Négy éve dolgoznak a fejlett országok jogászai az ACTA megállapodáson, ami, ha bevezetik, az internetszolgáltatókat fogja felelőssé tenni a felhasználóik viselt dolgaiért. Kiszivárgott a legutóbbi egyeztetésről az amerikai fél által javasolt tervezet szövege.
A mexikói Guadalajara városában tanácskoztak január végén az USA, az EU és néhány fejlett ipari ország (többek között Ausztrália, Japán, Svájc, Kanada és Dél-Korea) jogi szakértői. A téma a hamisítás elleni nemzetközi kereskedelmi egyezmény (Anti-Counterfeiting Trade Agreement, röviden ACTA) volt, amit amerikai-japán kezdeményezésre már négy éve próbálnak a nemzetközi jogászok tető alá hozni. A mexikói volt a hetedik alkalom, hogy az érintett országok képviselői összeültek egyeztetni, és már kitűzték a nyolcadik találkozó dátumát is (április közepén lesz Új-Zélandon).
Az ACTA-ról évek óta csak annyit tudni, hogy elsősorban az online kalózkodás visszaszorítására, az illegális szoftverkereskedelem, és a szerzői és szabadalmi jogok megsértéséből származó károk megelőzésére készül. Egészen mostanáig egyetlen nyilvános dokumentum sem született arról, hogy mik is a pontos tervek az ACTA szabályozására, a hétvégén azonban kiszivárgott az internetre egy dokumentum, ami a névtelen feltöltője szerint az tervezet, amit a mexikói tárgyalásra az amerikai fél nyújtott be (PDF formátumban itt érhető el). Bár hivatalosan nem kommentálták a dokumentumot az érintettek, a nyelvezete és a tartalma is arra utal, hogy valódi.
A tervezet független szakértők szerint az uniós Intellectual Property Rights Enforcement Directive (IPRED, az az ajánlás, amin például a svéd internettörvény alapul, ami a bevezetése napján harmadával csökkentette az ország netes adatforgalmát) és az amerikai digitális szerzői jogi törvény, a Digital Millenium Copyright Act (DMCA) hibridjének tűnik, de mindkettőnél keményebb eszközökhöz nyúl.
A kiszivárgott szöveg elsősorban az internetszolgáltatók, tárhelyszolgáltatók, alkalmazások fejlesztői, és hasonló cégek felelősségét részletezi a felhasználóik illegális tevékenységeivel kapcsolatban (eddig számos bírói ítélet mondta ki, hogy a szolgáltatók nem büntethetők olyasmikért, amit az ügyfeleik végeznek). Az ACTA kötelezne minden szolgáltatót, hogy ha tudomást szerez bármilyen ügyfele szerzői jogot sértő tevékenységéről, szüntesse meg az illető hozzáférését a rendszerhez.
A netszolgáltatónak bizonyítania kell például, hogy lépett valamit a hálózatán filmek kalózmásolatait másoló felhasználók ellen, különben az adott filmek jogtulajdonosai őt fogják perelni. Ez a néhány országban már bevezetett három csapás elvének még szigorúbb változata lenne, ugyanazokkal a problémákkal a háttérben: szimpla gyanúsítás alapján, bizonyíték és védekezési lehetőség nélkül büntetne, esetenként (például megosztott internetelérésnél) olyanokat is, akik nem tettek semmit.
A szövegezés egyébként arra utal, hogy (négyévnyi tárgyalás ellenére) még aránylag korai fázisban van a szabályozás, vagy ha nem, elég nagy lyukak tátonganak benne. Cory Doctorow internetguru a BoingBoing blogon például arra mutat rá, hogy a világ összes fénymásológyártó cége nyilvánvalóan tudatában van annak, hogy a gépeit jogvédett tartalmak másolására is használják, így az ACTA szerint minden fénymásolószalont meg kellene támadnia, hogy hagyjanak fel az ilyen gyakorlattal. Az sem világos még, hogy technikailag hogyan képzelik a szabályozás betartását, hiszen elméletileg szerzői jogot sérthet minden olyan fotónak az internetre feltöltése, amin valamilyen jogvédett tartalom van.
Az ACTA láthatóan ott próbálja megfogni az online kalózkodást, ahol erre gyakorlati esélyt lát; az egyszeri felhasználók üldözése nehézkes és marketingszempontból sem szerencsés, amikor csillagászati bírságokat vernek rá egyetemistákra pár mp3 fájl letöltéséért. A felelősség áttolása a szolgáltatókra azt jelentené, hogy a nagy médiacégek kézzelfogható, és potenciálisan nagyon sok pénzre perelhető célpontokat kapnak, akik ezzel a fenyegetéssel a háttérben valószínűleg alaposan oda fognak figyelni arra, miket töltögetnek és osztanak meg a felhasználóik.
Már ha életbe lép a szabályozás, amit egyébként 2010 végére terveznek, és ami ellen régóta tiltakoznak jogvédő csoportok (és természetesen a katasztrofális következményektől tartó internetszolgáltatók); ráadásul a netkapcsolat megszakítása, mint büntetés ellenkezik az internethez való szabad hozzáférés, mint alapjog elvével is, amit Finnországban például tavaly ősszel rögzítettek törvényben.
A tervezet kitér a digitális védelmi rendszerek (mint például dvd-k vagy más adathordozók másolásvédelme) feltörésének büntethetőségére is, illetve egy lábjegyzetben megnyit annyi kiskaput az aláíró felek számára, hogy azok kivételeket és korlátozásokat építhetnek az ACTA egyezmény alapján készülő saját szabályozásaikba.