Bár a Közvéleménykutatók.hu úgy értékeli, hogy összességében közepesre vizsgáztak a közvélemény-kutató intézetek az európai parlamenti választáson, az emberben inkább a nagy mellélövések maradnak meg 2019-ről. Miközben a Fidesz kimagasló eredményét minden cég hibahatáron belül megjósolta (50 és 55 százalék közötti voksot mondtak, végül 52,3 lett), az ellenzéki térfélen mindenkit váratlanul ért az átrendeződés, főleg annak mértéke.

A DK és a Momentum sikere, a Jobbik, az MSZP és az LMP vasárnapi bezuhanása minden előrejelzésnél nagyobb volt. Mint a választásoknál mindig, a közvélemény-kutatók is versengenek egymással a minél pontosabb becslésért. A Közvéleménykutatók.hu oldalán közölt elemzés szerint most a két kormányközeli kutatóintézetnek, a Nézőpontnak és a Századvégnek sikerült a legjobban megjósolnia az utolsó eredményt – de inkább érdemes úgy fogalmazni, hogy a legkevésbé rosszul.

Miközben a Fidesz fölényes győzelmét minden cég elég jól jelezte előre, az ellenzéki pártok eredménye komoly meglepetés volt a kutatóknak is. Az utolsó felmérések ugyan már mutatták, hogy a tavalyi parlamenti választásokhoz képest nagy a mozgás, de ezeknek a nagyságát az összes cég alábecsülte. A szavazás előtti utolsó mérések alapján azt lehetett sejteni, hogy a DK utolérte az MSZP-t és a Jobbikot, úgy tűnt, a három ellenzéki párt nagyjából egy szinten van. Az ellenzéki oldalon a hat cég közül kettő a Jobbikot, kettő a DK-t várta, kettő pedig MSZP–Jobbik-holtversenyt valószínűsített a második helyre, de a különbségek lényegében mindenhol minimálisak, hibahatáron belüliek voltak. Ehhez képest a DK 16 százalékot szerzett, míg az MSZP és a Jobbik csak hatot-hatot, ezt a két és félszeres előnyt pedig senki nem látta előre.

A Momentum közel 10 százalékos eredménye szintén meglepetés volt, a profiknak is. Őket 4-7 százalék közé lőttek be az egyes kutatóintézetek, ketten az LMP-t is eléjük tették – a magát leamortizáló Lehet Más a Politika ehhez képest alig 2 százalékot kapott.

Számszerűsítve az egyes pártokra adott előrejelzést és a tényleges eredményt, pártonként átlagosan 3 százalékot tévedtek a kutatók. Ez önmagában sem feltétlenül számít túl jónak, de a közvélemény-kutatók iránti szokásos bizalmatlanságot még inkább növelheti, hogy ezúttal több szimbolikus kérdésben is mellélőttek: több pártot szisztematikusan alul-, másokat felüljeleztek, nem találták el, hogy ki jut be és ki marad az ötszázalékos küszöb alatt, és senki nem számolt Gyurcsányék megtáltosodásával. Miért hibázhatott minden egyes cég ugyanabba az irányba? És tényleg kudarc volt ez nekik szakmai szempontból?

Nem lehet a számszerűség mögé bújni, mert minőségi tény, hogy durván meghaladta az előrejelzéseket a DK, és alulmúlta a Jobbik

– mondta kérdésünkre Hann Endre, a Medián ügyvezetője. A 2018-as országgyűlési választásokon és korábban máskor is a Medián adta a legpontosabb előrejelzést, most azonban őket is meglepte az eredmény. „Utálok magyarázkodni, de nyolc nappal a választások előtt készült az utolsó felmérésünk, a Fideszt elég precízen meg is mondtuk, de az ellenzéki oldalon nagy változások voltak, a Momentum jó eredményét valóban nem láttuk előre.”

Az Index megbízásából rendszeresen kutatásokat végző Závecz Tibor szerint az, hogy a Fidesz nagyságát a közvélemény-kutatók jól lőtték be, annak is köszönhető, hogy egy régóta egyben lévő stabil tábort jól lehet mérni. Az ellenzéki oldal eredményének előrejelzése a szavai szerint jóval nehezebb:

A szavazóik alapélménye választásról választásra a sikertelenség, ezért a kevésbé elkötelezett szavazók alternatívát keresnek.

Závecz azt hangsúlyozta, hogy az MSZP és a DK szavazótáborait együtt sikerült megtalálni, csak a köztük lévő eltolódást nem tudták előrejelezni. Talán azért, mert ez nagyon későn történt. Bár a mérésekből érzékelték, hogy a DK emelkedik, május közepére még csak utolérést mutattak a számok. Hogy a DK hogyan nőtt egészen vasárnapig az MSZP kárára, és a már nem mért időszakban ez hogyan változott, azt Závecz Tibor közvélemény-kutatási szempontból nem tekinti kudarcnak. „A hektikus mozgások miatt az ellenzéken belül mindig nagyobb meglepetések várhatóak.” 

A ZRI Závecz Research vezetője szerint nagyrészt a baloldali térfélen belüli belső átmozgások történtek: az DK az MSZP szavazóit hozta el. Szerinte a Momentum és az LMP-vel is részben hasonló lehet a helyzet: a hasonló karakterű, fiatal városi szavazóréteg a Momentum felé tolódott el az LMP-től.

A Momentum és a DK sikeres mozgósítását Hann Endre is kiemelte. Ő is úgy látja, hogy a DK felfutása az utolsó egy-két hétben gyorsulhatott fel: korábban ezt a mérések is kimutatták volna, hiszen a DK hívei egyébként nem számítanak rejtőzködő szavazónak.

Az MSZP szavazóinak nagy része kvázi kísérletképpen a DK-ra szavazhatott

– mondta az Index kérdésére Hann. Tapasztalatai szerint az EP-választásokon a szavazók máskor is lazábban szavaznak, mint az országgyűlésin: a választások kevésbé stabilak, a többségnek ezek tét nélküli voksolások, ezért az eredményeket máskor is nehezebb előrejelezni. További módszertani probléma, hogy a fiatalabb választókat a közvélemény-kutatók kicsit nehezebben érik el, általánosabban pedig az sem segíti az előrejelzéseket, hogy Magyarországon mostanában kevés nagymintás közvélemény-kutatás készül.

„Sok szavazó csak vasárnap, de megkockáztatom, sokan csak az utolsó órában döntöttek, nem volt határozott pártválasztásuk” – mondta, tartalmilag pedig azt hangsúlyozta, hogy a Gyurcsányt nehezen lenyelő közönség jelentős része simán szavazott Dobrev Klárára, a DK profibban is kampányolt, miközben úgy gondolja, hogy az MSZP-nek az is árthatott, hogy a jó megítélésű párbeszédes Jávor Benedek csak a negyedik helyet kapta meg a listán. „Úgy tűnik, van némi liberális felfutás, a Momentum és részben a DK is ide tartozik.”