Az Airbus repülőgépgyártó brémai üzemében elkészült az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Orion űrhajójának kiszolgáló egysége, amelyet a mérnökök intenzív tesztelésnek vetettek alá – adta hírül az Európai Űrügynökség (ESA). Az Orion űrkapszula fejlesztése az Egyesült Államokban folyik, kiszolgáló modulját viszont az ESA biztosítja. Az amerikai fél fejleszti ki az űrhajó hatalmas hordozórakéta-rendszerét, a Space Launch Systemet is.

A modul az űrhajó létfontosságú egysége, itt található a hajtóműrendszer, az energiaellátó berendezések és akkumulátorok, a vezérlő számítógépek, a kommunikációs és más eszközök. A kiszolgáló modul fogja ellátni energiával, vízzel, levegővel, elektromos árammal a NASA Orion űrhajóját, amely első küldetésén, várhatóan 2019 végén űrhajósok nélkül fog végrehajtani Hold körüli repülést.

A mérnökök három műszakban, 24 órán keresztül dolgoztak, hogy befejezzék a kiszolgáló modul összeszerelését, amely tesztelésének utolsó fázisait most végzik Brémában. Ellenőrzik a beszerelt radiátorokat, a hajtómű rendszert bonyolult vezetékeivel, amelyek üzemanyagot és oxidáló szert juttatnak az űrhajó 33 hajtóművébe. Amint végeznek a teszteléssel, a NASA floridai Kennedy Űrközpontjába szállítják a modult. Az Orion napelemes szárnyait, amelyek szintén Brémában készültek, külön szállítják el.

Az űrhajót az Egyesült Államokban fogják összeszerelni, ekkor mutatják be a nyilvánosságnak. A NASA Plum Brookban lévő tesztlétesítményében fogják tesztelni az Oriont, ahol a világ legnagyobb vákuumkamrájában fogják szimulálni az űrutazást, valamint akusztikus és vibrációs teszteket hajtanak végre.

Az ESA közleménye szerint brémai mérnökök már dolgoznak a második kiszolgálóegységen, amelynek a szerkezete már elkészült, és most telepítik a 11 kilométer hosszú kábelrendszerét a számítógépekhez és más berendezésekhez. Ezt a modult az Orion űrhajó EM-2 jelzésű missziójához fogják felhasználni.

Az Orion EM-1 jelzésű Hold körüli repülésének programjába meghívták a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Energiatudományi Kutatóközpontjának (EK) Űrdozimetriai Kutatócsoportja munkatársait, akiknek passzív dózismérő detektorai vesznek részt a tudományos programban.

(MTI)