Péntek este valamelyest változott az a törvényjavaslat, amivel a kormány elvenné a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézeteit - írja az Abcúg. A péntekre elkészült verzióba bekerült, hogy a központi költségvetésben forrást kell biztosítani az intézetek működésére, amiről az első változatban még nem volt szó.

A lényeg azonban változatlan: az Akadémia elveszíti az intézeteit, és feláll egy Nemzeti Tudománypolitikai Tanács, amit Palkovics László innovációs és technológiai miniszter vezet majd, aki így komoly hatalomra tesz szert a tudományos világban.

Ő tesz javaslatot a tanács tagjaira is (hárman a gazdasági, hárman a tudományos, hárman az állami szférából érkeznének). Ez a testület tenne javaslatokat arra is, hogy milyen kutatási irányokra menjen pénz. Sokan tartják aggasztónak, hogy mint az átkosban Aczél György elvtárs a kulturális kérdésekben, úgy a jövőben a kutatásokban is lesz egy  politikus, aki majd meghatározza, hogy milyen kutatásokat lehet végezni.

Mint ismeretes, a kormány egyéves huzavona után, augusztus 1-i hatállyal kiszervezi az MTA-tól a kutatóintézeteit. A lépés ellen a hazai akadémikusok és nemzetközi szervezetek is felemelték a hangjukat. A közigazgatási bíróság bevezetésének leállítása után a tudományos világ elkezdett reménykedni, hogy talán a nemzetközi nyomás hatására itt is lehet hátraarc, de láthatóan Palkovics miniszter pozíciója erősebb.

Az Abcúg emlékeztet rá, hogy az újabb verzióba bekerült, hogy

a központi költségvetésben forrást kell biztosítani a kutatóhelyek intézményfenntartási kiadásaira, különös tekintettel a közfeladatok ellátásához szükséges szervezeti keretek működtetésének, a kutatást támogató tevékenységek erőforrásigényének, valamint az üzemeltetési, kutatási infrastruktúra működtetésének kiadásaira”. 

A javaslat szerint a 15 akadémiai intézetet és kutatóközpontot egy új intézménybe, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatba szerveznék. Ezt egy 13 fős testület irányítaná, amiben hat tagot a kormány, hatot az Akadémia jelölne, a tagokat pedig Orbán Viktor nevezné ki. Ők döntenének a kutatóhálózat átszervezéséről és a vezetők személyéről is.