Újabb fejezettel folytatódott kedden a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Palkovics-féle Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) küzdelme: az ITM olyan előterjesztést küldött a kutatóknak, amiben korábban már konszenzussal elfogadott dolgokban visszakozott, más fontos problémákat pedig vagy elkent vagy teljes egészében figyelmen kívül hagyott.

Az MTA elnöksége szerdán ülésezett az előterjesztés miatt, ahol a hvg értesülései szerint döntés született arról, hogy a májusi közgyűlésnek azt javasolják, ne hajoljon meg a kormány követelésének, és maradjon az MTA keretein belül az intézethálózat.

Nem hajol meg az Akadémia

A lapnak a grémium egyik tagja beszélt az elhangzottakról, szavai alapján az ülésen az alábbi pontokat fogalmazta meg az elnökség:

• A kutatóhálózat távolabb kerülne az MTA köztestületétől, és a kormányzat nagyobb beleszóláshoz jutna a kutatóhálózat irányításába, de formálisan a jelenlegi akadémiai köztestület része maradna, és a költségvetése is az MTA költségvetési fejezetében jelenne meg.
• Az elnökség elfogadta azt, hogy a kormány és az MTA köztestülete ugyanannyi képviselőt küldjön az irányító testületbe, de ragaszkodik hozzá, hogy az intézetek is ugyanennyi képviselőt küldhessenek a grémiumba.
• Az MTA ragaszkodik az alapfinanszírozás fenntartásához is, és elutasították az innovációs miniszter ajánlatát, hogy kizárólag pályázati formában működjenek.
• A döntéshozó grémium ragaszkodik ahhoz, hogy a fontos döntésekben, ami az intézetek finanszírozását, átszervezését, összevonásokat, esetleges megszüntetéseket érintene, csak nemzetközi átvilágítás után, kétharmados többséggel döntsenek. 

Én magam vagyok a szenátus

Az MTA és az ITM több hónapos harc után március 8-án jutott nagy vonalakban dűlőre egymással: az ekkor aláírt közös szándéknyilatkozat értelmében az Akadémia belement, hogy leválasszák róla a kutatóintézeteit, cserébe az intézethálózat egyben maradt, megőrizte az MTA brandet, az MTA meg formálisan a vagyonát.

A megállapodás számos kérdést nyitva hagyott, de annyiban mindenképpen hasznos volt, hogy a felek közös bizottságokat állítottak fel. Az itt zajló döntés-előkészítő egyeztetések feladata az volt, hogy a kutatók megtalálják az ITM számára is elfogadható feltételeket, és javaslatokat tegyenek a kutatóhálózat új szervezeti, irányítási és finanszírozási rendszerére vonatkozóan.

Számos fontos kérdésben sikerült is elfogadható kompromisszumot találni, ami lényegi előrelépést is jelenthetne, az ITM azonban a szenátus összetételének tekintetében ragaszkodott a kormánytöbbséghez, amit a kutatók elfogadhatatlannak tartottak.

Ennek ellenére úgy tűnt, hogy közelednek egymáshoz az álláspontok, több helyen sikerült is konszenzusra jutni a tárgyalások során, a minisztérium azonban hétfőn olyan tervezetet küldött a kutatóknak az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat létrehozásáról, ami tartalmazott ugyan előremutató elemeket, de összességében több szempontból is visszalépés volt az eddigi megállapodásokhoz képest.

Egyet előre, kettőt hátra

Erre jó példa az, hogy a március 8-a óta tartó tárgyalásokra reflektáló, azokat összefoglaló előterjesztésben az is szerepel, hogy a minisztérium letett arról, hogy egy vagyonkezelői alapítvány kapja meg az intézeteket. Ez eddig logikus is lenne, hiszen a Stratégiai Bizottságban konszenzusos megállapodás született arról, hogy ezeket egy köztestület vegye át. A minisztérium előterjesztésében ugyanakkor a köztestületi keretet is elvetette, ráadásul arra hivatkozva, hogy az erősítené a hálózat koherenciáját.

Ennél is fontosabb volt a szenátus összetételének kérdése, amely olyan volumenű probléma, ami a már kialakított pontok végrehajtásának is gátat szabhat. Ezen a téren

• az ITM eleinte egy paritásos elvű felosztást javasolt, ahol a szenátus felét a kormány delegálná – azzal a vállalással, hogy a delegáltjai többsége „tudós" –,
• míg az MTA egy olyan konstrukciót szorgalmazott, melyben a szenátust az elnök mellett egyharmad részben a Kormány, egyharmad részben az MTA, egyharmad részben pedig a kutatóhálózat delegáltjai alkotják.

Az ITM az általuk korábban javasolt hat-hat fős felosztáshoz képest az előterjesztésében hozott egy speciális jelölési szabályt, melynek értelmében két-két főre csak a kutatóhálózat tagjai tehetnének javaslatot, de az nem volt világos, hogy miért kell a két fél jelöltjeihez rendelni a kutatóhálózatot ahelyett, hogy az a paritás elve szerint maga is delegálna hat képviselőt. Az ülés alapján egyébként az elnökség is ezt a konstrukciót szorgalmazta, vagyis a jelek szerint a kutatók továbbra is ragaszkodnak az egyharmados felosztáshoz.

A hvg értesülései szerint az Akadémia is tisztában van azzal, hogy lényegében szembefordult a kormánnyal, és fel is van készülve arra, hogy az „engedetlenség” miatt erős kormányzati támadásoknak, zsarolásnak lesz kitéve.

Az MTA és az ITM között zajló huzavonával korábban is többször foglalkoztunk már, de ha percek alatt szeretne képbe kerülni, hogy mi is ez az egész, akkor csak olvassa el a szájbarágó cikkünket.

FRISSÍTÉS: Az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményben reagált a közgyűlés döntésére. Ebben továbbra is azt hangsúlyozzák, hogy a kormány több kutatást szeretne, és emlékeztet arra, hogy a március 8-án aláírt közös szándéknyilatkozat alapján az MTA-tól és a kormánytól azonos távolságban lévő, a kutatóhálózati közösség számára az irányításban részvételt biztosító vezetési struktúrát hoznak létre. "A status quo minden áron való fenntartására való törekvés helyett a változásban rejlő előnyöket érdemben megfontolni kész MTA hozzáállásra van szükség" - írják az MTI-hez eljuttatott közleményükben.

(Borítókép: Jászai Csaba / MTI.)