Úgy tűnik, az összes nagy böngészőgyártó március közepét választotta ahhoz, hogy bevigye a döntő csapást a konkurenseinek a nagy brózerháborúban.
A Microsoft azzal az ígérettel dobta be a mély vízbe a végleges Internet Explorer 9-et, hogy el lehet felejteni a leginkább közröhej tárgyát képező elődöket, az IE9 ugyanúgy fogja majd be a gúnyolódók száját, mint a Windows 7 tette az operációs rendszerek között.
A Mozilla bő fél év bétatesztelés után adta ki a Firefox 4 RC (release candidate, kiadásra jelölt, vagyis 99,9 százalékban végleges) verzióját, a Chrome fejlesztőcsapata pedig már a 10-es verziót küldi harcba, valószínűleg a Google marketingeseinek tanácsára pörgették fel kicsit a sorszámozást, hogy a verziószám is azt sugallja, ez eggyel jobb, mint az Explorer, és két és félszeresen lenyomja a Firefoxot. (Az 1-2 százalékos részesedéssel bíró Operától és Safaritól most elegánsan eltekintünk.)
Mivel a böngészők újdonságait már összefoglaltuk (Chrome, Firefox, Explorer), most egy sor tesztprogramot bevetve azt próbáljuk kideríteni, melyik a leggyorsabb, és melyik igazodik legjobban a webes szabványokhoz.
Első menetben az Acid3 teszten küldtük át a három böngészőt, ez a Web Standars Project programja, és egy rakás webes technológia kompatibilitását ellenőrzi le, aztán ad rá egy pontszámot. A teszt már több mint három éves, és elég nagy szégyen egy böngészőre nézve, ha még mindig nem produkál tökéletes, 100 pontos eredményt - a három versenyzőnk közül azonban ez csak a Chrome-nak sikerült, a Firefox 97, az Explorer 95 pontot hozott össze.
Nem közelítették meg ennyire az elméleti maximumot a HTML5-teszt eredményei, bármennyire is mindenki ezt a szabványt tartja a web jövőjének, bőven van még hová fejlődni a böngészőknek a teljes kompatibilitáshoz. A sorrend itt is Chrome-Firefox-Explorer, utóbbi lemaradása elég látványos.
A sebességmérésnél kicsit gondban van az egyszeri tesztelő, mert nincs univerzális, mindenki által szentírásként elfogadott teszt, amik vannak, azokat mind egy szálig valamelyik böngésző, vagy böngészőmotor fejlesztői írtak, hogy, hogy nem, ezeken a saját brózerük valahogy mindig jobb eredményeket fut, mint a többiekén. A problémát úgy hidaltuk át, hogy választottunk egy Chrome-, egy Girefox-, és egy Explorer-közeli tesztet, és mindhármon megfuttattuk a versenyzőinket.
A saját böngészőnek nyújtott hátszél teóriáját aztán jól megcáfolta az első két teszt. Az iparági standardként talán leginkább elfogadott Sunspider (0.9.1-es verzió, a Chrome alapjául szolgáló Webkit motor programozói írták) a Firefox győzelmét hozta ki, a Mozilla által fejlesztett Dromaeo pedig a Chrome-ét, vagyis hazai pályán sem a Firefox, sem a Chrome nem nyert. Az Explorert mondjuk mind a kettő megverte mind a
kétszer, elég magabiztosan. A Sunspider egyébként a javascriptek, a Dromaeo pedig a DOM objektumok futtatásának sebességét méri.
Microsoft-közeli tesztként a MazeSolvert választottuk, ami valójában az Explorer 9 egyik demója, és a CSS stíluslapok közti váltogatás sebességét méri (kicsit leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy egy weboldal kinézetéért felel a CSS kód, ahogy a HTML kód a tartalmáért). Itt az eddig minden teszten utolsó Explorer megalázó különbséggel verte a két konkurensét.
A tesztprogramok eredményeinek átlaga Chrome - Firefox - Explorer sorrendet mutat, de bármilyen értékeket is adtak a tesztek, a mindennapi használat során abszolút nem érződik sebességkülönbség a böngészők között, de megjelenítésben, és még szolgáltatásokban sem; csak pár olyan apróság van, amit még nem másoltak le egymásról. Ott tartunk, hogy az átlagfelhasználó alig venné észre, ha a megszokott böngészőjét alattomban kicserélnék egy másikra, annyira egyformán néznek ki, és ugyanazt tudja mind. Ez azzal is jár, hogy az ember úgy választ böngészőt, mint kedvenc focicsapatot: hagyomány, megszokás, első ránézésre érzett szimpátia alapján.
A másfél évtizede dúló böngészőháborúból végleg klónháború lett, ami a legjobb úton halad afelé, unalomba fulladjon. Ez persze nem feltétlenül baj, hiszen ha a sebesség növelése már nem látványos, a kinézet, meg a szolgáltatások alig különböztetik meg a versenyzőket, akkor rá
lehet feküdni a biztonságra mint fő fejlesztési terület, azzal meg mindenki jól jár.