Csillagászok, űrkutatók egy csoportja felhívást tett közzé amelyben azt indítványozzák, hogy Naprendszer égitestjeinek legalább 85 százalékát nyilvánítsák természetvédelmi területnek, ezzel akadályozzák meg, hogy megindulhasson ásványkincseik kiaknázása, illetve egyéb ipari hasznosításuk.

A kezdeményezés aláírói a Guardiannek kifejtették, hogy céljaik nem csupán arra irányulnak, hogy megőrizzék a bolygók, illetve kisebb égitestek természetes állapotát, mielőtt tönkretenné, beszennyezné őket az ember. Legalább ilyen fontos hosszú távú cél, hogy megelőzzék, hogy az ember tényleg minden természeti erőforrást kihasználjon, amihez csak fizikailag hozzáfér. Hiszen így végül ott fogunk állni a jövő körülményeihez képest elmaradott technológiánkkal, nyersanyagok nélkül.

Ha már nem gondolkozunk ezen most, és ugyanúgy járunk el ezzel kapcsolatban is, ahogy mindig is tettük a múltban, néhány száz év múlva olyan súlyos krízishelyzet alakulhat ki, amely sokkal rosszabb, mint ami a Földön van manapság

- nyilatkozta Martin Elvis, a Smithsonian Asztrofizikai Obszervatórium vezető kutatója, majd így folytatta: „Amint kiaknáztuk a Naprendszer minden tartalékát, többé már nem lesz hová mennünk.” (Bár erre a kínaiaknak már vannak ötleteik.)

Noha a felhívás talán úgy tűnhet, hogy a tudományos fantasztikum világába tartozik, ez talán már nem sokáig marad így. Számos start-up cég alakult az utóbbi időben, amelyek mind a (legalábbis ígéreteik szerint) hamarosan kiaknázhatóvá váló égitestek felmérhetetlen gazdaságot ígérő ásványkincseivel gyűjtik a befektetőket. A brit Asteroid Mining Corporation (Aszteroidabányászó vállalat) például néhány éven belül szondát akar felbocsátani a világűrbe, hogy kiaknázható kisbolygók után kutasson.

Az elképzelések szerint lesznek olyan ásványkincsek (főként nemesfémek), amelyeket majd visszahoznak a földre. De többségük, például a víz, az űrben marad, és a jövőben létesítendő űrbéli kolóniák szükségleteit fogja ellátni, esetleg rakéta-üzemanyagot gyártanak majd belőle. Az Európai Űrügynökség tervei szerint például a majdani holdbázison élő emberek életben maradásához szükséges vizet a Hold pólusai alatt található vízjégből fedeznék, és ugyanennek a víznek az elbontásával állítanának elő hidrogént és oxigént is.

Elvis és munkatársai igyekeztek kikalkulálni, hogy az emberiség milyen gyorsan élheti fel a Naprendszer természeti kincseit. Úgy találták, hogy 3,5 százalékos évi növekedéssel számolva 400 éven belül az összes ásványkincs több mint tíz százaléka elfogyna. Kérdés azonban, hogy mely készleteken védjük meg, és melyeket hasznosíthatunk. A kutatók szerint például a marsi Valles Marineris kanyont mindenképpen meg kell óvni, ahogy a Grand Canyon is védett a Földön. A Szaturnusz gyűrűi is védelmet érdemelnek, minthogy nagyrészt vízjégből állnak, és