- Tech
- Godmode
- videójáték
- pc
- xbox
- playstation
- playstation 5
- konzol
- teszt
- kritika
- warner bros games
- rocksteady studios
- szuperhős
- dc
- képregény
- adaptáció
- arkham-széria
- spin-off
- coop
Mazochistákon kívül senkinek nem ajánljuk ezt az új videójátékot
További Godmode cikkek
- Mindent megváltoztat egy új PlayStation-frissítés
- Mindent egy lapra tett fel az új Life Is Strange, de sokan inkább visszapörgetnék az idő kerekét
- ByeAlex extrém karrierváltásba kezdett, erre senki sem számított
- Ez a kisvárosi horror olyan sokkoló, mintha Stephen King agyából pattant volna ki
- Ennél jobb hírt nem is kaphattak volna a Harry Potter-rajongók
A Rocksteady Studios igazi fenevadnak számít a videójáték-iparban, hiszen a fejlesztőgárda nevéhez fűződik az az Arkham-széria, amely egy szinte már mozifilmes kidolgozottsággal rendelkező egyjátékos történet főhősének tette meg a Denevérembert. Ezek közül a Batman-játékok közül is etalonnak számít az Arkham Knight, amellyel a Rocksteady felért a csúcsra, és még olyan nagy utódok is észrevehetően sok elemet másoltak le belőle, mint a Marvel’s Spider-Man, és a 2018-as God of War, valamint folytatása, a Ragnarök. Az Arkham-játékok sorának azonban 2015-ben vége szakadt, és tűkön ülve várta a közönség, vajon mi lesz a következő alkotás, amellyel a készítők előrukkolnak.
Mindenki reménykedett, hogy a Rocksteady marad a DC-nél, esetleg összeraknak egy rendes Superman-játékot, ám csak félig örülhettünk, amikor 2020-ban a DC FanDome nevű eseményen bejelentették, jön a Suicide Squad: Kill the Justice League, amelyben Harley Quinnék bőrébe bújva nyírhatjuk ki a megvadult Igazság Ligáját. Elszálltnak és merésznek tűnt az ötlet, bár aggodalomra adott okot, hogy ezt az egész, színes-szagosnak ígérkező őrületet az Arkham-univerzumhoz csatolta a Rocksteady. És ahogy haladt előre a fejlesztés – abban a nagyjából 9 évben, mire a Suicide Squad elkészült, egyre több olyan hír jött, amelyből biztosra lehetett venni, hogy ez a játék borzalom lesz.
A legnagyobb red flag a Suicide Squad-játékkal kapcsolatban az volt, hogy a Rocksteady két alapítója, Jamie Walker és Sefton Hill is a fejlesztés kellős közepén megdobbantottak a cégtől, és új vállalkozásba kezdtek. De nem ez volt az egyetlen baljós árny, szépen lassan csöpögtette a Warner Bros, hogy az Arkham spin-offja multiplayer móka lesz, live-service alapokra felhúzva. Miért ne? Hát, a hasonszőrű Marvel’s Avengers is akkora siker lett. (Nem, nem lett az, óriásit bukott…)
A potenciál meg lett volna a Suicide Squad: Kill the Justice League-ben, hogy valami értelmes kerekedjen ki belőle. Merthogy az átvezetők filmesek, érdekes alapötletre építenek – miszerint a földönkívüli Brainiac megőrjítette Supermant, Green Lanternt, Batmant és Flasht, akiknek az elintézése és persze a Föld kényszerű megmentése egy agyalágyult antihősökből álló csapatra, a Task Force X-re vár. Mondjuk, tény, hogy elég nehéz lett volna összehozni, hogy a lassú észjárású cápaisten, King Shark, Joker őrült barátnője, Harley Quinn, a legbunkóbb ausztrál, Captain Boomerang és a vérszomjas mesterlövész, Deadshot között a párbeszédek és a beszólások ne legyenek hisztérikusan viccesek, morbidak és ezáltal szórakoztatóak, miközben lezúzzák a döglődő Metropolist. A Suicide Squad-játék írói ezt vizsgálva nem okoznak csalódást, minden más szempontból viszont a Kill the Justice League elhasal. De olyan szinten, hogy az alig közepesre sikerült Gotham Knightsot visszasírjuk ehhez képest.
Egy videójátéknál nem túl pozitív, ha éppen a játékmenet a leggyengébb része, márpedig a Suicide Squadnál így van ez. Ahelyett, hogy eltérő és ötletes fegyvereket, képességeket adtak volna az Öngyilkos Csapat tagjainak, mindenki ugyanúgy, ugyanolyan puskákkal-pisztolyokkal lövi az egyforma, lilára színezett űrlényeket. Az ellenségeket tekintve nincsen semmilyen szintű variáció, a coop küldetések agyzsibbasztóak, még egy óvodás bekötött szemmel is teljes magabiztossággal teljesítené őket, ráadásul túl sok az ötlettelen és lelketlen payloadmisszió köztük.
A Rocksteady képes volt azt is földbe döngölni, ami az Arkham-játékok legnagyobb erőssége volt, azaz ahogy a főszereplők a városban mozognak. Harley Quinn egy Batmantől elcsent kütyüvel ugrál, Captain Boomerang úgy teleportál, mint Flash, King Shark nagyot ugrik, Deadshot pedig a háti rakétájával szálldos, de megdöbbentő módon egyikben sincs túl sok élvezet. Ahogy az Igazság Ligája kinyírásában sincs. A boss fightok bugyuták, mi abban a móka, hogy a jó messze repkedő Supermanre lövöldözünk, mint egy agyaggalambra, aki aztán egyszer csak leesik, és mindenféle végjáték, vagy átvezető jelenet nélkül szimplán kileheli a lelkét? Aztán a játék meg kiírja, hogy megölted Supermant… Köszönjük, észrevettük.
A játékbeli karaktereink kaptak képességfákat, de minek? A fejlesztések is legalább annyira semmitmondóak, mint úgy összességében a Suicide Squad-játék, és hiába a megvásárolható skinek, a végeredményt elnézve kötve hisszük, hogy bárki jó szívvel költene rá valós pénzt, hogy menőbben nézzen ki a Harley Quinnje. Egyáltalán, van olyan ember a Földön, aki várja az első DLC-t és a fiatalabb Joker csatlakozását az Öngyilkos Osztaghoz? Valamilyen szinten irigylésre méltó, ha igen, mert nagyon alacsony ingerküszöb kell ahhoz, hogy valakinek ez a videójáték tetsszen.
A Suicide Squad: Kill the Justice Leage épp olyan rondán fest, épp akkora igénytelenséget tükröz magából, mint egy kis költségvetésű mobiljáték. Állandóan villog valami a képünkbe, mindenki folyton dumál, ugrál, és az általunk kiosztott sebzéseket is rikító számok jelzik minden egyes pillanatban. Ettől a játéktól még azok is epilepsziás rohamot kaphatnak, akik erre nem hajlamosak. És hogy még keressük a kákán a csomót, hozzá kell tegyük, hogy pár órát követően még a sztori is megbicsaklik, önellentmondásokba keveredik, és rendes befejezést sem képes leszállítani. A hab a tortán, hogy a Braniac elleni végső összecsapás is felér egy pofonnal, hiszen egyetlen egyedi move-ja sincsen a bossnak, mintha csak a Flasht színezték volna újra, és próbálta volna meg lenyomni még egyszer ugyanazt a torkunkon a Rocksteady. Ezen a ponton elképzelhető, hogy már a csapatot se érdekelte az egész, és tettek rá a Suicide Squadra, csak legyen vége, és foglalkozhassanak mással. Mindig tragikus az ilyet látni, a Warner Bros végtelenül depresszív hozzáállását a filmekhez és videójátékokhoz, ahogy minden egyes centet próbálnak kisajtolni egy-egy franchise-ból. Kerül, amibe kerül. Most valószínűleg a rocksteadysek állásába fog.
A Kill the Justice League még csak videójátéknak se nevezhető, inkább egy lelketlen termék, ami arra megy rá, hogy a gamerek zsebéből minél nagyobb összegeket kihúzzanak. Ilyenkor kell megálljt parancsolnunk, és a pénzünkkel szavazni, elkerülve a Suicide Squadhoz hasonló portékákat. Annyi kiváló, már-már művészeti szintet képviselő cím van a palettán, kezdve a Death Strandinggel, az Alan Wake 2-n át, a Last of Us Part I–II-ig, hogy könnyfakasztó, amikor valaki 10-20-30 órákat beletesz egy olyan valamibe, mint a Rocksteady újdonsága.
Hagyni kell, hogy a saját hamvába haljon, éppúgy, mint az Avengers-játék, a live-service címek nem is érdemelnek mást. Ideje, hogy kihaljanak, mert csak hátráltatják a videójátékipar fejlődését és előrehaladását.
2,5/10
A Suicide Squad: Kill the Justice League február 2-án jelent meg PC-re, PlayStation 5-re és Xbox Series X/S-re. A játékot PlayStation 5-ön teszteltük, a kódot hozzá a PlayStation Hungarytől kaptuk.