Index Vakbarát Hírportál

Palkovics elhitette az Akadémiával, hogy erővel is elveszi az intézeteiket, ezért inkább önként belementek

2019. március 11., hétfő 21:48 | aznap frissítve

A Magyar Tudományos Akadémia vezetése egy akadémiai kutatóknak küldött levélben igyekszik elmagyarázni, hogy miért mentek bele az akadémiai kutatóintézeteik elvételébe annak ellenére, hogy még mindig úgy gondolják, jobb lenne, ha azok náluk maradnának. Úgy tűnik, bejött Palkovics kemény fellépése, elhitték, hogy nincs választásuk.

Péntek este jelentették be, hogy az MTA és a Palkovics-minisztérium tárgyalódelegációja nagy vonalakban megegyezett egymással, és aláírtak egy közös szándéknyilatkozatot. Bár mindaddig az Akadémia minden eszközzel próbálta megvédeni magát a minisztériumi nyomással és zsarolással szemben, amely arra irányult, hogy valamiképpen elvegyék az Akadémiától az 5000 főállású kutatót foglalkoztató kutatóintézet-hálózatot, a magyar tudományosság legfontosabb bázisát, a teljes ellenállást pénteken feladták: „az MTA elnöke tudomásul vette, hogy a kormány az MTA kutatóintézet-hálózatát az Akadémia szervezetén kívül kívánja működtetni”.

Ezt a kutatói közösség egy része és sokan azon kívül kapitulációnak érezték. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma többek között azt kifogásolta, hogy az Akadémia részéről csak a szűk körű vezetőség tárgyalt, szerintük a szándéknyilatkozat megfutamodás, és nem kaptak cserébe semmilyen érdemi biztosítékot a minisztériumtól. Mások úgy tekintették, hogy valódi kompromisszum született, és nagyjából ez a maximum, amit ebben a politikai helyzetben az MTA elérhetett. Az MTA vezetése a sajtónak idáig minderről nem nyilatkozott.

Ezek után történt, hogy Lovász László MTA-elnök hétfőn levelet küldött a tárgyalódelegáció nevében az akadémiai kutatóknak, melyben igyekezett elmagyarázni a döntés hátterét. Mivel 5000 embernek címzett körlevélről van szó, nagy politikai háttéralkuk és leleplezések sztorija természetesen nincs benne, a cél a többekben megingott bizalom helyreállítása, illetve annak a szemléltetése, hogy az akadémiai vezetés továbbra is a magyar tudomány és a kutatóhálózat érdekét tartja szem előtt.

A levél legfontosabb része talán annak a nyílt beismerése, hogy bár belementek a dealbe, az Akadémia vezetése szerint is problematikus, hogy le kell mondaniuk a kutatóintézetekről:

Meggyőződésünk továbbra is az, hogy a tudományos kutatás szabadsága, a minőségi elvárások következetes érvényesítése egy, az MTA keretein belül, megújult szervezeti, irányítási keretek között működő intézethálózattal biztosítható legjobban.

Hogy akkor mégis miért írtak alá egy ezzel ellentétes szándéknyilatkozatot? A levél szerint azért, mert az álláspontjuk nem érdekelte a kormányt, és Palkovics azt mondta nekik, a kutatóintézeteket így is, úgy is elveszítik, ha nem adják önként, akkor egy törvénymódosítással:

A tárgyalások során azonban Miniszter úr elmondta, hogy a Kormány nem fogadja el az MTA álláspontját, és az MTA kutatóintézet-hálózat akadémiai köztestülettől független, új szervezeti formában történő működtetését a kormányzati álláspont sarokkövének tartja. Kilátásba helyezte, hogy amennyiben az MTA ragaszkodik saját álláspontjához, akkor a Kormány törvénymódosítással az MTA egyetértése nélkül is átveszi a kutatóintézeteket.

Mi is felsoroltuk a gyorselemzésünkben, hogy milyen relatív előnyöket remélhet az MTA attól, ha önként adják át a teljes kutatóintézet-hálózatukat. A közös szándéknyilatkozatban Palkovics több olyan pontra ígéretet tett, amely az Akadémiának valóban fontos. Ezeket mostani levelében a Lovász vezette tárgyalóküldöttség így összegzi:

A szándéknyilatkozat megvalósulása esetén egyben maradhat a kutatóhálózat, az MTA megkerülhetetlen lesz ennek szakmai irányításában és döntéseiben, továbbá megmaradna a kutatóhálózat ingó és ingatlan vagyona és az MTA „brand” is.

Az MTA tehát abban bízik, hogy az „önkéntes felajánlásért” cserébe legalább a közvetett, részleges befolyásuk megmarad a kutatóintézetek felett, és hogy az egész intézethálózat egyben marad – korábban Palkovics azzal fenyegetett, hogy több kutatóintézetet elvesz, másokat esetleg meg is szüntet. Ezt, ha végleges lesz a megegyezés, az MTA egyelőre megússza. Más kérdés, hogy ha már nem ők lesznek a kutatóintézetek fenntartói, az új (fele részben kormány- fele részben akadémiai delegáltakból álló) irányító testület ezt ugyanúgy megteheti; ehhez elég lesz egyetlen, Palkoviccsal tartó MTA-küldöttet maguk mellé állítaniuk.

A szándéknyilatkozatban foglaltakról az MTA vezetésének még az elnökséget, majd az akadémiai közgyűlést is meg kell győznie. „Mindent megteszünk annak érdekében, hogy olyan javaslatokat vihessünk a Közgyűlés elé, melyek intézményes biztosítékát nyújtják a független és magas színvonalú tudományos kutatómunkának az MTA intézethálózatában” – zárul a Lovász László és a tárgyalódelegáció többi tagja által aláírt levél.

Az ATV esti hírműsorában, ahol szintén ez volt a téma, Boda Zsolt, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának főigazgatója úgy értelmezte Lovász levelét, hogy az MTA-elnök azt adja a világ tudtára, hogy a miniszter megzsarolta őt:

Gyakorlatilag azt írja le, hogy meg lett fenyegetve és meg lett zsarolva Palkovics miniszter által, aki azt mondta, hogy ha ezt nem fogadja el az Akadémia, akkor a kormány ezt erőből, egyoldalúan meg fogja tenni.

Rovatok