Gyors beadással a békéért; Alapbéremelés és normarendezés a boldog jövő biztosítéka és fegyver a szocializmusért vívott harcban; Asszonyok, lányok gyertek traktorosnak - senki nem tud úgy címet adni, ahogy a magyar diafilmesek tudtak az ötvenes években. Egy kicsit bizonytalan voltam, mit tud mutatni ezek után egy gyerekeknek szóló marxista képeskönyv 2018-ban, de ettől a most már magyarul is olvasható, szuper illusztrációkkal ellátott könyvecskétől semmiképpen nem kell jobban tartani, mint magától a politikai gazdaságtantól.

Ha pedig legközelebb a konzolok vagy az epres shake árazásáról, esetleg általában a pénz természetéről vagy a kizsákmányolásról szeretnék apai szózatot intézni gyermekeimhez, simán lehet, hogy Karl Marx kísértetét húzom elő a lepedő alól.

A Karl Marx kísértete annak a francia gyermekfilozófiai sorozatnak az egyik darabja, melyet most az újvidéki Forum Könyvkiadó jelentetett meg magyarul. Ezen kívül kijött már Szent Ágoston vallomásainak szintén gyerekeknek szóló átirata és Szókratész gyermekverziója is, és ezeket több hasonló kiadvány követi még hamarosan. A Les petits Platons könyvei németül és angolul is népszerűek, az elgondolás, hogy a gyerekek már egészen kis koruktól készek a filozofálásra és arra, hogy létkérdésekről gondolkodjanak.

Ha megadjuk a lehetőséget számukra, hogy megismerkedjenek azokkal a témákkal, amelyek nagy gondolkodók elmélkedéseiben bukkannak fel, egész életükre hatással lehet az élmény, hogy kérdéseket feltenni és válaszokat keresni nagyszerű

– írja a fülszöveg. Eszerint a lényeg egyszerű szavakkal is elmesélhető, „miközben a gondolati tartalom minősége nem csökken”.

Marx is filozófusként jelenik meg itt elsősorban, bár azt éppen tőle és a barátjától tudjuk, hogy a filozófia nem választható el a gyakorlati-politikai vízióktól: „A filozófusok a világot csak különbözőképpen értelmezték; de a feladat az, hogy megváltoztassuk”. Marxista akkor a könyvecske? Losoncz Márk, a társadalomkritikai vonalat képviselő, vagyis ma radikálbalosnak számító filozófus az izmusok ellenében Marxot idézi:

„Én nem vagyok marxista”,

mert hogy „a hús-vér Marx nem azonos a tankönyvek és az enciklopédiák sápadt tudósával”, hanem, mint itt olvashatjuk, szatirizáló kópé, retorikai tűzijátékmester, próféta, a szerelem poétája, és még sok más – írja.

A könyv lapjain Marx látszólag csak kísértet. Pontosabban kísértetet játszó alak: „A lepedő arra kell, hogy átverjem azokat, akik mostanság üldöznek” – mondja a 200 éves szakállas figura, aki nagyon igyekszik cáfolni, hogy tényleg meghalt volna. Csak éppen így nyert egérutat, árulja el a gyerekeknek, hogy aztán álruhája alól ijesztgessen, „kísértsem a világot, és megpróbáljam egyesíteni a radikális megoldásaim érdekében”.

A könyvet író tudományfilozófus de Calan nem csak nagy lelkesedéssel meséli el a marxi gazdaságelmélet alapjait, az érték munkaelméletét és a kizsákmányolás fogalmát, de közben elég határozottan képviseli azt, amit mostanában a felnőttek közül sem olyan sokan szoktak mondani, legalábbis mifelénk: a marxi koncepció a kapitalista termelési módról alapvetően ma is érvényes, amit egy gyerek is megérthet.

Aki a könyvben a magukat marxistának mondó későbbi politikai rendszerek kritikáját keresné, ne tegye – ez a könyvecske az eredeti elmélet gazdasági vonatkozásairól szól. Azt viszont, hogy mi is a pénz és a piac, mi a használati érték és a munkamegosztás, mitől függ valaminek az ára, sőt még azt is, hogy milyen ideológiák segíthetnek fenntartani egy rendszert, közérthetően összefoglalja néhány rövid bekezdésben.

Donatien Mary könyvillusztrációi a legjobbak. A vörös kísértet, a bábuként rángatott proletár, a cilinderben kávézgató Das Kapital alakja nagyon kifejező, ráadásul a képek a húszas évek szovjet avantgárd posztereit idézik, még anakronisztikusabbá téve a Marxot aktuális üzenettel bíró elemzőként bemutató gyerekkönyvet.

És bár a Karl Marx kísértete nem nagyon aktualizál, az, amit a Marx újságírói működésében is meghatározó sziléziai takácsok 1840-es évekbeli felkelése kapcsán mond - ez itt a történet fő vonala, ezen keresztül vázolja fel a munkamegosztás, a kapitalizálódás, a kizsákmányolás természetét és az osztályharc irányát – némi megszorítással a mai elitelellenességhez is passzolhatna.

Így történhetett meg, hogy a szövőmunkások besokalltak. Elegük volt ebből a Piacból, amelyet nem ismertek. Mivel nem tudták, ki ellen kéne fordítaniuk a haragjukat, úgy döntöttek, hogy elsőként az emelvényen töltik ki, amelyen a munkafelügyelő állt.

A könyv végén egyébként Marx azt ígéri, éppen indul az amerikai tőzsdére:

Hadd pánikoljon a Wall Street!