Index Vakbarát Hírportál

Ismerős, ugye? Manapság nem is nagyon lehet elkerülni, ha netezik az ember, hogy ilyen automatikusan elinduló videókba botoljon. Sőt, vannak olyan oldalak is, ahol hiába állítjuk le minden alkalommal manuálisan a videót, újra és újra elindul magától, hogy egy másik böngészőfülre vándorolva vegyük észre, hogy megint szól valami, aminek nem kéne.

Maga a probléma persze nem új, korábban a Flash-videók okoztak hasonló fejfájást. Ma viszont már a nagyobb böngészők alapbeállításként rákérdeznek, hogy akarjuk-e hagyni egy oldalnak, hogy Flash-tartalmat, például videót töltsön be. Újabban a kiöregedett Flash-t váltó HTML5-videók indulnak el maguktól előszeretettel. Mielőtt idegösszeomlást kapna tőlük, gyorsan megmutatjuk, hogyan tudja egyszerűen letiltani ezt az egyre általánosabbá váló jelenséget.

Nézzük a megoldást böngészőnként!

Ugorj át, a garázsban szeretlek!

Biztosan ön is járt már úgy, hogy elgépelt egy emailt. A fenti példában csak a haverja fog furcsán nézni, ha nem esik le neki, hogy véletlenül becsúszott egy plusz betű, és valójában nem szexre, hanem autószerelésre invitálja. De ha munkaügyben ír el valamit, vagy csak akkor veszi észre, hogy rossz címzettet adott meg, amikor a küldés-gomb megnyomása után még utoljára rápillant az eltűnő emailre, az akár kínos helyzeteket is előidézhet.

Ahogy az várható volt, az Apple a fejlesztői konferencián (WWDC) bemutatta a legújabb mobilos operációs rendszert, az iOS 11-et. A nagyközönségnek ősszel lesz elérhető az új rendszer, de néhányan már most letölthetik.

A zsarolóvírusok világméretű támadása megmutatta, hogy mekkora veszély fenyegeti a számítógépen tárolt fájlokat. Korábbi cikkünkben pontról pontra végigvettük, hogy miként tudjuk megelőzni a bajt, most pedig a megoldás egy részét, a fájlok online biztonsági mentéséhez adunk tippeket.

Kifizetődő a felhőtárhely használata, mert gördülékennyé teszi a hétköznapjainkat, csökkenti a helyi tárolási igényünket. Ez utóbbi leginkább a mobilok esetében előnyös, hiszen a felhőben több száz vagy ezer gigabájtnyi adatot eltehetünk, és ez messze túlszárnyalja a memóriakártyák kapacitását. További előnye a felhőnek, hogy kevésbé érzékeny a külső behatásokra, mint egy usb pendrive vagy hdd. Lehet erre legyinteni, egészen addig, amíg el nem száll egy merevlemezünk vagy pendrive-unk, örökre eltemetve minden rajta lévő adatunkat.  

Manapság az email már nem olyan fontos kommunikációs eszköz, mint a mobilon futó üzenetküldők, de azért egy régen bejegyzett címet senki sem hagyna veszni. Szerencsére megoldható, hogy az összes régi emailcímre érkező levél egyetlen modern fiókban gyűljön össze.

Támadás érte a Gmail-felhasználókat, futótűzként terjed az interneten egy  Google Docsot érintő hatalmas adathalász akció . Először a Twitteren jelentették a felhasználók, hogy olyan emaileket kaptak, amelyek a megtévesztésig hasonlítanak egy Google Docs-meghívóra.

A modern böngészőkben az alaptartozék része lett az értesítőrendszer, hogy a weboldalak aktívabb kapcsolatot tudjanak fenntartani a látogatókkal. Persze ezt is elég könnyű túlzásba vinni, és elrontja a böngészési élményt, ha állandóan a felbukkanó értesítéseket kell kerülgetni.

Az új videójátékok nagyon drágák, és erős gépet igényelnek, ezért elég nagy az érdeklődés a Steam, a Good Old Games vagy az Origin kínálatában megtalálható régebbi játékok iránt, amelyek akár egy mai átlagos laptopon is egész jól futnak. Csakhogy a fokozott érdeklődés miatt viszonylag magas az 5-10 éves kiadások ára is.

A Firechat nevű csetelős app már három éve működik, de újra és újra előkerül a világban kisebb-nagyobb tüntetések kapcsán. Most például éppen Magyarországon, a CEU-s és civiltörvényes tüntetések apropóján vette elő a Hvg.hu, és régebben mi is kipróbáltuk már, bár azóta sokat változott.

Facebook Messengerben könnyen leellenőrizhető, hogy a fogadó fél elolvasta-e üzenetünket, a csetablakban jön az automatikus jelzés erre. A legtöbbször nincs is ezzel gond, akár hasznosnak is tekinthetjük az információt. De mi van akkor, ha választ várunk, látjuk, hogy elolvasta és nem válaszol? És mi van akkor, ha mi kapunk üzenetet és nem akarjuk, hogy a küldő lássa, hogy elolvastuk?

Előfordult már önnel is, hogy a sok böngészőfül között bolyongva véletlenül bezárt valamit, amit egyáltalán nem szeretett volna? Jobb esetben ilyenkor bosszankodva újra beírja a címet, és folytatja, ahol abbahagyta. Rosszabb esetben azt se tudja, melyik fülön tenyerelt rá a kis x-re.

Gyakran jöhet jól, ha tudunk képernyőmentést készíteni. Ez alapesetben elég egyszerű feladat, csak meg kell nyomni a billentyűzeten az erre szolgáló Print Screen gombot. Na de mi a teendő akkor, ha nemcsak azt akarjuk megörökíteni, ami éppen látható, hanem mondjuk egy olyan weboldalt, aminek a teljes tartalmát csak akkor látjuk, ha lejjebb görgetünk? Például ha olyan botrányos a reggeli Index-címlap, hogy el akarjuk rakni, hogy később is háboroghassunk rajta. Ezzel a képernyőmentőgomb már nem tud megbirkózni.

Azt mondják, a nevünk egyáltalán nem befolyásolja a személyiségünket, de ezt biztosan nem olyasvalaki találta ki, aki több százezer vadidegennel osztozkodik azon a pár betűn. A gyakori név a digitális világban élethosszig tartó átok, és az átlagnál sokkal többet kell bosszankodni emiatt.

Hazánkban a Kovács, Nagy, Tóth, Szabó és Horváth vezetéknevek a legelterjedtebbek, mindegyiket legalább kétszázezren használják, vagyis a magyar lakosság több mint egytizede szenved a problémától.

Körülbelül 400 ezer Mária élt hazánkban a 2009-es adatok szerint, míg a férfiaknál László vezet, közel 330 ezer fővel. Ezeken kívül van még pár tucat hasonlóan gyakori név. Hogy mekkora a népszerű kereszt- és vezetéknevek közös halmaza, azt nem tudjuk, de bőven több tízezer fős lehet a Legátlagosabb Nevűek Tábora. És igazából az sem vigasztalja az érintetteket, hogy Vietnamban például még rosszabb lehet a lakosság 40%-át kitevő Nguyen családnévvel.

A Chrome rendkívül sok erőforrást elhasznál a számítógépeken, de a Google mérnökei mostanában igyekeznek javítani a helyzeten. Legutóbb a memóriakezelését javították, most pedig, a 57-es verzióban, a processzor terhelését csökkentik.

Kiderült ugyanis, hogy a böngészőlapokon megnyitva hagyott weboldalak okozzák az Chrome áramfogyasztásának az egyharmadát, ebből kifolyólag érdemes ezzel kezdeni valamit, hogy javuljon a számítógépek teljesítménye.

Ettől a verziótól kezdve a böngészőlapokon nyitva hagyott oldalakon csak a hanglejátszókat és más, folyamatos futtatást igénylő alkalmazásokat (online játékok, közösségi oldalak hírfolyama stb.) hagyja kapcsolódva. A Chrome fejlesztői szerint a módszerük akár negyedével is csökkentheti a háttérben dolgozó weboldalak számát.

Érdemes lesz majd letölteni a Chrome legújabb verzióját, ha ez még nem történt meg automatikusan, mert javulhat a számítógép teljesítménye, és a laptopoknak nőhet az üzemideje.

A Microsoft reklámot csempészett a Windows 10 fájlkezelőjének ablakába: a megnyitott ablak egy kis részén futó hirdetés a cég saját felhőtárolóját, a OneDrive-ot hirdeti anélkül, hogy erről előzetesen megkérdezné a felhasználót.

A funkcióról a Microsoftnak más a véleménye, hivatalos álláspontjuk ez nem reklám, hanem tájékoztató, mely egyrészt a felhasználó lehetőségeit segít bővíteni, másrészt egyszerűen kikapcsolható, vagyis nem kötelező.

Ha ön nem szereti, hogy ha egy termék eladója még hónapokkal később is a nyakára jár és arról beszél, hogy de milyen hiperszuper egyéb portékája van, amire ön valószínűleg nem is kíváncsi, akkor tegye a következőt:

Nyissa meg a Fájlkezelőt, a Nézet menü Beállítások pontjában váltson a Mappabeállítások és keresési beállítások módosítása fülre. A Mappabeállításoknál váltson a Nézet fülre, és a Haladó beállításoknál görgessen le a „Szinkronizálási szolgáltató értesítéseinek mutatása” pontig, vegye ki a pipát, majd zárja be az ablakot az Ok gombra kattintva.

Ön:

Jé, mi ez a doksi? Kukába vele! Lomtár ürítése? Hogyne, több hely marad a filmeknek.

Ön másnap:

Bazmeg, de hülye vagyok.

Ahhoz, hogy ez ne történhessen meg, a legjobb dolog, ha már eleve van mindenről biztonsági mentése, ízlés szerint egy külső merevlemezen vagy a felhőben, köszönjük a figyelmet.

Egy ideális világban a cikk itt véget is érhetne, de a valóság persze nem így működik, és mindannyian beleszaladhatunk a fentihez hasonló szituációba, amikor olyasmit irtottunk ki a gépünkről – akár meggondolatlanságból, akár egyszerűen félrekattintva –, amire később mégiscsak nagy szükségünk lenne, és sehol máshol nincs meg. Ilyenkor jön jól egy olyan program, amely vissza tudja állítani a “törölt” fájlokat.

A Gmail végtelenül hasznos dolog, de ha sok emailt kap, frusztráló és időpocsékoló tud lenni, hogy állandóan meg kell nyitogatni, ha meg folyton nyitva hagyja, váltogathat a fülek között vég nélkül. Sok böngészőkiterjesztés van, amelyik azzal próbál ezen segíteni, hogy beépít egy gombot a böngészőbe, ahonnan rögtön elérheti a levelezését. Az egyik legletisztultabb és legsokoldalúbb ilyen megoldás a Checker Plus for Gmail, ezt Chrome-ba itt, Firefoxba itt telepítheti.

A Facebook egy ideje megengedi a nagy világmárkák oldalainak, hogy a követőiket ip-cím alapján az adott országra lokalizált oldalakra terelje át. Ha például Magyarországról meg akarja az ember nézni a Star Wars Facebook-oldalát, automatikusan a magyar Star Wars oldalt kapja meg. Márpedig egy lokalizált oldalon nem feltétlenül ugyanaz a tartalom, és garantáltan nem ugyanaz a közösség - ami rögtön fel is veti a kérdést, hogy hé, miért vagyok én kizárva az eredeti oldalról, miért nem nézhetem meg azt, ha épp úgy tartja úri jó kedvem?

Nyugi, van megoldás, rögtön kettő is.

Az Android híres arról, hogy egészen mélyen hagyja magát a felhasználó igényei szerint személyre szabni - főleg, ha mondjuk az iOS-hez hasonlítjuk. Van azonban a rendszerben egy titkos menü, ahová a tesztelés alatt álló, kísérleti funkciókat rejtik el, amiket általában a következő nagy Android-verzióváltásnál kapnak meg a felhasználók. Már azok, akik nem olvassák ezt a cikket, amiben eláruljuk, hogy csalogathatja elő a rejtett System UI Tuner opciót.

(A menü nem minden készüléken elérhető. Minél "tisztább" Android-verzió van a telefonon, annál valószínűbb, hogy ott a titkos menü is, és minél inkább átalakította a rendszert a gyártó, annál kevésbé. Mi egy Nexus 5X-en, és egy Huawei Honor 6X-en próbáltuk, előbbin megvolt, utóbbin nem.)

Minden eszköz biztonsága nagyrészt a használóján múlik, és ma már lehetőségünk van eldönteni, hogy az appoknak mely adatokhoz adjunk hozzáférést. Persze elég nehéz ránézésre eldönteni, hogy mi biztonságos, és mi nem, ezért mutatjuk meg a rendszerek – Chrome, Firefox, Android és iOS – appkezelőit, hogy könnyebb legyen felelős döntést hozni, és megelőzni a bajt.

A barátokkal ma már cseten a legkönnyebb kapcsolatot tartani, munkatársakkal egyeztetni is így a leggyorsabb, ha épp nem egymás mellett ülnek. Viszont biztosan önnek is ismerős probléma, hogy kénytelen párhuzamosan sok különböző helyen csetelni, mert mindenki mást használ: a barátnő Facebookot, a régi osztálytárs Whatsappot, a szülők csak Skype-on érhetők el, a munkahelyen a Slack hódít, de a jó fejek maradtak Hangoutson, és így tovább.

A Ninite nem mai szolgáltatás, én magam is használtam még talán Windows XP alatt. Most egy olvasónk hívta fel a figyelmünket arra, hogy a szolgáltatás még mindig pont ugyanolyan hasznos, mint régen, és bizony ajánlhatnánk másoknak is, ha jót akarunk.

Márpedig mi mindenkinek jót akarunk, úgyhogy tessék: ha ön is telepít még a windowsos gépére hagyományos, nem böngészőben futó programokat, és szívesen spórolna értékes időt azzal, hogy ezeket nem egyesével halássza össze, hanem egy takaros kis csomagban, mindössze pár kattintással szerzi be, akkor szeretni fogja a Ninite-et. (Pláne, hogy tök ingyen van és reklámmentes, mert a bevételt a céges ügyfelektől szedik be, nem a keményen dolgozó kisembertől.)

A szolgáltatás a  honlapján  felsorol egy rakat kisebb-nagyobb programot, amelyekkel boldogul. Ezek közül csak be kell kattintgatni, amire szükségünk van, rányomni a lista alatti nagy színes gombra, és már megy is magától minden. Így ni:

A Ninite mindent megbízható forrásból tölt le, magától kiválasztja az operációs rendszerünkhöz leginkább illő változatot, és automatikusan nemet mond minden böngészőeszköztárra és hasonló szemétre, amit szeretnek a telepítéskor extraként ránk sózni.

A frissítéseket se kell kézzel vadászni, a Ninite majd figyel és szól, ha bármiből új verzió jön ki. Ha pedig később (mondjuk egy újratelepítés után) ugyanazt a korábban összerakott telepítőfájlt futtatjuk le megint, a csomagba berakott összes program épp aktuálisan legfrissebb verzióját telepíti.

A böngészőnk ma már a legfontosabb program a gépünkön, önálló platform, ahol egy átlagfelhasználó szinte bármit el tud intézni webes alkalmazásokkal, pláne mióta elkezdtek elszaporodni az offline is használható böngészőkiterjesztések.

• Egy korábbi cikkünkben mi is írtunk már arról, hogy milyen módszerrel lehet nyomkövetőt rakni elküldés előtt egy emailbe, hogy aztán értesítést kaphassunk arról, megnyitotta-e a címzett. Ez nagyon hasznos és általában egyáltalán nem rosszindulatú trükk, hiszen gyakran jól jön, ha tudjuk, hogy valaki csak úgy nem válaszol, vagy esetleg még nem is látta az adott levelet.

Bár nem ismerem önt, kedves olvasó, elég nagy biztonsággal meg merem tippelni, szokott kijelzőt nézni az alvás előtti órákban. Egy lefekvés előtti videó vagy pár könnyű esti cikk elolvasása viszont komoly hatással lehet arra, hogy fog aludni. Mutatunk pár appot, amelyekkel segíthet ezen.

Mindenkivel előfordult már, hogy olyasmire keresett rá, amit később inkább letagadott volna. Azt már korábban megírtuk, a Youtube-ot hogy lehet feledésre bírni. Most azt is megmutatjuk, hogyan tudja kitörölni a Google javaslatai közül a korábbi kereséseit.

A Gmail többek között éppen azért olyan népszerű, mert rugalmas: aki csak ír néha pár emailt, hozzá se kell, hogy nyúljon, aki viszont jobban belemászna, ezerféleképpen szabhatja az igényeihez.

A jelszólopás régi műfaj, nagyjából azóta próbálnak bűnözők hozzáférni az adatainkhoz az interneten keresztül, amióta létezik internet. 2016 mégis az az év volt, amikor a hekkerek ténykedése átütötte a szélesebb nyilvánosság ingerküszöbét. Ezt pedig messze nemcsak annak köszönhetjük, hogy az amerikai választási kampányba is belepiszkáltak, hanem éppen olyan mezei hekkeléseknek, amelyeket tömegek érezhetnek a saját bőrükön is.

Ha ön is rengeteg sorozatot néz, nagy eséllyel érezte már úgy, hogy nincs kedve egyesével észben tartani, melyikből mikor jön új rész; vagy külön-külön utánanézni, melyik mikor tér vissza a téli/nyári szünetről, ha egyáltalán visszatér-e új évaddal. Vagy lehet, hogy egyszerűen csak szeretne egy helyen látni mindent, amit néz. Ezeket a súlyos first world problémákat oldják meg a sorozatkövető szolgáltatások, mint amilyen a Sidereel.

Több évtizede a Photoshop uralja a digitális képszerkesztés piacát, de ez elég drága szoftver, és az Adobe által pár éve bevezetett előfizetős modell sem enyhített a spórolósak kínjain. A legolcsóbb Photoshop+Lightroom opció is évente közel 50 ezer forintba kerül, és ha lemondjuk az előfizetést, akkor szoftver nélkül maradunk.

Itt jön be a képbe a Serif által kifejlesztett Affinity Photo. A fotószerkesztő program nemrég megjelent Windowsra (egy évvel a Mac verzió után), csak 50 dollárba kerül, vagyis sokkal olcsóbb, mint egyetlen évnyi photoshopolás, és még a frissítések is ingyen érkeznek.