Hála a kedvező időjárásnak és holdfázisnak, az év egyik leglátványosabb asztronómiai jelenségében gyönyörködhettek azok, akik a szabad ég alatt, távol a városi fényektől töltötték a hétfőre virradó éjjelt. A kis túlzással egymás sarkát taposó Perseida hullócsillagok talán kárpótolták is azokat, akik az évszázad leghosszabb holdfogyatkozásából kimaradtak a felhős idő miatt.

A Perseidák meteorraj a 133 éves keringési idejű üstökös, a 26 kilométeres átmérőjű 109P/Swift-Tuttle által a pályáján hátrahagyott törmelék, ezen a meteortörmelék-rajon halad keresztül a Föld minden évben július közepe és augusztus vége között. A többnyire homokszem méretű, legfeljebb kavics nagyságú darabok nagy, 209 ezer kilométer per óra körüli sebességgel Földünk légkörébe lépve a levegővel súrlódva felhevülnek, felizzanak és elégnek, látványos csíkokat húzva az éjszakai égbolton.

A Perseidák intenzitása változó, a csillagászok idén az augusztus 11-12-i hétvégére tették a gyakoriság maximumát, a megfigyelés szempontjából a vasárnapról hétfőre virradó éjjel volt a legkedvezőbb. Aki netalán átaludta volna az égi showműsort, az alábbi képgalériával vigasztalódhat, illetve érdemes lehet még a következő egy-két éjszakát is eltölteni az égbolt figyelésével, a Hold épp csak növekvő sarlója sem rontja a fényviszonyokat még pár napig.

Nyitókép: Komka Péter/MTI