Index Vakbarát Hírportál

Pankrátorok ölték meg a szemét medvét

2010. június 18., péntek 23:56

A válság utáni, de optimista idei E3-on a független játékkiadóknak és a távol-keleti, nálunk nem véletlenül nem ismert hardvergyártóknak is volt hely. Előttük azonban megnéztük az Activision és a Bethesda standját: a Rage és az új Call of Duty elég meggyőző. Lara Croft viszont játékstílust tévesztett, egy macit pedig csúnya baleset ért.

A Electronic Entertainment Expo utolsó napja olyan, mint bármelyik több napos expo utolsó napja: a kiállítók és az újságírók már csak félgőzzel dolgoznak, a bejáratnál pedig jegy nélküliek próbálják ellejmolni azoknak a belépőjét, akik már nem akarnak visszamenni a show-ra.

Ez az időszak ideális ahhoz, hogy az ember körülnézzen a rendezvényen kiállító kisebb cégeknél – ami általában megéri, mert többnyire a pár négyzetméteres standokon találni a legnagyobb furcsaságokat. Én is így teszek, csak előbb még teljessé teszem a lövöldözősjáték-körképet, amit előző nap kezdtem el. Az Activision és a Bethesda shooterei még hátravannak.

A hatmilliós parti átka

Az Activision Blizzardnak idén nincs standja, ami igen furcsa a világ egyik legnagyobb játékkiadójától. A magyarázat egy hétfői, az Activision-játékokat reklámozó koncert, amire a cég elvert hatmillió dollárt – a Lakers-meccseknek is helyet adó Staples Center kibérlésére, valamint olyan fellépőkre, mint Eminem és David Guetta –, és ami után már nem maradt pénz komolyabb E3-jelenlétre.

Pár eldugott tárgyalótermet azért kibérelt a kiadó, ott tudom megnézni újdonságaikat, mindenekelőtt a Call of Duty: Black Opsot. Az Activision nemrég szenvedte meg az év legnagyobb játékipari botrányát, az istállójába tartozó, a Call of Duty játékokat fejlesztő Infinity Wardtól ugyanis tucatnyi kulcsember vált ki és alapított új kiadót. Azonban egy másik fejlesztőstúdió, a Treyarch is készített CoD-okat, és a Black Ops is az ő projektjük. És nagyon ígéretes projekt ez, az egyik fejlesztő olyan helikopteres harcot mutat, amilyen még nem volt a belsőnézetes shooterekben.

De a hagyományos akciók is nagyon szépek: a kommandósok behatoláskor pár lövéssel meggyengítik az ablaküveget, mielőtt kötélről belendülnek rajta, késelés után pedig letörlik a vért a pengéről – az ilyen apró részletek jót tesznek a hitlességnek, és így az immerziónak. A Treyarchnak minden esélye megvan arra hogy átvegye az Infinity szerepét.

A cég másik figyelemreméltó játéka a True Crime, ami a GTA III óta igen divatos, nyitott világgal és sok-sok küldetéssel operáló bűnözőszimulátorok sorát gyarapítja. A játékot egyrészt a környezet emeli ki a középszerből – Hong Kongban játszódik, és a program nagyon jól visszaadja egy zsúfolt, távol-keleti nagyváros hangulatát –, másrészt az, hogy filmszerűbb a műfaj többi képviselőjénél. A karakterek animációja viszont eléggé darabos, ezen mindenképpen csiszolni kellene még a premier előtt.

Doom, Quake, Rage

A Bethesda Softworks standját díjakkal és plecsnikkel dekorálták ki – nem a kiadó emberei, hanem a különböző szaklapok és -portálok, amiknek szerkesztői minden évben megválasztják a show legjobb játékait. A legtöbb trófea a Rage-bemutatót rejtő ajtó mögött díszeleg – amikor a standra érkezem, éppen az IGN adja át az E3 legjobb játékának szóló díjat. A Rage az id Software új first person shootere, vagyis azé a cégé, amelyik a Wolfensteinnel és a Doommal elindította, majd a Quake-kel kiforrottá tette ezt a műfajt.

A Rage a bemutató alapján nem tesz új evolúciós ugrást, viszont elképesztően gyönyörű, és a cégtől szokatlanul erős a járműhasználat a játékban. A környezet posztapokaliptikus jövőkép westernelemekkel vegyítve, kattant karakterekkel és mutánsokkal. A bemutatóban hol a Doomot idéző tucatszörnyirtás folyik, hol kalandjátékokba illő felfedezés és beszélgetés – ha sikerül megtalálni ezek között az egyensúlyt, nagyon jó játék lesz a Rage, olyan lehet az fps-ek között, mint a Fallout 3 a szerepjátékok közt.

Apropó, Fallout. Az új rész, a Fallout: New Vegas is a Bethesda standján figyel, sőt ezt ki is lehet próbálni. A gond az, hogy a játék elejét állították ki, az oktatópályákat, amiből nem nagyon derül ki, milyen lesz a játék. Így legfeljebb annyit tudok megállapítani, hogy furcsa, mennyire épen maradt Las Vegas a sorozat posztapokaliptikus világában – sokkal kevésbé lepusztult, mint bármelyik eddig látott Fallout-város.

Egy medve halála

A nagy kiadók árnyékában több kicsi próbálja felhívni magára a figyelmet. Az Artifical Mind and Movement például egy nagy macinak beöltözött emberrel próbálkozik – a maci baseballütőt lóbál fenyegetően, és mellesleg a cég Naughty Bear című játékát hirdeti. Ő a főszereplője életem legszürreálisabb élményének: Naughty Bear megtalálja magának a Destructoid játékportál robotfejű kabalaemberét, és megküzdenek – hol másutt, mint a Konami mexikóipankráció-játékát, a Lucha Libre AAA: Héroes del Ringet reklámozó ringben, ahol maszkos pankrátorok ütik egymást, amikor éppen nem kabalafigurák verekszenek. Maci lenyomja Destructoidot, de aztán ringbe szállnak a pankrátorok is, és adnak Naughty Bearnek.

Próbálom úgy értelmezni a látottakat, hogy magyar analógiákat keresek, de nem nagyon sikerül (mármint az értelmezés). Mert hát olyan ez, mintha a Budapest Game Show-n Fekete László szétütné az Index Kaszás Mókusát, aki előzőleg két uszonyra fektette Eccót, a delfint.

Nem kicsi kiadó játéka a Lara Croft and the Guardian of Light, de akár az is lehetne, annyira egyszerű – a sokat látott régészcsaj most egy ritka buta Diablo-klónban szerepel. A másik nagy csalódás a Namco Bandai standjánál vár: a cég egy végtelenül bugyuta minijáték-gyűjteménnyel ünnepelte Pac-Man harmincadik születésnapját, szégyen és gyalázat. A másik szemem viszont nevet, mert a Namcónál lehet játszani a Pac-Man Battle Royale-lal is. Ez egy másik szülinapos projekt, és ez már méltó a Pac-Man névhez: a Battle Royale egy vízszintes kijelzős játékgép, amivel egyszerre négyen lehet játszani, és amiben a másik játékos pac-manjét is meg lehet enni. A legjobb dolog a szeletelt kenyér feltalálása óta, alig bírok elszakadni tőle.

Az igazán kis kiadók és fejlesztők persze azok, akik indie-nek nevezik magukat. Nekik külön kis fesztiváljuk van az E3-on, ahol iskolai féléves programok és az egész komoly független projektek jól megférnek egymás mellett. A kiállítottakból két nagyon furcsa játék marad meg, az egyik a Hazard: Journey of Life, ami az Unreal Tournament motorjával készült, viszont nem harci, hanem logikai játék minimalista grafikával és kínai szerencsesütiket idéző, filozofáló üzenetekkel.

A másik játék a B.U.T.T.O.N. (Brutally Unfair Tactics Totally OK Now), a legaljasabb partijáték, ami valaha készült. Rövid, gyorsan pörgő körök vannak benne, amikben az emberi szemétkedésre építő feladatokat kapnak a játékosok. Például a gép közli, hogy az nyer, aki először tudja a kontrollerén legalább hat másodpercig nyomva tartani az egyik gombot – a sikerre úgy is rásegíthetünk, hogy a többi játékos ujjait feszegetjük le a gombokról. Ilyen egyszerű, de alattomos teendőkre épít a játék, és akkor sem kell meglepődni, ha arra kér, hogy nyomjunk öt fekvőtámaszt.

A kis szoftvergyártók mellett a hardvereseknek is saját kis gettójuk van, ahol a játékra optimalizált foteltől a különféle furcsa kontrollerekig minden megtalálható, és általában Kínából. Az egyik dobozon megpillantok egy „Compatible with Wü” feliratot is – nem elírás, tényleg létezik Wü konzol, ami beállhat a sorba a PLIMA melegítő és a Rebok dorkó mögé.

A játékhardvergetóban egyébként a Gamesphere vonzza a legtöbb látogatót – egy hatalmas gömb, amibe belebújik a játékos, kezébe kap egy puskakontrollert, a fejére húz egy spéci szemüveget, és az ott megjelenő lövöldözős játékot úgy irányítja, hogy rohanni kezd a gömbben. Próbáltak már úgy rohanni egy gömbben, hogy a fejükre rakott kütyütől nem láttak a lábuk elé? Fogadjanak el egy tanácsot olyasvalakitől, aki már próbált: ne tegyék.

Válság után, vihar előtt

A 2010-es E3 érezhetően válság utáni, de ennek ellenére optimista expó volt. Mindhárom nagy konzolgyártó hozott új hardvert, amikben vannak komoly lehetőségek. A Microsoft a Kinecttel a Wii-s tábort szólította meg, a Sony Move-jában és a Wii kontrollerében is sok a közös, a Nintendo viszont nem a piacán próbálkozó riválisokkal törődik, hanem kihoz egy 3D kijelzős, szemüveg nélküli kézikonzolt.

A show-n kiállított játékok többsége folytatás vagy egy régi név újrafeldolgozása volt, de az új hardverek ezek egy részét is át fogják formálni, jövőre pedig megjelennek azok a játékok, amik igazán jól kihasználják az új kütyük adta lehetőségeket. Izgalmas hónapok jönnek a játékiparban.

Rovatok