Annyiféleképp el lehetett volna rontani, de a magyar T-Mobile-nak nem sikerült: a világszerte tapasztalható iPhone-lázhoz méltó felhajtást csinált Budapesten a szolgáltató. Pedig a hét elején még azt sem lehetett tudni, milyen tarifacsomagokkal lehet megvenni az Apple mobilját, csütörtök kora délután meg még csak ácsolták a színpadokat, a látványelemeket, faragták a hype-ot.

Aztán fél öt körül elkezdtek gyűlni a vásárlók, sokan bizonytalanul, talán nem is lesz műsor, talán megnyitó sem lesz, csak éjfélkor kinyit az üzlet (persze előtte még nyolckor bezár), egy unott műkörmös csaj beüti a pénztárgépbe a 28 ezer forintot, aztán viszlát, ünnepelni karácsonykor kell.

Gazdagok és szépek

Ehhez képest péntek este fél 11 körül már óriási show fogadta azokat, akik a Mom Park közelébe kerültek. Az esemény két színhelyen zajlott: az egyik a T-Mobile-üzlet bejáratánál volt, ahol művészek, táncosok, dobosok szórakoztatták az egyre hosszabban kígyózó sort, a másik meg ötven méterrel arrébb a VIP-részlegen, ahol annyi celeb volt, hogy akárhová léptem, rátapostam egyre. Itt volt a Megasztár best oftól kezdve Szalontani Szilvián és a félhomályban élőben is csak 35-nek tűnő Sütő Enikőn át Erős Antóniáig mindenki: a legtöbben tényleg csak kapkodták volna a fejüket, ha nem Hajas Laciból és Szikora Robiból álltak volna a többiek. Utóbbi elhozta gidáit is, akik az énekes tányérjáról kapargatták ki a gyümölcsdarabokat. Ja, hát ez a csikidám.

A vásárlók és a celebek tábora jellemzően nem vegyült egymással, csak Till Attila rohangált fel-alá a két színhely közt, de neki az est házigazdájaként muszáj volt. Amíg gyűltek az emberek, elkaptam Zoltai Ildikót, a T-Mobile kommunikációs menedzserét, aki nem árulta el, hogy hány mobil érkezett az országba, viszont utalt rá, hogy a T a legjobb magyar mobilszolgáltató. Kiderült még, hogy a csapat pár nap alatt rakta össze a showt, ami elnézve annak méretét valóban nem kis teljesítmény.

Mert ekkora termékbevezetés Magyarországon még nem nagyon volt, össze sem lehet hasonlítani az iPhone-ét a Wii vagy a PS3 premierjével, valami olyasmit tapasztalhatott az ember a Mom Parkban, amilyennek a külföldi bemutatókat képzeli. Megpróbáltuk megtudni Ildikótól, hogy miért ez a kitüntetett figyelem az Apple mobiljának, hiszen blogjainkon sok kommentelő szokott azzal érvelni, hogy egy Nokia vagy egy Samsung telefon iránt is van ekkora érdeklődést. A felvetést a kommunikációs menedzser nem kívánta kommentálni, a mindennél többet mondó grimaszát meg nem sikerült megörökítenünk.

A GSM óta

Miközben az üzlet bejárata fölötti visszaszámláló szerint már csak fél óra volt hátra éjfélig, és Handrás boldogan mutogatta mindenkinek hetekkel ezelőtt megvett 3G-s iPhone-ját, amit már mi is kipróbáltunk, az Appleblog meg élőben számolt be mindenről, amiről csak érdemes, elkaptuk a vállalat marketingigazgatóját, Langsteiner Marianne-t, aki szintén nem kívánt beszélni arról, hogy mennyi mobil érkezett az országba, de azt ígérte, hogy mind a 101 T-Mobile üzletben több tucat lesz péntek reggeltől. Ezzel felül is írta azokat a pletykákat, amik szerint csak 600 mobil érkezett az országba, a hatezres darabszám már valószínűbb. Marianne elmondta még, hogy mobiltelefon iránt ekkora érdeklődés Magyarországon még nem volt, a marketingigazgató utoljára a GSM-technológia 1994-es bevezetésekor tapasztalt hasonló figyelmet.

Már csak pár perc volt hátra, hogy megérkezzenek a páncélautóban szállított telefonok, elkaptam hát a sor elején ácsorgó Norbit, aki már meg is bánta, hogy az élre került: amikor délután fél ötkor megérkezett, nem gondolta még, hogy első lesz, azt meg álmában sem hitte volna, hogy micsoda Isten csapását szabadít magára. Több tucat újságíró, riporter lepte el a környéket, mindegyik vele akart beszélni, mindegyik tőle akarta megtudni, hogy milyen érzés az iPhone első leendőbeli tulajdonosának lenni. Semmilyen, próbálta elmagyarázni Norbi, de senki nem hitte el, hogy ő véletlenül van a sor elején, hogy ő csak egy telefont szeretett volna venni. Akaratán kívül pillanatok alatt sztár lett.

A második helyezett Resi nem unatkozott, Apple-laptopján folyamatosan frissítette blogját, a Macszeretemet, és büszkén mutatta nekem kettes sorszámát, meg a Nokiát, amit rövidesen lecserél. Ő a nagyobbik csomagot, az ikon 600-ast választja majd, és bár napközben Windowson dolgozik, megesküdött rá, hogy a Mac OS X emberbarátibb, átgondoltabb operációs rendszer. Ugyanezt várja az iPhone-tól is.

A sor közepén állt a 20 éves Zsolt, akinek azt ígérték a hoszteszek, hogy egész kamionnyi iPhone érkezik, ezért nem félt attól, hogy lemarad a mobilról. Egy kockázati tényező maradt: reggel hatkori indul le a Balatonra, és ha addig nem kerül sorra, elfelejtheti a mobilt. Nála sokkal reménytelenebb helyzetben volt az a csinos lány a sor végén, aki 15 perccel a megnyitó előtt érkezett, és elhatározta, hogy hosszú, finom körmei ellenére érintésérzékeny mobilt vesz, mert ez most a legjobb telefon. Egy ember volt csak, akinek a lánynál is elkeserítőbb volt a pozíciója, a sor legvégén 148-as bilétával ácsorgó negyvenes úré, aki még csak nem is akart iPhone-t venni. Mert már volt neki egy, az első generációs modell, és azért jött el, hogy megtapogassa az újat. Ezért állt be a több órási sorba.

Érkezik ő

Aztán nem sokkal éjfél előtt befutott egy fehér kisbusz, és négy feketébe öltözött biztonsági ember kiszedte belőle a kábé 1,7x0,4x1 méteres dobozt, amiben a "kamionnyi" iPhone érkezett. Ahogy a kigyúrt, gyászos alakok becipelték a boltba a fekete ládát, úgy néztek ki, mintha koporsót cipelnének, de ez nem érdekelte Norbit és Resit, meg a többi nyolc embert, akiket elsőként engedtek be az üzletbe. Az ajtók kinyíltak, füst ömlött elő, az első vásárlókat olyan újságíró-hadsereg követte a pénztárig, mintha legalábbis Madonnát kaphattuk volna rajta, ahogy fejest ugrik Eric Roberts végbélnyílásába. Vagy fordítva.

Megkezdődött a vásárlás, a nagyjából fél órás procedúrát, az adatok egyeztetését, a rendszer kezdeti bizonytalanságát aprólékosan rögzítette a sajtó, miközben Angelday meg én azon tanakodtunk, hogyan képes ilyen óriási erőket megmozgatni egy vékony telefon (válasz nincs). Persze elgondolkozhatnánk a rothadó társadalmon, az anyagi javak iránt ész nélkül rajondó nyugati civilizáción, a marketing-agymosáson, az éhező afrikaiakon, de mindez eszünkbe se jut, és különben is, az emberiség rajongott már sokkal nagyobb baromságokért is (például ganajtúrókért).

Egy biztos, az iPhone hozzánk is megérkezett, és a T-Mobile valóban nehezen cikizhető show-jára úgy jött el egy rakás ember, hogy a hagyományos csatornákon keresztül nem is volt hirdetve a rendezvény. Magyarországon is működött az, ami világszerte, az újságok, blogok annyit írtak a termékről, hogy azt nem is nagyon kellett reklámozni.

Miközben az első vásárlók közül többen azt próbálták megtudni az eladóktól, hogy milyen gyorsan tudnak Pannonról és Vodafone-ról T-Mobile-ra váltani, Norbi, az első vásárló, kezében az iPhone-nal igyekezett eltűnni a kamerák elől, hiába. Kétségbeesetten kinézett rám, de nem tudtam segíteni neki, inkább elmerültünk a VIP-részlet koktéljai és apró falatjai között. És elindultam megkeresni Détár Enikőt, hátha ő is itt van.