Az agrárminisztérium kutatóintézetében a toxoplazmózis betegség kutatásához fertőztek eddig kismacskákat a betegséget terjesztő parazitával, majd a bennük kifejlődött parazitapetéket gyűjtötték össze, hogy azokat más kísérletekben használják.
Ezután a cicákat elaltatták.
A toxoplazmózis potenciálisan halálos betegség, amelyet általában a macskáiktól kapnak el a gazdák. Az egysejtű élősködő által terjesztett betegség sokkal gyakoribb, mint gondolnánk. Az Egyesült Államok lakosságának 22 százaléka megfertőződik vele élete során. Egészséges felnőttben csupán enyhe influenzaszerű tüneteket okoz vagy tünetmentes marad, de legyengült immunrendszerű személyben (például HIV-fertőzöttekben) akár halálos is lehet. A parazita agyvelőgyulladást, idegi, szív- és májbetegségeket okozhat.
Miután kitudódott az Egyesült Államokban a kísérleti macskák halálával járó gyakorlat, kampány indult a kísérletek beszüntetésére. Egyes állatorvosok arra hívták fel közben a figyelmet, hogy a toxoplazmózis gyógyítható, így a cicákat nem kellett volna elaltatni.
Az állatvédő aktivisták szerint a program 1982-es kezdete óta 3000 macska halt meg, és a program költségei 22 millió dollárra rúgtak.
Minthogy a cicák cukik, könnyen lehet a segítségükkel, a kutatókat vérszomjas gyilkosokként láttatva hergelni a laikus közvéleményt. Nem csoda, hogy mindkét nagy amerikai pártból jelentkeztek azok a politikusok, akik a macskák megmentőinek szerepében kívántak tetszelegni, és kétpárti indítványként nyújtották be a Cicatörvénynek nevezett jogszabály-módosítást. Ebben a gyakorlat betiltását kezdeményezték, amely szerintük “az adófizetők által fizetett cicamészárlás”.
A mezőgazdasági minisztérium sem szeret ellenszélben pisilni, ezért bejelentették, hogy “a toxoplazmózis kutatását átalakítjuk, a macskák használatát felfüggesztjük, és nem fogjuk újrakezdeni a jövőben sem.”
A törvényjavaslat mögött álló egyik képviselő, a demokrata Jimmy Panetta egyenesen a demokrácia győzelmeként értékelte a mezőgazdasági minisztérium döntését:
Nagyra becsülöm a mezőgazdasági minisztérium döntését, hogy befejezik ezt a fajta kísérletezést a macskákon. Meghallgatták az emberek aggodalmait, és ennek megfelelően cselekedtek. Így kellene működnie az intézményeinknek, kormányunknak és a demokráciánknak.
A programban életben lévő 14 macskát a minisztérium alkalmazottai fogadták örökbe. Ugyanakkor megjegyzik közleményükben, hogy a kutatási program eredményeként felére sikerült csökkenteni a toxoplazmózis elterjedtségét, amely főként a magzatokra és a meggyengült immunrendszerű emberekre veszélyes.
Miközben sajnáljuk a cicákat, azt azért érdemes végiggondolni, hogy vajon a kutatók puszta szadizmusból gyilkolnak céltalanul állatokat, vagy a munkájuknak közegészségügyi jelentősége is van. Az utóbbi évtizedben elharapóztak az állatkísérleteket végző kutatók elleni, sokszor személyeskedő, sőt fenyegető, zaklatással felérő támadások. Egyes aktivisták minden állatkísérletet betiltanának, és ehhez könnyűszerrel megszerzik a laikus tömegek támogatását.
Forrás: BBC