A ChimpFace nevű alkalmazás a közösségi médiában posztolt, csimpánzokat ábrázoló képeket elemzi, és felismeri a korábban még a vadonban lefényképezett majmokat. Az arcfelismerés révén kiszűrhetővé válhatnak az állatcsempészek által elrabolt állatok, illetve az elrablóik egyaránt.
A projekt ötlete Alexandra Russo állatvédőtől származik, aki éppen az illegális online állatkereskedelemről gyűjtött adatokat, amikor számos fotóra, videóra bukkant, amelyek fogságban tartott majmokat ábrázoltak. A felvételeket részben a kereskedők tették közzé, mintegy apróhirdetés gyanánt, részben pedig a boldog tulajdonosok büszkélkedtek el eképpen szerzeményükkel.
Egy csimánzbébi feketepiaci ára 10 ezer font (3,6 millió forint) körül van.
Egyre több és több időt töltöttünk az internet mélységeinek átvizsgálásával. De nem tudtunk, hogy hova nézzünk, és meglehetősen céltalanul kattintgattunk ide-oda. Egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy sokkal hatékonyabb módszerre van szükségünk
– nyilatkozta Russo a BBC-nek. Ebből az ötletből született a ChipFace projekt. A technológia gyakorlatilag semmiben sem különbözik az emberiarc-felismerő szoftverektől. A program először felismeri, hogy egy csimpánz van a lépen, majd azonosítja az állatot, ha az szerepel az adatbázisában. Ugyanarról az állatról készített számos fotóval tréningezik az algoritmust, amely ezek alapján megtanulja az adott csimpánz arcának jellegzetességeit.
Jelenleg háromezer fénykép található az adatbázisban, de ezek száma folyamatosan nő. Eddig összesen kilenc csimpánzvédelemmel foglalkozó szervezet egyezett bele, hogy fotókat bocsát a projekt rendelkezésére. A fényképeken vadon élő, illetve rezervátumokban ápolt állatok is szerepelnek. A projekt technikai vezetője, Colin McCormick elmondta, hogy a csimpánzok és az ember hasonlósága okozza a legtöbb fejtörést nekik. Genetikai állományunk 98 százalékban azonos a csimpánzéval, ezért az arcfelismerő szoftverek gyakran emberként azonosítják a majmokat, illetve fordítva. Ez igencsak rontja a csimpánzképek azonosításának hatékonyságát.
Persze a programtól csak akkor elvárható, hogy csimpánzcsempészeket és -orgazdákat buktasson le, ha nagyságrendekkel több állatról lesznek képek az adatbázisába. Ezért a kezdeményezők most azt tervezik, hogy a csimpánzok élőhelyén fognak önműködő fényképezőgépeket (kameracsapdákat) elhelyezni, hogy azok minél több majom fizimiskáját rögzíthessék.
Nem ez az egyetlen projekt, amely az állatok egyedi azonosítását célozza a mesterséges intelligencián alapuló algoritmusok segítségével. A LemurFace ID elnevezésű kezdeményezésben 98 százalékos sikerességgel azonosítják a makikat arcuk alapján, a Londoni Zoológiai Társaság pedig a Google-lel működik együtt, hogy a vadon élő elefántok azonosítására alkalmas alkalmazást dolgozzanak ki.