröm, amikor kiderült, hogy Jesse Fadenék egy univerzumban helyezkednek el a Bright Fallsban történtekkel.

2021-ig kellett várnunk arra, hogy az Alan Wake megint komolyabban életjelet mutasson magáról, ekkor adták ki az első rész Remastered verzióját, és mindez egyenes irányt jelentett a folytatáshoz. Az Alan Wake 2 bár polcokra nem került, hiszen csak digitális kiadást kapott költséghatékonysági okokból, felért a magas elvárásainkhoz. Sőt, egy olyan bizarr, rettenetesen ijesztő játékot üdvözölhettünk október 27-én a személyében, amely simán a Resident Evil-játékok trónjára tör túlélőhorrorként. És ha mindez nem lenne elég, az Alan Wake 2 úgy mossa össze az élő szereplős filmek műfaját és a gyönyörűen animált videójátékok látványvilágát, amire eddig példát nemigen láttunk.

Az Alan Wake 2 története ismételten Amerika legsötétebb hangulatú kisvárosába, Bright Fallsba kalauzol, csakhogy ezúttal egy Saga Anderson nevű FBI-os nyomozónővel kezdjük egy nyugtalanító, rituális gyilkosság felgöngyölítését. Az Alan Wake 2 készítői kemény fába vágták a fejszéjüket, amikor úgy döntöttek, hogy kedvenc írónkon kívül még egy játszható karaktert a rendelkezésünkre bocsátanak. A Melanie Liburd által eljátszott és szinkronizált nyomozónő abszolút hozza a kötelezőt, kiegészülve társával, a Sam Lake-ről mintázott Alex Casey-vel, akik nagyjából már az első két játékórában úgy kezdik érezni magukat, mintha a földi pokolban járnának. Nem tévednek nagyot,

A játék azon része, amely Saga Anderson felett engedi át az irányítást, teljesen olyan, mintha a True Detective és a Hannibal kombinációját élnénk át kontrollerrel a kezünkben. Nyomozunk, kikérdezünk embereket, hogy aztán teljes erőből menjünk neki a sötétség által megszállt szörnyetegeknek. Nagy ötlete az Alan Wake 2-nek nemcsak az, hogy Saga személyében egy kidolgozott, érdekes háttérrel rendelkező női karaktert tesz meg társfőszereplőjének, hanem az is, hogy a nyomozós téma új, soha nem látott és forradalmi mechanikát ad hozzá a játékhoz. Sagának van egy Mind Place nevű mentális szobája, ahova elvonulhatunk, hogy összefüggéseket keressünk, profilozzuk a gyanús személyeket, és összerakjuk az egyre betegebb és komplexebb rejtélyekre a megoldást.

A játékmenet egyébiránt Saga történetében emlékeztet legjobban az eredeti Alan Wake-re, itt a démonok által megszállt emberekből először zseblámpával kell leszedni a védőburkot, hogy pisztolygolyókkal megkínáljuk őket. Ami a Resident Evilhez közelibbé teszi viszont az új Alan Wake-et, hogy a harcok tempója lassult, túlélőhorrorosabb az egész ahelyett, hogy a Resident Evil 4 akciódús iramához hasonlítana, mint az eredeti. Nem elhanyagolandó tény, hogy bossok, bitang erős és kihívást jelentő főellenségek is kerültek a Remedy újdonságába, ezek előtt az összecsapások előtt pedig nemritkán puzzle-öket kell megoldanunk, beteges labirintusokban kell bolyonganunk.

A legnagyobbat a készítők Alan Wake szálán újítottak, bár a harcok az árnyszerű gonoszokkal itt is emlékezetesek és izzasztóak, mégis a fő hangsúly a fejtörő részekre került, az elénk kerülő jeleneteket akár az írógépünk mellé ülve át is írhatjuk. Sőt, muszáj átírnunk, máskülönben nem gördül tovább a narratíva gombolyagja. Emellett Alannek van egy különleges lámpa a birtokában, amelynek segítségével változtathat környezetén, neki is lehetősége van elvonulni a saját Mind Place-ébe, ami egy írószoba, és ahol kidolgozhatja Return című regényét úgy, hogy megmeneküljön a Sötét Helyről.

Igen, az alapvetés nagy vonalakban hasonló, mint az első részben, van egy regény, ami a kulcsot jelentheti a megváltáshoz, de amire egyáltalán nem emlékszik Wake. Útja során azonban még a 2010-es játékhoz képest is meghökkentően fura figurák állják az útját, köztük az ördögi talkshow-műsorvezető, Mr. Door (David Harewood), a kicsit sem Max Payne, Alex Casey (Sam Lake), valamint Wake mindenféle variánsa, a filmkészítő Thomas Zane és a démoni Scratch, de azért pártfogónk is akad szerencsére ebben az egész őrületben, a seriff Tim Breaker (Shawn Ashmore) személyében. A Control Ahtijáról nem beszélve, aki itt is mindkét dimenzióban szerepel, kulcsfontosságú karakterként, erősítve az Alan Wake 2 amúgy is remek mítoszán.

Aki nem bírja a jumpscare-eket, annak az Alan Wake 2-t nem ajánljuk, simán elképzelhető, hogy a későbbiekben a Remedy kiszed a játékból pár felesleges ijesztgetést, e tekintetben kicsit túltolták a biciklit Sam Lake-ék, de minden más szempontból egy olyan játékot raktak össze, ami az év egyik legjobbja, vagy inkább A Legjobbja. Az élő szereplős jeleneteket nagyszerűen vegyítik össze a gyönyörű, hangulatos pályadizájnnal. Legyen szó a Bright Falls melletti tóról, a Valhalla Nursing Home nevű idősek otthonáról, arról a bizonyos vidámparkról, egytől egyig mind hátborzongatóak. Wake szálán pedig adjunk hozzá még egy folyamatos paranoid hangulatot, ami abból fakad, hogy fogalmunk sincsen, hogy mikor ugrik ránk valamelyik árny, és megkapunk egy olyan videójátékot, amelynek 20-25 órája alatt négy-öt infarktust simán kihord az ember lábon. Az Alan Wake külsejét kölcsönző Ilkka Villi, valamint a karakter szinkronhangja, Matthew Porretta újfent tökéletesen működnek együtt, a szerző csapzottabb, hosszú hajú, nagy szakállú, idősebb, még az első részhez képest is megviselt főhősét ennyi idő elteltével is remekül töltik meg ők ketten élettel.

Az Alan Wake 2 teli van emlékezetes momentumokkal, a musicales pálya, amit kis híján kivágtak a játékból, úgy zseniális, ahogy van, de az első részt megidéző koncertes összecsapás is abszolút kiemelkedő videójátékos mozzanat ebből az évből.

A csavaros és egyenesen kiszámíthatatlan történet, a feszült játékmenet és a gyönyörű grafika mellett is simán viszik a zenék a prímet a Remedy horrorújdonságában, a Poets of the Fall mellett más zenekarok is csak az Alan Wake 2-höz megkomponált számokkal jelentkeznek, amelyek emelik az amúgy is – pár apróbb bugtól eltekintve – tökéletes összképet.

Lake a szíve-lelke egyértelműen ennek a franchise-nak, aki lassan a videójáték-ipar David Lynchévé avanzsál, amellett, hogy a művészete helyenként Bryan Fullerre és Nic Pizolattóra is emlékeztet egyszerre. Ő az, aki ha az Alan Wake mellett marad, biztosan méltó lezárást ad a játéksorozatnak, persze előtte jön még két DLC a játékhoz, úton a Max Payne-remake, és valószínűleg csak eztán érkezhet a harmadik felvonás. Türelmesek vagyunk, a Remedyben megéri bízni, mert ők tényleg különleges játékokat csinálnak.

Olyanokat, mint az Alan Wake 2, mely már-már átlépi a videójátékos zsáner kereteit, és komplex audiovizuális műalkotássá válik. Több mint egy regény, mint egy film, mint egy játék. Olyan interaktív élmény, amit bűn kihagyni, és ami a későbbiekben akár mérceként is szolgálhat a horror műfajában.

9,5/10

Az Alan Wake 2 már elérhető PC-n, PlayStation 5-ön és Xbox Series X/S-en, a játékot PlayStation 5-ön játszottuk végig. Előzetes hozzá ide kattintva tekinthető meg.